Az Európai Bizottság új intézkedéseket javasol annak érdekében, hogy minden vállalkozás méltányos adót fizessen az EU-ban.

Az Európai Bizottság új szabályokra tett javaslatot annak biztosítása érdekében, hogy a digitális üzleti tevékenységek adóztatása az EU-ban méltányos és a növekedést elősegítő módon történjen. Az intézkedéseknek köszönhetően az EU a globális élvonalba tartozhatna a modern gazdasághoz és a digitális korhoz illeszkedő adójogszabályok kialakítása terén.

A digitális vállalkozások – például közösségi médiát üzemeltető vállalatok, együttműködési platformok és online tartalomszolgáltatók – legutóbbi fellendülési időszaka jelentős mértékben járult hozzá az EU gazdasági növekedéséhez. Ugyanakkor a jelenlegi adószabályokat nem a globális, virtuális, csekély fizikai jelenléttel rendelkező vagy fizikai jelenlét nélküli vállalkozásokra szabták. A változás drámai: a világ 20 vezető vállalata (a piaci tőkeérték alapján) közül 9 mára már digitális vállalat, míg 20 évvel ezelőtt közülük mindössze 1 volt ilyen. A kihívást az jelenti, hogy ebből a tendenciából a lehető legtöbbet kell kihozni, de annak biztosítása mellett, hogy a digitális vállalkozások az adókötelezettségek méltányosan rájuk eső részét is teljesítsék. Ha ezt nem teszik, az valódi veszélyt jelent a tagállamok államháztartási bevételeire nézve: a digitális vállalkozások jelenlegi átlagos effektív adókulcsa a hagyományos gazdaságra vonatkozó ilyen adókulcsnak csak a felét éri el az EU-ban.

A javaslatok előterjesztésére azért került sor, mert a tagállamok állandó és tartós megoldásokat kívánnak az online tevékenységekből származó adóbevételek méltányos elosztásának biztosítása érdekében, ahogyan azt az EU vezetői is sürgették 2017 októberében. A hatályos adószabályok nem terjednek ki az olyan jövedelmező tevékenységekre, mint a felhasználók által létrehozott tartalom értékesítése. A tagállamok manapság gyors és egyoldalú megoldásokat kezdenek keresni a digitális tevékenységek megadóztatása érdekében, és ez jogi buktatókat és adózási bizonytalanságot okoz a vállalkozások számára. Csak koordinált megközelítéssel biztosítható, hogy a digitális gazdaság adóztatása méltányos, a növekedést elősegítő és fenntartható módon történjen.

A bizottság által a mai napon előterjesztett két különböző jogalkotási javaslat a digitális tevékenységek méltányosabb adóztatását fogja eredményezni az EU-ban:

  • Az első kezdeményezés célja a társasági adóra vonatkozó szabályok reformja annak érdekében, hogy a nyereséget ott regisztrálják és ott adóztassák, ahol a vállalkozások és a felhasználók között a digitális csatornákon keresztül jelentős interakció történik. Ez jelenti a Bizottság által előnyben részesített hosszú távú megoldást.
  • A második javaslat arra a több tagállam által is megfogalmazott felhívásra ad választ, hogy ideiglenes adóra van szükség, amely kiterjed azokra a fő digitális tevékenységekre, amelyek jelenleg teljes mértékben kiesnek az adók hatálya alól az EU-ban.

Ez a csomag egy koherens uniós megközelítést határoz meg a digitális adózási rendszer tekintetében, amely támogatja a digitális egységes piacot, és amelyet a kérdés globális szintű rendezésére irányuló nemzetközi tárgyalások során figyelembe fognak venni.

Valdis Dombrovskis, az euróért és a szociális párbeszédért felelős alelnök a következőket nyilatkozta: „A digitalizáció számtalan előnnyel és lehetőséggel jár, de szükségessé teszi a hagyományos szabályaink és rendszereink kiigazítását. Jobb lenne, ha lennének globális szinten, akár az OECD keretei között elfogadott szabályok, ugyanakkor tűrhetetlenül magas a jelenleg nem adózott nyereségek összege. Az adószabályainkat egy új, átfogó és időtálló megoldás kialakításával sürgősen alkalmassá kell tennünk a 21. századi viszonyokra.”

Pierre Moscovici, a gazdasági és pénzügyekért, valamint az adó- és vámügyért felelős biztos (képünkön) hozzátette: „A digitális gazdaság rendkívüli lehetőséget jelent Európának, és Európa hatalmas bevételi forrást jelent a digitális vállalatok számára. Ugyanakkor ez a mindenki számára előnyös helyzet jogi és költségvetési aggályokat vet fel. Az internetkorszak előtti szabályaink nem teszik lehetővé a tagállamainknak, hogy megadóztassák az Európában működő digitális vállalkozásokat, ha azok csekély fizikai jelenléttel rendelkeznek itt, vagy fizikailag nincsenek is jelen. Ez egy egyre növekvő fekete lyukat jelent a tagállamok számára, mert az adóalap veszít az értékéből. Ezért terjesztünk elő egy új jogi követelményre, valamint egy digitális tevékenységekre vonatkozó ideiglenes adóra irányuló javaslatot.”

1. javaslat: a digitális tevékenységekre vonatkozó társasági adóval kapcsolatos uniós szabályok közös reformja

Ez a javaslat lehetőséget biztosítana a tagállamoknak arra, hogy megadóztassák a területükön képződő nyereséget, még akkor is, ha a vállalkozás ott fizikailag nincs jelen. Az új szabályok biztosítanák, hogy az online vállalkozások ugyanolyan mértékben járuljanak hozzá az államháztartáshoz, mint a hagyományos vállalkozások.

Egy digitális platform esetében akkor tekinthető úgy, hogy adóköteles „digitális jelenléttel” vagy virtuális állandó telephellyel rendelkezik egy tagállamban, ha teljesül a következő feltételek egyike:

  • valamely tagállamban az éves bevételek tekintetében túllépi a 7 millió eurós küszöböt;
  • egy adóévben 100 000-nél több felhasználóval rendelkezik egy tagállamban;
  • a vállalat és az üzleti felhasználók között egy adóévben 3000-nél több, digitális szolgáltatásokra vonatkozó üzleti szerződés jön létre.

Az új szabályok a nyereség tagállamok közötti szétosztásának módját is meg fog fogják változtatni, mégpedig olyan módon, amely jobban tükrözi, hogy a vállalkozások hogyan teremthetnek értéket online: például attól függően, hogy a felhasználás időpontjában hol tartózkodik a felhasználó.

Végül pedig az új rendszer valódi kapcsolatot biztosít a digitális nyereség képződésének és megadóztatásának helye között. Az intézkedést esetleg be lehet vonni a közös összevont társaságiadó-alap (KÖTA) hatálya alá – a bizottság már javasolt egy arra irányuló kezdeményezést, hogy a nagy multinacionális csoportok nyereségét oly módon osszák el, amely jobban tükrözi, hogy hol keletkezik az érték.

2. javaslat: a digitális tevékenységekből származó bizonyos bevételekre kivetett ideiglenes adó

Ez az ideiglenes adó biztosítja, hogy azok a tevékenységek, amelyeket jelenleg ténylegesen nem adóztatnak, azonnali bevételeket kezdjenek termelni a tagállamok számára. Az adó segítene továbbá elkerülni a bizonyos tagállamokban a digitális tevékenységek adóztatására irányuló egyoldalú intézkedéseket, amelyek a nemzeti válaszok sokféleségét eredményezhetik, ami káros lehetne az egységes piacunk számára.

Az alapul szolgáló adószabályok közös uniós reformjával ellentétben ez a közvetett adó a bizonyos digitális tevékenységekből származó azon bevételekre lenne alkalmazandó, amelyeket a jelenlegi adózási keret egyáltalán nem vesz figyelembe. Ez a rendszer csak ideiglenes intézkedésként lesz alkalmazandó, mindaddig, amíg végrehajtásra nem kerül az átfogó reform, és abba be nem épülnek a kettős adóztatás lehetőségének csökkentésére irányuló mechanizmusok.

Az adót az olyan tevékenységekből származó bevételekre kell majd alkalmazni, amelyek esetében a felhasználók nagyobb szerepet játszanak az értékteremtésben, és amely bevételeket a legnehezebb a jelenlegi adószabályok hatálya alá vonni. Ilyenek például azok a bevételek, amelyek:

  • online hirdetőfelület értékesítéséből származnak,
  • olyan digitális közvetítő tevékenységekből származnak, amelyek a felhasználók számára lehetővé teszik, hogy kapcsolatba lépjenek más felhasználókkal, és amelyek megkönnyíthetik közöttük az áruk vagy szolgáltatások értékesítését,
  • a felhasználók által nyújtott információkból előállított adatok értékesítéséből származnak.

Az adóbevételeket a felhasználók tartózkodási helye szerinti tagállam szedné be, és az adót csak azokra a vállalatokra kell majd alkalmazni, amelyeknek a világszintű éves összbevétele legalább 750 millió euró, uniós bevételük pedig legalább 50 millió euró. Ez segíteni fog annak biztosításában, hogy az induló (start-up) és a növekedési szakaszban (scale-up) lévő kisebb vállalkozásokat továbbra se sújtsa túl nagy teher. A tagállamok számára évente körülbelül 5 milliárd euró bevétel keletkezhetne, ha az adót 3 százalékos mértékkel alkalmaznák.

A következő lépések

A bizottság a jogalkotási javaslatokat elfogadás céljából a Tanács elé, illetve konzultáció céljából az Európai Parlament elé terjeszti. Az EU ezenkívül továbbra is aktívan részt fog venni a G20 csoporton/OECD-n belül a digitális adóztatással kapcsolatban folytatott globális szintű megbeszéléseken, és ambiciózus nemzetközi megoldásokat fog szorgalmazni – zárul a bizottság közleménye.