A nagyberuházásokkal kapcsolatos régészeti előírások 2015-ben változtak meg jelentősen annak érdekében, hogy a régészeti feladatellátás hatékonyabb és gyorsabb legyen nagyberuházások esetén. A szabályok 2018 áprilisában – különös tekintettel a megelőző feltárásra – ismét módosultak.

Bár a régész szakma nem volt maradéktalanul boldog a 2015-ben életbe lépő új szabályozástól, a kormányzati indokolás szerint a nagyberuházásokhoz kapcsolódó régészeti feladatellátás szabályai átláthatóbbá, egyértelműbbé váltak mind a beruházó, mind a feladatellátásban részt vevő intézmények számára. 2018 áprilisában a szabályok – különös tekintettel a megelőző feltárásra – ismét módosultak. A KCG Partners Ügyvédi Társulás összefoglalója a legújabb változásokra is kitér. 

Mi a nagyberuházás?

Amennyiben a beruházás teljes bekerülési költsége a bruttó 500 millió forintos értékhatárt meghaladja, a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény és a kapcsolódó rendeletek nagyberuházásokra vonatkozó rendelkezései alkalmazandók. A beruházás teljes bekerülési költsége a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 47-51. §-ában meghatározott tételek tervezett összege, amelyről a beruházó legkésőbb a próbafeltárás megkezdése előtt köteles nyilatkozatot tenni.

Általános szabályok

Főszabály szerint a földmunkával járó beruházásokkal el kell kerülni a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket. A régészeti örökség elemei csak régészeti eljárás keretében mozdíthatók el, melynek költségeit annak kell fedeznie, akinek az érdekében a régészeti lelőhely bolygatása felmerült, és amely eljárást csak a hatóság feltárási engedélye alapján lehet végezni. A feltárási engedély vagy a jogszabályi előírások megszegése esetén a hatóság a feltárást leállítja, vagy az engedélyt visszavonja, jogszabályban meghatározott esetekben pedig dönt örökségvédelmi bírság kiszabásáról – fejti ki Gálik Gabriella, a KCG Partners Ügyvédi Társulás szakértője.

Előzetes régészeti dokumentáció, próbafeltárás és a feltárási projektterv

Nagyberuházás esetén előzetes régészeti dokumentációt kell készíteni, melyet a beruházóval kötött írásbeli szerződés alapján a jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szerv készít el. Nagyberuházás esetén az előzetes dokumentáció munkarészeként próbafeltárást kell végezni, melynek célja a régészeti érintettség meghatározása. A feltárási projektterv záródokumentuma az előzetes régészeti dokumentáció, amely meghatározza a nagyberuházáshoz kapcsolódó valamennyi régészeti feladatellátást, annak módját, az érintett területet és annak régészeti jellemzőit, várható kockázatokat. Tartalmazza továbbá a régészeti feladatellátást végző, feltárásra jogosult intézményt. Az örökségvédelmi szerv a projekttervben határozza meg a nagyberuházás régészeti területi jellemzőit és előkészítettsége alapján a régészeti feladatellátás területi szakaszait és a szakaszolás indokait.

Előzetes régészeti dokumentációnak minősül a hatástanulmány is, ha a tartalmát és az elkészítéséhez alkalmazott módszereket tekintve megfelel az előzetes régészeti dokumentáció fogalmi feltételeinek, és alkalmas az elvégzendő régészeti feladatellátás módjának, valamint idő- ás költségvonzatának meghatározására.

Egyszerűsített előzetes régészeti dokumentáció

Egyszerűsített előzetes régészeti dokumentáció készíthető, ha a nem nyomvonalas létesítmény esetén a régészeti lelőhely földmunkával érintett területe nem éri el az 1000 m²-t, vagy a rendelkezésre álló tervezési és régészeti adatok alapján megállapítható, hogy a beruházás megvalósításának módja nem veszélyezteti a régészeti jelenségeket. Egyszerűsített régészeti dokumentáció készítése esetén nincs szükség próbafeltárásra.

Megelőző feltárás

Nyilvántartott régészeti lelőhelynek a beruházással kapcsolatos földmunkával érintett részén megelőző régészeti feltárást kell végezni. Ennek keretében a hatóság előírhat régészeti megfigyelést, próbafeltárást vagy akár teljes körű feltárást is.

A megelőző feltárásra a feltárásra jogosult intézmény és a beruházó írásbeli szerződést köt, amely szerződés tartalmazza a feltárás módját, időtartamát, a feltárásra jogosult intézmény által végzendő feltárás költségeit, valamint a jogszabályban meghatározott egyéb szakmai feltételeket. A szerződésben a régészeti feladatellátásra, valamint a hatósági eljárás megindítására irányuló kérelem benyújtására meghatározott határidők késedelmes teljesítése esetére a feltárást végző intézményt terhelő kötbért kell kikötni. A megelőző feltárás költségei magukba foglalják a régészeti feltárás terepi munkavégzésén túl – beleértve a feltárás munkafeltételei biztosítását is – a jogszabályban meghatározott tartalmú dokumentálás és az elsődleges leletfeldolgozás költségeit.  A feltárásra vonatkozó szerződést a jogosult intézménynek a jogszabályban meghatározott adattartalomnak a beruházó által történő rendelkezésre bocsátásától számított 15 napon belül köteles megkötni a beruházóval. Az új szabályok értelmében, ha a gyűjtőterületén érintett megyei hatókörű városi múzeum, Budapesten a Budapesti Történeti Múzeum a megelőző feltárásra vonatkozó szerződést az említett 15 napos határidőn belül nem köti meg, akkor a Magyar Nemzeti Múzeum gondoskodik a régészeti feladatellátás elvégzéséről.

Szintén újdonság, hogy nagyberuházás esetén a Magyar Nemzeti Múzeum a beruházó szerződéskötési szándékáról, annak kézhezvételét követő 5 napon belül értesíti a nagyberuházás megelőző feltárásának elvégzésére jogosult intézményt és koordinálja a szerződéskötést.

Földmunkák

Nagyberuházás megvalósítása esetén a régészeti földmunka, valamint a kivitelezés földmunkái régészeti megfigyelés mellett végezhetőek. Ha a nagyberuházás esetén végzett régészeti feladatellátás idő- és költséghatára a teljes körű feltárást nem teszi lehetővé, és a beruházó nyilatkozata alapján az elfedés műszakilag megoldható, a lelőhely jogszabályban meghatározott módon elfedhető. Az elfedés a feltárásra nem kerülő régészeti lelőhely fizikai védelmének régészeti megfigyelés mellett történő megvalósítása, amelyek visszabonthatóak, az esetleges későbbi feltárás érdekében. Amennyiben a beruházó nyilatkozata alapján az elfedés nem oldható meg, akkor a régészeti megfigyelés keretében régészeti bontómunkát kell végezni.

A régészeti feladatellátás idő- és költséghatára

Az előzetes régészeti dokumentáció során végzett próbafeltárás időtartama a próbafeltárás céljára a beruházótól a földmunkával érintett munkaterületnek régészeti munkavégzésre alkalmas állapotban történő átvételétől számított legfeljebb 30 nap. Ez kedvező változás a korábbi határidőhöz képest, amely 30, régészeti feltárás elvégzésére jogszabályban meghatározottak szerint alkalmas napot írt elő. A próbafeltáráshoz kapcsolódó gépi földmunka időtartama legfeljebb 10 nap lehet, amely a próbafeltárás időtartamába nem számít bele. A feltárási projekttervet a próbafeltárások elvégzését követő 10 napon belül kell elkészíteni, kivéve, ha a beruházó és az örökségvédelmi szerv ennél hosszabb határidőben állapodik meg.

Teljes felületű feltárás esetén a feltárás időtartama a feltárás céljára a beruházótól a földmunkával érintett munkaterületnek régészeti munkavégzésre alkalmas állapotban történő átvételétől számított legfeljebb 30 (régészeti feltárás elvégzésére jogszabályban meghatározottak szerint alkalmas) nap. A gép földmunka időtartama a teljes felületű feltárás időtartamába nem számít bele.

A beruházót terheli az előzetes régészeti dokumentáció, a próbafeltárás, a teljes felületű feltárás, valamint a régészeti megfigyelés és az elfedés régészeti előkészítésének költsége. Nemzetgazdasági szempontból indokolt esetben az előzetes régészeti dokumentáció elkészítésének költségei a központi költségvetésből fedezhetőek. Az előzetes régészeti dokumentáció készítésének költségei nem haladhatják meg a beruházás teljes bekerülési költségének 0,35 százalékát, kivéve, ha a beruházó ennél magasabb összeg megfizetését vállalja. A teljes körű feltárás költségei nem haladhatják meg a beruházás teljes bekerülési költségének 1 százalékát, kivéve, ha a beruházó vállalja a magasabb összeg megfizetését. A régészeti feltáráshoz kapcsolódó régészeti földmunka költségei is a beruházót terhelik.

Egyértelmű, hogy a fentiekben bemutatott szabályozás nagy terhet ró a régészekre. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy e szabályok alapján a beruházások során szükséges régészeti munkálatok költsége és időtartama tervezhető elemmé vált, amely a beruházók számára kulcsfontosságú tényező egy projekt elindításakor – emeli ki Gálik Gabriella.


Cég és szolgáltatás kereső
Twitter megosztás Google+ megosztás
A szerkesztő ajánlja