Hogyan használhatjuk fel ésszerűen a rendelkezésre álló erőforrásokat, ha elutazunk nyaralni? Hogyan használjuk például a céges autót, a céges üzemanyagkártyát, a céges telefont? Nagyon hasznos lehet ezeket igénybe venni, de nem árt tudni, hogy melyik mire használható.

Igazán egyszerű, ha a céges autóval megy a család nyaralni, főleg, ha az üzemanyagkártya bőven elbírja ezt a költséget. Ha az autót lehet magáncélra is használni, akkor ez a megoldás belföldi nyaralásnál tökéletes. Ha SZÉP-kártyája is van valamelyik családtagnak, egészen alacsony költségekkel is megoldható a teljes nyaralás - olvasható az OTP BusinessTrend szakértőjének írásában.

Más a helyzet a külföldi nyaralással – nem csak azért, mert a SZÉP-kártya csak belföldön használható. Külföldi nyaralásnál pontosan kell tudni, hová lehet elmenni az autóval és hová nem. Ezt biztosan tartalmazza a cégautó átadásáról készített szerződés, de a flottakezelő is tud erről tájékoztatást adni.

Nem árt, ha a kesztyűtartóba bekerül valamilyen szerződés az autó használatáról, mert akár egy koccanásos baleset, akár egy közúti ellenőrzés során tudni kell bizonyítani, hogy jogosan használjuk az autót.

Az uniós országokban és az EGT államokban ez formalitás, de más országokban fontos lehet. Akár az országba lépésnél is kérhetnek igazolást, szerződést arról, hogy milyen jogcímen használjuk az autót. Az EU-n kívülre tervezett utaknál mindenképpen érdemes jó előre megnézni, milyen dokumentáció kell, mert a szükséges szerződéseket – adott esetben közjegyzővel ellenjegyzett közokiratot – be kell mutatni a határátlépéskor az útlevél és a jogosítvány mellett.

Azt is jó előre tisztázni kell, hogy az üzemanyagkártyát lehet-e külföldön használni. Elég kellemetlen, ha az első kinti tankolásnál derül ki, hogy nem, hiszen ez jelentősen átalakíthatja az egész nyaralás költségvetését. Ha nem tudjuk külföldön használni az üzemanyagkártyát, érdemes átgondolni, valóban megéri-e autóval menni.

Lehet, hogy jobb a repülőgép, hiszen gyorsabb és olcsóbb is, főleg ha az autós utazás több ezer kilométere miatt egy plusz éjszakai szállással is kalkulálunk.

Bár a casco biztosítás – megszorításokkal – érvényes külföldön is érdemes meggondolni, megéri-e a kockázatot, hogy esetleg összetörjük a céges autót. Ez főként olyan országokban megfontolandó, ahol az útviszonyok lényegesen rosszabbak, mint itthon. A kontinensen Gibraltárt leszámítva sehol sincs jobb oldali közlekedés, így ezzel nincs gond, Ciprusig vagy Nagy-Britanniáig pedig nincs értelme hajóztatni a kocsit. A casco csak a saját kárra vonatkozik, ráadásul mindössze a hazaszállítást téríti, az autót csak itthoni szervizben lehet kikalapáltatni.

A céges telefon használata szintén kézenfekvő, ám itt mindenképp érdemes rákérdezni, lehet-e külföldön is használni a mobilinternetet. Ez ma már javarészt lényegtelen, hiszen az EGT államokban és az unióban ugyanazok a tarifák érvényesek, mint itthon.

Vagyis az EU-ban nem lehet már csillagászati céges számlát csinálni. Ugyanakkor, ha az előfizetés régi – az uniós rendelet 2017 nyarán lépett életbe, vagyis a korábbi szerződések esetében fordulhat ez elő –, akkor elképzelhető, hogy korlátozva vagy tiltva van a roaming. Ezt szintén érdemes tisztázni, és kérni a korlátozás megszüntetését.

Az EU országokban biztosan itthoni áron lehet telefonálni és netezni, de az EGT államok esetében jobb pontosan megnézni, mi a helyzet. Svájc például nem tartozik minden telefontársaságnál ebbe a zónába. A roaming csak akkor működik, ha a mobilkeret még nincs kimerítve. Míg itthon ilyenkor csak lelassítja a netkapcsolatot a mobiltársaság, külföldön egyáltalán nincs netkapcsolat ebben az esetben.

Amennyiben korlátozott a külföldi adathasználatunk, jó tudni, hogy a legtöbb adatot általában a navigációs appok fogyasztják, ezek helyett hasznosabb lehet offline alkalmazásokat használni, amelyek előre letöltött információk alapján irányítanak minket úti célunkhoz.

Szintén használja a mobil adatátvitelt a rutinszerűen használt funkciók háttérben folyó szinkronizálása is: a levelek letöltési módját például érdemes kézire állítani.

Az egyetlen, amit nem szabad használni külföldön, az a céges bankkártya. Főként a kis cégeknél okozhat gondot, ahol a tulajdonos, az ügyvezető és az alkalmazott is ugyanaz, hogy nem válik drasztikusan szét a vállalkozás és a család pénzügye. Pedig a kettőt nem szerencsés összemosni, még akkor sem, ha a valóságban nem érzékeljük a különbséget a cég és a saját pénzünk között. Mert az adóhatóság látja a különbséget. Ha a céges bankkártyával magánjellegű vásárlást fizet a vállalkozó, akkor annak külön adózási vonzatai vannak.

Alapvetően adóköteles minden jövedelem, amit a magánszemély kap – ami mégsem, azt tételesen sorolja fel a törvény –, vagyis ha a céges kártyával bonyolítja a nagybevásárlást vagy fizeti a nyaralás alatt az éttermi számlát a vállalkozó, akkor valójában a cége adott neki erre forrást.

Ez után jövedelemadót és egészségügyi hozzájárulást kellene fizetnie, ahogyan a céget is terhelné adó, vagyis  igen kockázatos, ha erre nem figyel a cégvezető. Ha ugyanis az adóhatóság vizsgálódni kezd, a bankkártya-forgalom alapján minden magáncélú költést vissza tud keresni, és máris jöhet a tetemes bírság. Tehát céges bankkártyát magánköltésekre sem itthon, sem külföldön nem jó ötlet használni!


Cég és szolgáltatás kereső
Twitter megosztás Google+ megosztás
A szerkesztő ajánlja