Az Est Media Vagyonkezelő Nyrt. február 28-án benyújtotta a csődkérelmet a Fővárosi Törvényszéknél. A társaság olyan csődegyezséget kötne hitelezőivel, amely biztosítja az Est Media további működését és egyúttal a sajáttőke-helyzet rendezését is szolgálja.

Az Est Mediának a BÉT honlapján megjelent közleménye szerint amennyiben a társaság hitelezői nem fogadják el a csődegyezséget, a csődeljárás a jogszabályok értelmében automatikusan felszámolási eljárásba fordul át, amely végső soron a társaság megszűnéséhez vezethet. A társaság a csődeljárás iránti kérelméhez a 2016. november 30-i fordulónapra összeállított, nem auditált mérleget és eredménykimutatást nyújtotta be, amelyet szintén közzétett. 

Az Est Media mérlegfőösszege a 2015. december 31-i 3,402 milliárd forintról 2016. november 30-ra 206,5 millió forintra csökkent. A társaság saját tőkéje 2016. november végén mínusz 4,171 milliárd forint volt a 2015 év végi mínusz 571 millió forint után. Az adózott veszteség 2015-ben 611 millió forint, 2016 első tizenegy hónapjában pedig 3,6 milliárd forint volt. 

A társaság felhívja a figyelmet: a november végi mérlegfőösszeg jelentősen alacsonyabb, mint a 2016. szeptember 30-i gyorsjelentésben szereplő (3,624 milliárd forint), mivel a fordulónapon a társaság birtokában volt, illetve a társaság által követelt EM2024 kötvényekre és azok kamataira – figyelemmel azoknak a társaság, mint kibocsátó pénzügyi helyzetéből adódó fedezetlenségére – 100 százalékos értékvesztést számoltak el. Mindez a saját tőkét további több mint 3,5 milliárd forinttal csökkenti, ezt azonban egy sikeres csődeljárás ellensúlyozná.

Az Est Media igazgatósága 2016. október 28-án jelentette be, hogy a 2016. július 29-i rendkívüli közgyűlésen kapott felhatalmazás alapján kezdeményezi a társaság csődeljárásának megindítását. A közgyűlési felhatalmazás alapján az igazgatóság a társaság tulajdonában lévő, EM 2024 saját kötvények értékesítésére és későbbi visszavásárlására vagy visszavásárolhatóságára vonatkozóan olyan ügyletet köthet, amely olyan mértékű egyszeri nyereséggel jár, amely rendezné a társaság saját tőke helyzetét. Ilyen ügylet azonban nem jött létre, és tőkebefektetőt sem tudtak bevonni, ezért határoztak a csődeljárás megindításáról. (MTI)