A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara 2017. június 29-én ismét mestereket avatott: 19 kéményseprő vehette át a díszes Mesterlevelet a BKIK elnökétől, Krisán Lászlótól, Fekete Balázstól, a Kézműipari Tagozat elnökétől és Kocsis Krisztiántól, a Kéményseprő mestervizsga-bizottságok elnökétől.
Egy szakmán belül bizonyos feladatok gyakorlását mestervizsgához kötik a vonatkozó jogszabályok. Ezek közé tartozik a kéményseprő is. A Kereskedelmi és Iparkamarák területén 77 szakmában van lehetőségük a legjobbaknak mestervizsgát tenniük.
A mester mint fogalom évszázadok óta a minőséget, a szakma legmagasabb szintű rangját jelenti. A mestervizsgáztatásnak Magyarországon évszázados hagyományai vannak, a magasabb szakmai felkészültséget garantáló mestervizsga rendszerét azonban ma már nem csupán a tradíciók, de a kor követelményei is fontossá teszik. Ez a kitüntető cím napjainkban a szakma kiváló ismerete és gyakorlása mellett a hagyományokon alapuló munkaszereteten és tiszteleten kívül a modern korhoz való alkalmazkodást, az új berendezések, alapanyagok, technológiák ismeretét is jelenti – olvasható a BKIK közleményében.
Szerves része a mesterképzésnek a sikeres vállalkozáshoz szükséges vezetési és a tanulóképzéshez elengedhetetlen pedagógia ismeretek elsajátítása is. A „mester” címet viselő szakember korszerű szakmai és pedagógiai tudással magasabb színvonalon tudja átadni ismereteit a tanulóknak. Az utóbbi évek bizonyították, a szakmák fejlődése, a megváltozott gazdasági versenyhelyzet új elvárásokat támaszt a szakemberekkel, vállalkozókkal szemben. A szolgáltatások színvonalának emeléséhez, a piacképes termeléshez a vállalkozók magas szintű technikai felkészítése ma már nélkülözhetetlen. Emellett megjelent a vállalkozással járó különböző jogi, adminisztrációs ismeretek elsajátításának, valamint az utánpótlással foglalkozó szakemberek pedagógiai felkészítésének igénye is. Mindezeket figyelembe véve készültek/készülnek folyamatosan az új korszerű mestervizsga követelményszintek.
A kéményseprő szakmában 1996 óta van mestervizsgáztatás, amely keretén belül 2013-ban jelent meg az új követelményszint. Az átszervezés miatt e terület a Belügyminisztériumon belül a Katasztrófavédelemhez került, ezért az Országos Katasztrófavédelem finanszírozta a most vizsgázók költségeit.
