2017. március 31. péntek, 15:30
GINOP, digiális jólét
A Széchenyi 2020 keretében megjelent az „Online kormányzati, közigazgatási és e-egészségügyi szolgáltatások terjedésének és a digitális jólét megteremtésének elősegítése országos, illetve helyi civil és szakmai szervezetek támogatásával” című (GINOP-3.3.3-17 kódszámú) felhívás.

A projekt célja, hogy a digitális világból kimaradó állampolgárok érzékenyítésével tegye nyitottá őket a digitális eszközökkel és szolgáltatásokkal való megismerkedésre, és ösztönözze őket, hogy tegyenek lépéseket a digitális kompetenciáik fejlesztése érdekében – akár a közösségi internet-hozzáférési pontok mentori szolgáltatásának igénybe vételével, akár a családjuk, szomszédjuk, ismerőseik segítségével. Külön figyelmet érdemel a fogyatékkal élők digitális világba való integrálásának elősegítése, esélyegyenlőségi szempontok következetes érvényesítése – olvasható a felhívásban.

A támogatási programra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 1,7 milliárd forint; a forrást az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és Magyarország költségvetése társfinanszírozásban biztosítja.

Egy pályázó minimum 2 millió, maximum 36 millió forint vissza nem térítendő támogatást kaphat; a támogatott támogatási kérelmek várható száma: 25–100.

A támogatásból rendezvények és kitelepülések, illetve tematikus helyi rendezvények szervezése (falunapok, klubok, kulturális események, versenyek, egyházi események, nyílt napok, előadások) finanszírozható.

Magyarország területén székhellyel, illetve az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarország területén fiókteleppel rendelkező civil szervezetek pályzhatnak, azon belül:

  • oktatási és kulturális közösségek;
  • önkormányzat által fenntartott intézmények
  • közösségi internet hozzáférési helyek;
  • szövetkezetek;
  • helyi képviselettel rendelkező országos szervezet (egyházak, kamarák);
  • nonprofit korlátolt felelősségű társaságok;
  • egyesületek (ide nem értve a szakszervezetet és a pártot);
  • közalapítványok;
  • alapítványok.

További részletek az alább letölthető felhívásban, amelynek

„A Felhívás indokoltsága és célja”

című fejezetében az alábbiakat olvashatjuk:

Az internetet egyre többen használják nap, mint nap a leghétköznapibb élethelyzetekben is. A magyar lakosságnak azonban még mindig jelentős hányada soha nem próbálta ki az internetet, így nincs személyes tapasztalata annak előnyeiről.

A digitális eszközök használatából kimaradó, digitális készségekkel nem rendelkező társadalmi rétegek már jelenleg is komoly lemaradásban vannak. Egyre több munkahely betöltésének alapfeltétele az IKT eszközök használatának képessége, így a tudás hiánya tartósan konzerválja a leszakadó csoportok hátrányos helyzetét. Az információkhoz való, gyakorlatilag korlátlan hozzáférés, az IKT eszközök és szolgáltatások igénybe vétele minden vonatkozásban javítja az érintettek életminőségét és munkaerő-piaci elhelyezkedési lehetőségeit. Sokan azonban ezt a helyzetet nem ismerik fel, vagy nem látják akkora jelentőségűnek, ezért nem is tesznek semmit a helyzet megváltoztatása érdekében.

A digitális alapkészségekkel nem rendelkezők magas aránya a nemzetgazdaság szintjén a növekedés és a foglalkoztatás, végső soron tehát a versenyképesség korlátjaként jelenik meg, egyben potenciálisan komoly társadalmi feszültségek forrása és a szociális egyenlőtlenségek újratermelődésének egyik okozója. A digitális készségek hiánya főként a vidéki, alacsony státusú és végzettségű állampolgárok munkaerő-piaci kilátásait és életminőségét rontja, akik körében egyébként is a legalacsonyabb a foglalkoztatottság.

A digitális készségek hiánya tartósan és egyre nagyobb mértékben konzerválja a leszakadó csoportok hátrányos helyzetét – ráadásul éppen azok a rétegek a leginkább elutasítóak az internet használatával és infokommunikációs képzések igénybevételével kapcsolatban, akiknek a legnagyobb szükségük lenne rá. Tehát a digitális írástudás hiánya önmagában versenyhátrányt jelent és hozzájárul a hátrányos helyzet konzerválásához, hosszabb távon pedig elmélyítéséhez.

A digitális készségek fejlesztése ezért mind az oktatási rendszeren belül, mind a felnőttek körében alapvető versenyképességi kérdés; emellett jelentős esélyegyenlőségi és életminőségbeli tartalékokat rejt. A digitális készségek fejlesztése nemcsak a munkavállalók foglalkoztathatóságát (és ezzel versenyképességét), életminőségét és társadalmi közérzetét javítja, hanem a teljes digitális ökoszisztémára pozitív hatást gyakorol:

  • a magasabb használati arányoknak köszönhetően javítja a digitális infrastruktúra kihasználtságát, s ezzel a fejlesztések megtérülési mutatóit, ami további fejlesztéseket tesz lehetővé;
  • élénkíti a digitális gazdaság termékei és szolgáltatásai iránti keresletet, amivel további fejlesztéseket generál;
  • ösztönzőleg hat az innovációra és a vállalkozói kedvre (startupok);
  • növeli az IT-szakmák iránti nyitottságot, s ezzel enyhíti a krónikus informatikus-hiányt;
  • új befektetéseket (FDI) vonz az országba;
  • keresleti nyomást gyakorol az e-közigazgatási fejlesztésekre, ami javítja a szolgáltatások kínálatát és minőségét;
  • javítja a közigazgatásban és a közszférában dolgozók digitális készségeit, ami hozzájárul a szolgáltatási színvonal további javulásához.

A lakosság körében a legfrissebb felmérések szerint még mindig jóval az uniós átlag alatti az internet-hozzáféréssel rendelkezők, illetve az internetet tranzakciós (e-kereskedelmi, e-közigazgatási) célokra is használók aránya. A hátrányos helyzetű térségekben, illetve csoportok körében 30 százalék feletti az alap digitális készségekkel nem rendelkezők aránya.

A magukat rendszeres internetezőknek vallók körében is magas azoknak az aránya, akik csak kommunikációra, szórakozásra, vagy közösségi média és alkalmazások használatára korlátozzák tevékenységüket, de soha nem vesznek igénybe online szolgáltatásokat, nem használják az internetet például álláskeresésre, vásárlásra, elektronikus ügyintézésre.

Nemzetközi példákat nézve az internettől távol maradók bevonása leghatékonyabban a családi, baráti, vagy munkatársi körben lehetséges. Ennek érdekében jöttek létre az úgynevezett közösségi internet hozzáférési helyek is, amelyeknek célja, hogy a betérők helyben, közel, ismerős környezetben, helyi segítő közreműködésével ismerkedjenek meg a digitális világgal, a digitális szolgáltatásokkal.

A tavalyi pályázat még él

A tavaly év végén jelent meg az „Online kormányzati, közigazgatási és e-egészségügyi szolgáltatások terjedésének elősegítése és a Digitális Jólét Program kiterjesztésének elősegítése” című (GINOP-3.3.2-16), 1,9 milliárd forint keretösszegű pályázat. Támogatási kérelmet a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) és a Miniszterelnöki Kabinetiroda konzorciuma jogosult benyújtani – ez feltehetően nem sikerült az eredeti határidőre, a beadási határidőt ugyanis a kormány 2017. május 31-re módosította.

Kapcsolódó fájl:
   fájl letöltése


Cég és szolgáltatás kereső
Twitter megosztás Google+ megosztás
A szerkesztő ajánlja