2016. február 2. kedd, 11:14
terrorizmus, Oroszország, Szíria, Putyin, Pentagon
Oroszország katonai bemutató terepnek tekinti a szíriai háborút, azzal együtt, hogy közben megerősíti a helyzetét a térségben. Ez nyilván nem fogadható el a Nyugatnak.

Újabb bírálat érte Vlagyimir Putyin szíriai politikáját. A Pentagon szerint Moszkva mindent megtesz azért, hogy keresztbe tegyen a szövetséges erőknek. Washington sokadszorra is közölte, hogy az orosz harci gépek nemcsak az Iszlám Állam egységeit támadják, hanem a szíriai elnök ellenzékének csapatait is. Nem mellesleg a légi koordináció sem működik mindig olajozottan, az amerikai újságírók szerint az oroszok úgy röpködnek, ahogy éppen eszükbe jut.

Ez nyilván nincs egészen így, egyébként is: a sajtó mást ír Washingtonban, ahogy mást Moszkvában – mindkét oldalon remekül dezinformáltat a hatalom, ha az érdekei úgy kívánják. Moszkvában általában nem reagálnak az amerikai beszólásokra, minek tennék, hiszen egyértelműen kimondták: Oroszország a szíriai elnököt támogatja, amíg a válságot megoldják, és csak utána jöhet más forgatókönyv, amelyben Aszadnak esetleg nem osztanak lapot. Esetleg. Mert ne higgye senki egyetlen pillanatra sem, hogy Putyin az elnök ellenzékét ültetné a hatalomba. Helyette sokkal demokratikusabban hangzik a „majd a nép dönt saját sorsáról” szlogen.

A szíriai harcok végét nem látni. Oroszország tavaly szeptember 30-tól vesz részt a háborúban Aszad oldalán, napi átlagban 4 millió dollárt (1,2 milliárd forintot) költ, s egyre több vadonatúj gépet vet be, vagyis a szuper technikát élesben próbálja ki. Ezt a Nyugat úgy értelmezi, hogy Oroszország így csinál piacot eladásra szánt haditechnikájának. Ez részben talán igaz is, bár az arab országok bemutató nélkül is már jó ideje felsorakoztak vevőnek.

Moszkva az elmúlt hónapokban többször tett felajánlást, hogy a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelemben meghatározó szereplő lehessen, de az Egyesült Államok mellett az Európai Unió sincs elragadtatva az ötlettől. Még akkor sem, ha tisztában vannak a realitásokkal, hogy Oroszország milyen áldozatokat lenne képes hozni az ügyért.

Gondoljunk csak arra, hogy moszkvai források szerint minimum 4 ezer orosz állampolgár is az Iszlám Állam seregét erősíti, tényleges a veszély, hogy néhányukat terrorista akciókra készítenek fel. Oroszországnak a gyászos gazdasági eredmények ellenére megvan a tőkéje a szíriai háborúhoz és a terroristák elleni katonai fellépéshez, ám ugyanez nem mondható el a bizalmi tőkéjéről. A Nyugat egyszerűen nem hisz Putyinnak.

Mivel az orosz államfőt ez egy csöppnyit talán zavarja, de nem érdekli, az orosz légi erő a jövőben is azt teszi, amit a Kremlben jónak látnak. Felmerült, hogy Moszkva az ukrajnai válság szőnyeg alá söprésére, a Krím-félsziget bekebelezésének elfeledtetésére használja Szíriát, ezzel felgyorsítva a nyugati szankciós politika törlését.

Ha így is lenne (szerintem egyébként nincs így), a Nyugatot ez nem érdekli. Angela Merkel német kancellár éppen a napokban pendítette meg, hogy Oroszország ellen meghosszabbíthatják nyáron az uniós büntető intézkedéseket, mert az ukrajnai rendezésért vállalt kötelezettségeit nem teljesíti. Pedig az EU több országában tűkön ülve várják, hogy szankciómentesen ismét üzletelhessenek a magát újra nagyhatalmi álmokba ringató Oroszországgal.

Valószínűleg várniuk kell jó darabig, ahogy a szíreknek a békére.

Szerdahelyi Csaba


Cég és szolgáltatás kereső
Twitter megosztás Google+ megosztás
A szerkesztő ajánlja