Egy-két kattintás, és bárki megnézheti, mennyire kell tartania bűncselekményektől ott, ahol lakást szeretne vásárolni. A lakásárakat azonban nem a bűnügyi statisztikák alakítják.
Rendkívül könnyen kezelhető a Belügyminisztérium és a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács támogatásával létrejött Prevenciós Bűnözés-Statisztikai Adattár (PRE-STAT) térinformatikai alkalmazása. Az alkalmazás szemléletes térképeken, grafikonokon mutatja például, hogy hol volt a legtöbb betörés, merre jellemző a súlyos testi sértés, vagy éppen melyik körzetben verték át a legtöbb nyugdíjast trükkös csalók. Az OTP a 2017-es bűnözési statisztikáit ábrázoló térképre vetített egy másik térképet, amely az átlagos lakásárakat mutatja ugyanabban az évben.
Az összes elkövetett bűncselekmény számát tekintve például messze a főváros XIII. kerülete vezet (5826 esettel). Ugyanakkor ebben a kerületben a NAV forgalmi adatait feldolgozó legfrissebb OTP Lakóingatlan Értéktérkép szerint 475 ezer forint volt a lakások átlagos négyzetméterára.
A kerület a drágább városrészek közé tartozik, noha messze nem a legdrágább. A bűnügyi statisztika kétes értékű második helyezését Miskolc könyvelheti el magának 2817 esettel – a borsodi megyeszékhelyen azonban a lakóingatlanok átlagos négyzetméterára mindössze 135 ezer forint volt tavaly.
Természetesen nagyon nem mindegy, hogy milyen súlyú bűncselekmények jellemeznek egy adott területet – és a statisztikák sem mindent tükröznek pontosan. Súlyos testi sértés tekintetében Erzsébetváros vezet országosan, ahol 29 ilyen cselekmény történt tavaly – a lakásárak viszont éppen itt növekedtek a legdinamikusabban, és érték el a 480 ezer forintos átlagos négyzetméterárat.
Meglepő módon Debrecen is „konfliktusos” város (26 esettel), ezt a problémát azonban a – megyeszékhelyek között a második legmagasabb – 269 ezer forintos átlagos négyzetméterár nem tükrözi.
Azokon a környékeken, ahol inkább lehet betörésre vagy autólopásra számítani, ott lakásvásárlásnál külön szempont és ezzel együtt értéknövelő tényező lehet, ha vannak beépített biztonsági berendezések, betörésbiztos nyílászárók vagy lakáshoz tartozó garázs. A 2017-es statisztika alapján a lakásbetörések száma Budapesten a II. kerültben volt a legmagasabb (115), amit Újbuda követett (92), a nyomában Zuglóval (72), Kecskemétnek a 63 betörés csak a negyedik helyre volt elegendő.
A főváros II. kerületében az átlagos négyzetméterárak 571 ezer forintra rúgtak 2017-ben, amivel az árlista 3. helyén szerepelt. Újbuda szintén nem nevezhető olcsónak a maga 487 ezres átlagos négyzetméterével, és Zuglóban is majd’ 400 ezer forintos négyzetméterárakat rögzítettek. Kecskemét pedig – Győr és Debrecen – után a harmadik legdrágább nagyváros 262 ezer forintos átlagos négyzetméterárral. A betörők tehát a jómódú, lehetőleg családi házas környékeket preferálják.
Ha lakásunkat nem rabolták ki, kijutottunk a kapun és nem ütöttek le bennünket, akkor szeretnénk az autónkat is ott találni, ahol hagytuk. Erre Budapesten van a legkisebb esélyünk, különösen a következő kerületekben: II. (39 autólopási eset), XI. (36 eset); XII. (26 eset); XIV. (22 eset). A lakásárakat tekintve ezek a kerületek szinte a legdrágábbak, zömében jómódúak, középosztálybeliek által lakottak, akiknek új és jó állapotú gépkocsija csábító lehet egy autó tolvaj számára. Ezek az esetszámok azonban még mindig nem elrettentőek, főleg a lakosságszámhoz viszonyítva.
A bűnügyi statisztikák és a lakásárak alakulása között nincs szoros összefüggés – nyilatkozta Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője -, aki szerint azért persze a lakásvásárlás előtt nem árt a bűnügyi kockázatokat is felmérni. Ha egy kockázat ismert, akkor kezelni is lehet. Megfelelő biztosítással, biztonsági rendszerekkel, körültekintéssel a jövőbeni kár mérsékelhető – tette hozzá.
