A folyó fizetési mérleg többlete, elsősorban az erős belföldi kereslet miatt, a GDP 3 százaléka alá mérséklődött, miközben az EU-transzferek jelentős növekedése és a továbbra is nagymértékű működőtőke-beáramlás mellett folytatódott a GDP-arányos nettó és bruttó külső adósság számottevő csökkenése. A gazdaság külső sérülékenysége így 2017-ben is csökkent.

A folyó fizetési mérleg többletének csökkenésével párhuzamosan nőtt az EU-transzferek felhasználása, ami fékezte a folyó mérleg és a tőkemérleg összevont egyenlegéből számolt külső finanszírozási képesség gyengülését - így az továbbra is magas, a GDP 4 százalékát meghaladó szintet ért el. A nettó külső adósság továbbra is jelentős, több mint 5 milliárd eurós csökkenéséhez az előző évihez hasonlóan magas, mintegy 2 milliárd eurós nettó közvetlentőke-befektetés is hozzájárult - állapította meg csütörtökön kiadott Fizetési mérleg jelentésében a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

Az ország külső sérülékenységének mérséklődését az is jelentősen támogatta, hogy a gazdaság bruttó finanszírozási igénye 2017-ben közel 2 milliárd euróval csökkent. Az év végére a rövid - éven belüli lejáratú - külső adósság is historikus mélypontra, 16,4 milliárd euróra süllyedt. Így a jegybank és a befektetők által is kiemelten követett Guidotti-Greenspan-szabályt figyelembe véve, a devizatartalék tavaly év végi 23,4 milliárd eurós értéke jelentősen meghaladja a rövid külső adósság szintjét.

Koroknai Péter, az MNB főosztályvezetője a jelentést bemutató sajtótájékoztatón egyebek mellett elmondta: az elmúlt időszak legjelentősebb fejleménye, hogy a historikusan alacsony külső adósságmutatók mellett egyre inkább a követelések növekedése a meghatározó jelenség, a továbbra is magas külső finanszírozási képesség mellett a nettó külső adósság a régiós szintre csökkent.

Elmondta: a nettó külső adósság a GDP 13 százalékára esett vissza, a bruttó külső adósság a 2010-ben tapasztalt szint felére, a GDP 60 százalékának közelébe csökkent, amihez a forráskiáramlás, az átértékelődés és a nominális GDP emelkedése egyaránt hozzájárult. A nettó külső adósság 2017-ben tapasztalt korrekciója nagyobb részben az államháztartás, kisebb részben a vállalatok nettó külső adósságának mérséklődésével áll összefüggésben. A bruttó külső adósság csökkenése meghaladta a nettó külső adósság mérséklődését, aminek elsősorban az a magyarázata, hogy az amerikai dollár gyengülése miatt bekövetkező átértékelődés a külföldi tartozásokat és követeléseket is mérsékelte - mondta.

Kifejtette: a szektorokat nézve a vállalatok hitelkereslete nőtt a beruházási aktivitás erősödése miatt és az államháztartás finanszírozási igénye is enyhén bővült, miközben a lakosság pénzügyi megtakarítása emelkedett. Az államháztartás finanszírozási igénye, enyhén javulva, a GDP 2 százaléka alatt maradt 2017 negyedik negyedévében, amiben a költségvetési bevételek emelkedése, illetve a kamatkiadások csökkenése egyaránt szerepet játszott - magyarázta. Hozzátette: a magánszektor állampapír-kereslete továbbra is jelentős maradt, így folytatódott az államadósság devizaarányának csökkenése.

Koroknai Péter rámutatott: ha a régiós folyamatokat nézzük, Magyarország külső finanszírozási képessége a csökkenés ellenére 2017-ben is meghaladta a régiós országok átlagát, ami elsősorban a régióban jellemzőnél magasabb megtakarítási rátára vezethető vissza. A kiemelkedő külső finanszírozási képességet Magyarországon a magánszektor magas megtakarítása támogatta, miközben az államháztartási hiány megfelelt a régiós szintnek - mutatott rá. (MTI)


Cég és szolgáltatás kereső
Twitter megosztás Google+ megosztás
A szerkesztő ajánlja