2019. május 7. kedd, 14:52
Jelentősen növekedhet a magyar-kazahsztáni 600 millió dolláros éves áruforgalom, és a közös vállalatok száma is megduplázódhat a bővülő üzleti lehetőségeknek és annak a tucatnál is több a megállapodásnak köszönhetően, amelyet a múlt hét elején kötött a Kazahsztánban tárgyaló magyar gazdasági delegáció.

A kormányzati képviselőkből és vállalkozókból álló küldöttség munkájáról Gion Gábor pénzügyekért felelős államtitkár tájékoztatta a Magyar Nemzetet. Ismertetése szerint a delegáció 14 megállapodást kötött, ezek között van sportügyi, oktatási és tudományos együttműködésről szóló dokumentum, de gazdasági, pénzügyi, adóügyi egyezség is született.

Kiemelte, hogy a feketegazdaság visszaszorítását szolgáló magyar fejlesztésű online számla rendszer felkeltette a kazah illetékesek figyelmét is. Kazahsztánban szintén komoly küzdelem folyik az adóbevételek beszedéséért, ezért a magyar eredmények érdekesek lehetnek. De minta lehet az ázsiai államban az az elektronikus módszer is, ahogyan a magyar adóhivatal a magánszemélyeknek és most már bizonyos cégeknek is adóbevallási tervezetet készít.

Az aláírt megállapodások közül Gion Gábor a pénzügyi elszámolás területén kötött szerződést emelte ki. Eszerint hazai vállalkozások kaphatnak feladatot abban, hogy az Asztanai Nemzetközi Pénzügyi Központ tíz éven belül Ázsia egyik legnagyobb financiális centruma legyen. Az államtitkár elmondta: az intézmény 2018-ban kezdte meg működését, a kazah értéktőzsde pedig 2017-ben jött létre. A kazah börzét várhatóan ősztől a magyar vállalat szolgálja majd ki.

Az államtitkár kitért arra, hogy a magyar üzleti élet szereplői több fontos dokumentumot írtak alá egyebek között a víz- és csatornafejlesztés területén, és indul új együttműködés a világítástechnika ágazatban is.

Gion Gábor jelezte: a megállapodások és a növekvő üzleti lehetőségek nyomán nemcsak az évi hatszázmillió dolláros áruforgalom nőhet jelentősen, hanem rövid időn belül a Kazahsztánban működő közös cégek száma is megduplázódhat.

A lap cikkében kitér a Pekingben tartott kétoldalú egyeztetésekre is, ahol a magyar delegáció április végén számos megállapodást kötött. A logisztikai együttműködés fejlesztés területén elkezdik előkészíteni a Budapestet Kolozsváron keresztül Bukaresttel összekötő gyorsvasútprojektet, amelyet a magyar és a román kormány együttműködésére alapozva, kínai pénzügyi és technikai segítségnyújtással terveznek megvalósítani. Emellett megállapodásra jutottak az évek óta tervezett Budapest-Belgrád vasútvonal megvalósításának feltételeiről. Az együttműködési tervek értelmében magyar építészirodák és mérnökök lehetőséget kapnak a kínai nemzeti urbanizációs terv végrehajtásában. A vízügy területén célul tűzték ki, hogy magyar és kínai vállalatok közösen hajtsanak végre vízgazdálkodási fejlesztési projekteket Ázsiában és Afrikában - sorolja egyebek között a Magyar Nemzet.

(Forrás: MTI)


Cég és szolgáltatás kereső
Twitter megosztás Google+ megosztás
A szerkesztő ajánlja