A magyar vállalkozásoknak fontos legalább azt átgondolniuk, hogy a mindennapi tevékenységük során okoz-e majd változást a Brexit – hívják fel a figyelmet a Mazars szakemberei.
Theresa May elküldte a hivatalos értesítést az EU-nak a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválásáról, így hivatalosan is megkezdődött a Brexit – emlékeztetnek a Mazars szakemberei legfrissebb adóhírlevelükben.
A múlt szerdai bejelentés után most az EU vezetőin a sor, hogy összeüljenek és végső döntést hozzanak a tárgyalások alapelveiről. Azonban tekintettel arra, hogy a Brüsszeli adminisztráció sem sürgeti a tárgyalások megkezdését, illetve egy EU csúcstalálkozó megszervezése is időigényes, így legkorábban április végén vagy május elején ülhetnek össze az Európai Unió vezetői. A kilépési tárgyalások akár 2019 nyaráig is elhúzódhatnak, minthogy a kilépési tárgyalások hivatalosan rögzített határideje 2 év.
Miért tart ilyen sokáig a kilépési folyamat?
A kilépésről szóló egyezményt ki kell dolgozni és el kell fogadtatni az Európai Bizottsággal. A kilépési egyezményt ráadásul legalább 20 országnak el kell fogadnia, amely 20 ország az EU népességének legalább a 65 százalékát kell, hogy adja. Még soha senki nem lépett ki az EU-ból, így erre nincs az EU-nak bevett gyakorlata. Kell valamit tennünk? Theresa May korábban kijelentette, hogy az Egyesült Királyság nem marad az egységes piac része, (mert ekkor a munkaerő szabad áramlását is el kellene fogadniuk), így egy Kanadához hasonló vámunió tűnik a leginkább működő megoldásnak. Bár még nagyon sok a bizonytalanság, és emellett a tárgyalások is hosszú ideig tartanak majd, véleményünk szerint a magyar vállalkozásoknak fontos legalább azt átgondolniuk, hogy a mindennapi tevékenységük során okoz-e majd változást a Brexit.
Valószínű, hogy a kilépésnek rövidtávon nem lesz közvetlen és azonnali hatása egy magyar társaság adózására. Arra ugyanis aligha kell számítani, hogy akár az Egyesült Királyság, akár az Unió gyökeres változtatást hajtana végre a Brexit hatására az adózási rendszerében.
Egyelőre mindenki találgat, de ami biztos, hogy a Brexit-nek a magyar vállalkozásokra leginkább adminisztratív, illetve közvetve cash flow hatásai lehetnek.
Adminisztratív terhek
Abból az egyszerű tényből kifolyólag, hogy az Egyesült Királyság nem lesz EU tagállam, az következik, hogy az oda irányuló kivitel exportnak, és az onnan irányuló behozatal importnak fog minősülni. Ennek megfelelően az ilyen ügyleteket csak vámeljárásokon keresztül valósíthatják majd meg a magyar vállalkozások. Ez minden bizonnyal többletadminisztrációt okoz majd, hiszen a Közösségen belüli termékértékesítésnek és a Közösségen belüli termékbeszerzésnek jelenleg a vámeljárásoknál jóval egyszerűbb a dokumentálása.
Cash flow hátrányok
Azt minden magyar vállalkozás tudja, hogy az import során megfizetett áfa csak később, az időszakosan benyújtandó áfa bevallásban igényelhető vissza. Az olyan társaságoknak, akik sok beszerzést bonyolítanak le az Egyesült Királyságból, érdemes elgondolkodniuk, hogy miként kerüljék el az import áfa okozta cash flow hátrányokat. A vámeljárások során az AEO (ún. engedélyezett gazdálkodó – authorized economic operator) engedéllyel rendelkező társaságok például automatikusan megkapják a lehetőséget arra, hogy az import áfájukat önadózással rendezzék. Ez azt jelenti, hogy a Közösségen belüli termékbeszerzés bizonylatolásához hasonlóan nem kell az áfát a vámhatóságnak megfizetni, hanem a társaság a saját áfa bevallásában szerepeltetheti az import áfát fizetendő és levonható adóként egyaránt (amennyiben persze a levonás feltételei fennállnak). Az AEO minősítésnek egyébiránt számos más előnye is van a vámeljárások során. Emellett persze egyéb módon is megszerezhető az import önadózó engedély. Amennyiben az áfa törvényben előírt feltételeket teljesíti a gazdálkodó, kérelmére a vámhatóság megadhatja ezt az engedélyt.
Vállalatcsoportok átszerveződése
A magyar társaságok hétköznapjait érintő fenti hatásokon túl arra is számítani lehet, hogy a nemzetközi vállalatcsoportok felülvizsgálják, hogy indokolt lenne-e az eddig az Egyesült Királyságból ellátott, különféle európai-regionális funkciókat máshová telepíteni. Azonban ezek a csoporton belüli esetleges átszervezések aligha jelentenek lényegi változást egy magyar leányvállalat életében, hacsak nem a magyar leányvállalat lesz az ilyen átszervezés célországa.
Első lépésként tehát azt mindenképpen javasoljuk megvizsgálni, hogy van-e egyáltalán érintettsége a magyar vállalkozásnak az Egyesült Királysággal: származik-e vevőnk vagy beszállítónk az Egyesült Királyságból. Már a kilépési folyamat elején fontos lehet azt feltérképezni, hogy milyen mértékben kell követnünk a tárgyalási folyamatokat, és milyen hamar kell reagálni a Brexit miatt elinduló piaci változásokra!
