2017. szeptember 27. szerda, 09:30
NAV, adóeljárás, Mazars, H. Nagy Dániel
2018-tól nehezebb lesz kibújni a köztartozások megfizetése alól, ugyanis a NAV 2018. január 1-től általános végrehajtási hatósággá válik – áll a Mazars legfrissebb összefoglalójában.

Az új szabályok szerint már félmillió forintnál kisebb tartozás esetén is elrendelhető lesz az ingatlan-végrehajtás; a gépkocsi pedig akkor is végrehajtható lesz, ha a házastársi közös vagyonba tartozik. A lefoglalásoknál ugyanakkor az adós érdekét szolgálja majd a most bevezetésre kerülő fedezetcsere lehetősége, miképpen az is, hogy egy pár ezer forintos köztartozás miatt nem lehet majd végrehajtást elrendelni. Az új rendelkezések életbe lépésével a végrehajtási eljárást is nehezebb lesz majd akadályozni.

Az adóeljárási szabályok reformjával párhuzamosan a kormány az adóvégrehajtás szabályait is átalakítja: az NGM az adóhatóság jogkörét jelentősen kiszélesíti, így 2018-tól a NAV általános végrehajtási hatósággá válik. Ez azt jelenti, hogy a jövőben az adótartozások behajtásán túl számtalan további végrehajtási területen válik illetékessé.

„A törvénytervezet a mai szabályrendszeren alapul, de több szempontból átláthatóbb és észrevehetően az eljárások gyorsítása és ésszerűsítése a célja. Az adózóknak ugyanakkor fel kell készülniük kisebb-nagyobb tartalmi változásokra – értékelte a változásokat dr. H. Nagy Dániel, a Mazars senior adómenedzsere.

A NAV új feladatkörében három típusú köztartozás behajtásáért felel majd:

  • az általa nyilvántartott adó- és vámtartozások behajtásáért,
  • az ún. adók módjára behajtandó köztartozások, illetve
  • 2018. január 1-től az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény alapján az egyéb köztartozások behajtásáért.

A Mazars szakértője szerint egyelőre kérdéses, hogy a különleges szakértelmet vagy felszerelést igénylő esetekben mindez miként fog megvalósulni a gyakorlatban. Ami az újdonságokat illeti, az adózóknak a következő változásokra érdemes figyelniük.

A jövőben automatikusan végrehajtható okiratnak minősül a NAV javára fizetési kötelezettséget megállapító jogerős bírósági határozat, illetve egyezség is. Így az adóhatóságnak nem kell a végrehajtás érdekében külön határozatot hoznia, sem végrehajtási lap kiállítását kérnie a bíróságtól.

A törvényalkotó az adóhatóságra bízza, hogy kiválassza az adott esetben leghatékonyabb végrehajtási módot. A „szabad kéz” azonban nem korlátlan: a jövőben a 10.000 forint alatti tartozással rendelkező adósok esetében a NAV csak fizetési felhívást küldhet, de az ún. végrehajtási átvezetésen kívül szigorúbb lépéseket nem tehet.

Annál „veszélyesebb” lehetőség, hogy a jövőben már az 500 ezer forint alatti tartozások esetében is elrendelhetnek ingatlan-végrehajtást. Kivételt képez ez alól az adós és a vele együtt élő közeli hozzátartozók lakhatását közvetlenül szolgáló lakóingatlan.

Új adminisztratív terhet is kapnak a nyakukba a cégek, ugyanis jövedelemletiltás esetén a munkáltató 8 napon belül köteles elektronikus tájékoztatást küldeni az adóhatóságnak a havonta letiltható jövedelem összegéről, valamint a letiltást befolyásoló körülményekről is.

Jelenleg is érvényes szabály, miszerint a végrehajtási eljárásban a jármű a gépjármű-nyilvántartási adatok alapján is lefoglalható. E lehetőséget terjesztik most ki a házastársi közös tulajdonba tartozó járművekre is, egy szimpla átírással tehát nem menekíthető ki a végrehajtási eljárásból egy gépkocsi.

Könnyíthet azonban az adósok életén a fedezetcsere lehetősége. Az adós a jövőben kérheti, hogy a lefoglalt ingóságát oldják fel a foglalás alól, ha olyan vagyontárgyat ajánl fel a tartozás fedezetéül, amely a lefoglalt vagyontárgy piaci értékét eléri.

A jövőben többen is belekóstolhatnak az árverésekbe, növelheti ugyanis a licitálási kedvet, hogy a teljes vételár megfizetésére (a szokásos 8 napon felül) az adóhatóság 60 napig terjedő halasztást engedélyezhet majd. Ennek különösen a nagyobb értékű ingatlanoknál lehet jelentősége, ahol könnyebbséget jelent, hogy nem kell „azonnal” készpénzes fizetéssel teljesíteni a kötelezettséget.

A Mazars szakértője rámutatott: az adózó a jogszerűtlennek vélt végrehajtási cselekménnyel szemben továbbra is végrehajtási kifogással élhet. A joggal való visszaéléseket kívánta visszaszorítani a jogalkotó, amikor előírta: a jövőben meg kell jelölni a sérelmezett végrehajtói intézkedés mellett azt is, hogy az intézkedés megsemmisítését vagy megváltoztatását milyen okból kérelmezik. „Ennek az a célja, hogy a jogintézmény ne lehessen az eljárás akadályozásának eszköze” – magyarázta H. Nagy Dániel. Hozzátette: végrehajtási kifogásnak a további végrehajtási cselekményekre nem lesz halasztó hatálya, bár a lefoglalt vagyontárgy értékesítésére csak a kifogás végleges elbírálását követően lesz lehetőség.

Jelenleg az adózó által benyújtott első méltányossági kérelem elbírálásáig a végrehajtás szünetel. A jövőben viszont kizárólag az esedékességet megelőzően, illetve az azt követően 8 napon belül benyújtott fizetési kedvezményi kérelem végrehajtása szünetel majd.

„Mivel a végrehajtást gyakran nem maga az adós, hanem valamelyik hozzátartozója, illetve az eljárásban nem érdekelt harmadik személy akadályozza, új elemként vezetik be az adósnak nem minősülő személy bírságolásának lehetőségét is. Céges tartozások esetén a székhelyeként szolgáló ingatlan, a be sem jelentett telephely, valamint az EKAER-szerinti lerakodási hely átvizsgálására is lehetőséget kap a NAV” – nyilatkozta a szakértő.


Cég és szolgáltatás kereső
Twitter megosztás Google+ megosztás
A szerkesztő ajánlja