A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara ismét lehetővé teszi, hogy tagdíjfizetésre kötelezett tagjai – amennyiben nem végeznek agrártevékenységet – mentesüljenek a tagdíjfizetés alól. Ehhez előbb profiltisztítást kell végrehajtaniuk – jelentette be Győrffy Balázs, a köztestület elnöke a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) részvételével rendezett sajtótájékoztatón.

Győrffy Balázs elmondta, a kamara legutóbbi, májusi küldöttgyűlésén hozott döntés értelmében a tagjegyzékbe újonnan felvett, de agrárgazdasági tevékenységet ténylegesen nem végző tagok számára ismét lehetőség nyílik arra, hogy mentesüljenek a tagjegyzékbe való bekerülésük évét megelőző években esedékes tagdíjfizetés alól. Ehhez annyit kell tenniük, hogy 2017. július 31-ig megszüntették vagy megszüntetik az adott tevékenységet, és ezt jelzik is a kamara felé.

Megjegyezte, hogy 2017. július 31-ig ismételten megnyílik a 2013-2016 évekre a tagdíjalap arányosításának lehetősége azoknak, akik folytattak, illetve folytatnak agrártevékenységet. Amennyiben a tag agrárgazdasági tevékenységből származó nettó árbevétele nem éri el a teljes árbevételének 33 százalékát – külön kérelem esetén az 50 százalékát –, úgy kérheti, hogy a tagdíjfizetési osztályba sorolás csak az agrárgazdasági tevékenységből származó árbevétele alapján történjen. Ez eddig 20 százalék, külön kérelem esetén 25 százalék volt.

Krisán László, a BKIK elnöke elmondta, a cégek megalakulásuk idején jellemzően 100-200-300 tevékenységi kört is bejegyeztetnek, aztán az évek során elfelejtődik, hogy mi is szerepel a cégjegyzékben, és a törvények betartatásakor derül ki, hogy mégis valamiféle kötelezettségek adódnak ebből. Krisán szerint a NAK bölcs döntést hozott, amellyel nemcsak csökkentették a kis- és középvállalkozásokra háruló terheket, hanem egyben fel is hívták a figyelmet arra, hogy a működési költségek csökkentése érdekében célszerű a TEÁOR számokat letisztázni, és csak a ténylegesen gyakorolt tevékenységi köröket megtartani.

Hozzátette, nagy és közös eredmény, amit elértünk. A budapesti kamarán belül igen aktív Kereskedelmi Tagozat hosszas egyeztetéseket folytatott az MNKSZ-szel közösen, és mindent megtett annak érdekében, hogy a NAK az általuk felvázolt szakmai érvek mentén meghozhassa ezt, a vállalkozások terheinek könnyítése szempontjából mérföldkőnek számító döntést. Ebből is látható, hogy tagjaink nincsenek magukra hagyva, érdekeiket minden fronton képviseljük.

Július 31-ig van lehetőség az önrevízióra, ezért a budapesti kamara felvállalja, hogy a lehető legrövidebb időn belül nemcsak kiértesíti a közel kétszázezer olyan vállalkozást, akit érint vagy érinthet a most elfogadott kedvezmény, hanem a technikai lebonyolítás menetéről is információt nyújtanak.

Az agrárkamarával folytatott párbeszéd és egyeztetés eredményes volt, és ez azért nagyon jelentős, mert a kereskedelmi szövetségek közül kizárólag az MNKSZ folytatott érdemi tárgyalásokat a NAK-kal annak érdekében, hogy a magyar élelmiszer-nagykereskedelem terhei mérséklődjenek. Ezáltal több százmillió forint maradhat a vállalkozásoknál a működési költségek fedezésére, esetleg fejlesztések finanszírozására – mondta el Neubauer Katalin, az MNKSZ főtitkára.

Képünkön Győrffy Balázs (balra) és Krisán László.