Módosította a kormány a Széchenyi 2020 keretében megjelent „Idegen nyelvi készségek fejlesztése” című (GINOP-6.1.3-17) felhívást.
A legfontosabb változás, hogy a keretösszeg kevesebb mint felére – 10,28 milliárd forintról 4,58 milliárd forintra – csökkent. Változott az egy pályázónak adható összeg is: a korábbi minimum 290, a maximum 993 millió forint volt, az új határok 105, illetve 150 millió forint.
A 2017 márciusában megjelent konstrukció célja, hogy a magyarországi lakosság minél nagyobb aránya vegyen részt idegen nyelvi képzésben és lehetősége nyíljon a munkaerő-piaci szempontból releváns – így idegen nyelvi – készségek megszerzésére. A felhívásra szakképzési centrumok jelentkezhetnek.
A magyarországi lakosság idegen nyelvi készségei a statisztikai adatok alapján alacsony szintűek, idegen nyelveket kevesen beszélnek. A rendszerváltás óta ugyan javuló tendencia figyelhető meg: az 1990-es népszámláláskor (saját bevallás alapján) a lakosság 9 százaléka, tíz évvel később 15 százaléka vallotta magáról, hogy anyanyelvén kívül még legalább egy idegen nyelvet beszél, az Eurostat 2012-es adatai szerint 35 százaléka – ezzel a nemzetközileg összehasonlítható adattal utolsók vagyunk az EU tagállamai között. A 2012-es Eurobarometer felmérés leírja, hogy azon országok között, ahol az anyanyelven felül még legalább két idegen nyelvet beszélnek az állampolgárok, a legutolsó helyen áll hazánk Portugáliával együtt: 13 százalékos ez az arány (Egyesült Királyság: 14 százalék, Görögország: 15 százalék vs. a legjobb helyen Luxemburg: 84 százalék, Hollandia: 77 százalék) – olvasható „A felhívás indokoltsága és célja” című fejezetben.
