Az Európai Bizottság nem foglalkozik megfelelően az EU-beli mezőgazdasági problémákkal – mondja Czesław Siekierski, az Európai Parlament mezőgazdasági szakbizottságának elnöke.

Az EU agrárpolitikájának reformjára november 29-én tett javaslatot az Európai Bizottság. A közös agrárpolitika (KAP) reformjára tett javaslatok között szerepel például, hogy a tagállamoknak maguknak kell előállniuk egy, az ország igényeihez igazított stratégiával a reform megvalósítására. Czesław Siekierskit (néppárti, lengyel; képünkön), az Európai Parlament mezőgazdasági szakbizottságának elnökét a parlament sajtósai kérdezték.

– Miért van szükség az uniós agrárpolitika reformjára?

– Nem a közös agrárpolitika átfogó reformjára van szükség, hanem hogy tovább formáljuk és modernizáljuk azt. A mezőgazdasági terület sajátosságai miatt itt inkább továbbfejlesztésre, mintsem nagy forradalomra van szükség, hiszen nem egyik napról a másikra változnak a dolgok, a tőkemegtérülés hosszú ideig tart.

El kell érnünk, hogy a közös agrárpolitika gyorsabban válaszoljon az új kihívásokra, és alkalmazkodjon a változásokhoz, például a kereskedelmi egyezmények, a digitalizáció, vagy az új technológiai vívmányok terén.

– Az Európai Bizottság azt szeretné, ha egy általános megközelítés helyett az egyes tagállamokra szabott stratégiára váltana az EU, hogy hatékonyabban kezelje a helyi gazdák különböző igényeit. Mit gondol erről?

– Egyetértek a javaslattal, hiszen eddig nem vettük eléggé figyelembe, hogy milyen változatos képet mutat a mezőgazdaság Európában. A különbözőségek oka lehet az éghajlat, de lehetnek történelmi, vagy politikai okai is. A mezőgazdaság északon más, mint Európa déli részén. Más Finnországban, mint Franciaországban, vagy éppen Máltán és a tengerhez kapcsolódó területeken.

Az a lényeg, hogy közös célért és értékekért dolgozunk, de eltérő eszközökkel a különböző tagállamokban. Az új javaslat szerint az EU célkitűzéseket határoz meg, aztán a tagállamok javaslatot tesznek arra, hogy a lehetőségeikhez képest hogyan lehet azokat megvalósítani – hiszen nyilván ők ismerik legjobban a helyi körülményeket.

Egy nehéz útra lépünk rá. Eleinte nehéz lesz a tagállamoknak elkészíteni ezeket a stratégiai terveket, mivel még sosem csináltak ilyet. A bizottságnak sem lesz egyszerű dolga, amikor analizálja és értékeli ezeket a terveket. Mégis úgy gondolom, hogy ha a szándék megvan, akkor mindannyian tanulhatunk a folyamatból.

– Van valami, ami ön szerint hiányzik a bizottság javaslatából?

– Azt gondolom, hogy nem foglalkozik megfelelően a mezőgazdasági problémákkal az EU-ban: alacsony a bevétel, amelynek mintegy fele más csoportokhoz kerül, és felét uniós támogatások adják; fontos a beavatkozás a piaci folyamatokba a stabilitás érdekében, akár a többlet felhasználása más területeken, például az energiatermelésre, vagy a rászoruló országok támogatására. De ilyen probléma az is, hogy túlterhelik a munkásokat, hogy elöregszik a társadalom, a fiatalok nem igazán érdeklődnek a mezőgazdaság iránt, a vidéki területeken rossz a technikai és társadalmi infrastruktúra. Emellett a szektor nagyon ki van szolgáltatva az időjárási körülményeknek és a piaci változásoknak.

– A bizottság reformja javít majd a helyzeten?

– A reformjavaslatokat komoly konzultáció előzte meg a gazdákkal, a fogyasztókkal és a civil szervezetekkel, de még mindig csak a folyamat elején tartunk. Megvitatjuk majd a változtatásokat abból a szempontból is, hogy illeszkedjenek az EU többéves pénzügyi keretéhez. Habár az is fontos, nem a pénz az egyetlen fontos aspektus, hanem egy átfogó cselekvési terv kell, hiszen a mezőgazdaság számos más politikához kapcsolódik, mint a kohézió, a kereskedelem és a környezetvédelem. Ezért gondolom úgy, hogy további párbeszédre van szükség.


Cég és szolgáltatás kereső
Twitter megosztás Google+ megosztás
A szerkesztő ajánlja