2016. december 22. csütörtök, 09:30
EU Training, vállalkozás, Európai Unió, EPSO
Ha valaki az Európai Unió valamelyik intézményénél szeretne dolgozni, többlépcsős kiválasztási folyamaton kell részt vennie. Baneth András 2004 óta dolgozik Brüsszelben, alapított egy vállalkozást, amely a kiválasztásra alkalmas vizsgákra készíti fel a leendő uniós köztisztviselőket. A vizsgák rendszeréről, a vállalkozásáról és a jelentkezőkről is beszélt a KamaraOnline-nak.

– Hogy jut el valaki odáig, hogy EU-s intézménynél dolgozhasson?

– Egy nagyon összetett vizsgarendszeren kell átmenni ahhoz, hogy a legjobbak kerüljenek be az Európai Unió intézményeihez. Különböző vizsgatípusok vannak különböző pozíciókra. Az Európai Unió intézményeinél betölthető állásoknak több csoportja van. Az egyik az úgynevezett adminisztrátori munkakör, amelybe akár munkatapasztalat nélküli frissdiplomásokat is felvehetnek, de vannak olyan állások is, ahova 3–6 év tapasztalattal rendelkező diplomásokat várnak. Az adminisztrátori munkák elsősorban szakmaspecifikusak, főleg jogi, gazdasági, kereskedelmi állások. A következő nagy csoport az asszisztensi munkakör, aminek a neve kicsit megtévesztő. Ez nem egy titkári vagy titkárnői állás, csupán kisebb felelősséggel jár, mint az adminisztrátoroké. Ilyenek például az európai uniós támogatásokkal vagy projektjeivel foglalkozó állások, a környezetvédelmi programok vagy az Erasmus+ program. A harmadik nagy csoport pedig a fordítóké és tolmácsoké, akik azon dolgoznak, hogy az összes Európai Uniós dokumentum és információ elérhető legyen az EU mind a 24 hivatalos nyelvén. Ahhoz, hogy ilyen pozíciókra felvegyenek valakit, a European Personnel Selection Office, azaz az EPSO által menedzselt többkörös vizsgarendszeren kell átmenni. Az erre való felkészítésben tud segítséget nyújtani az EU Training.

– Ön hogy jutott el odáig, hogy egy ilyen képzésre irányuló céget alapítson?

– 2004-ben elkezdtem dolgozni az Európai Bíróságon. Ahhoz, hogy ott valaki tisztviselő lehessen, át kellet mennie a fenti kiválasztási vizsgán. Akkor még teljesen más tesztek voltak, mint most, alapvetően Európai Uniós és elméleti ismeretekre koncentráltak. Ez gyökeresen megváltozott 2010-ben. Amikor 2003-ban átmentem a vizsgán, még nem volt felkészítő könyv. Így egy kollégámmal közösen úgy döntöttünk, hogy írunk egy felkészítő könyvet, amit 2005-ben egy brit kiadó meg is jelentetett. Ezt bárki használhatta felkészülési forrásként. Egy idő után felmerült az ötlet, hogy érdemes lenne ezt megcsinálni weboldalként is. Így pár évvel később elindítottam az oldalt, ami eleinte még csak hobbiprojektként futott. Ennek is elég nagy sikere volt, egyre többen kezdték el használni. Közben betársult egy barátom, akivel a mai napig együtt működtetjük. 2008 óta az oldal szépen kinőtte magát, olyannyira, hogy az elmúlt 8–9 évben körülbelül 80 ezer felhasználót tudhatunk magunk mögött. Nem tudok pontos adatokat, de az elmúlt 8 évben az EU-s intézményekbe felvett tisztviselők körülbelül fele velünk készült a vizsgákra.

– Hogyan tudtak összeállítani felkészítő anyagokat elsődleges forrás nélkül?

– Mivel 2010 előtt egy teljesen másik rendszerű vizsga volt, a saját felkészülésem során megismertem az előírásokat. 2010 óta már kevésbé fontos az EU-s szaktudás, sokkal gyakorlatiasabb vizsgákról van szó, amik a készségeket mérik fel. Szövegértési és számolási feladatok vannak, valamint klasszikus IQ-tesztekre hajazó vizsgák. Emiatt mi is átalakítottuk a felkészülési rendszerünket. Találtunk egy foglalkoztatási pszichológust, aki az ilyen „IQ-tesztek”, valamint a készségmérő tesztek szakértője. Londoni szakemberként a csapatával együtt dolgozik be nekünk és segít a vizsgának megfelelő kérdéseket gyártani. A kiválasztási hivatal (EPSO) által használt és a jelentkezőktől elvárt tesztek jogvédettek, így azokat semmilyen formában nem vesszük át. Minden általunk kínált felkészítő termék saját szellemi termékünk, mely felépítésében, összetételében maximálisan hasonlít az EPSO által összeállított tesztekre.

– Milyen gyakran vannak ilyen vizsgák egy évben?

– Évente többször, de változó módon. Minden évben vannak nagyobb és kisebb vizsgák, de az adott szakterülettől, és természetesen a szükséges uniós igénytől függ.

– Átlagosan mennyien jelentkeznek és mennyien esnek ki egy ilyen rostán?

– Nagyon erős versenyben van mindenki. Az arányokat tekintve egy évben átlagosan 800–1000 hely van, minden vizsgát összeadva. Erre átlagosan 40 ezren jelentkeznek, a legtöbben az első körben esnek ki. Minden vizsgán vannak a fent említett „pszichometriai” tesztek, amit egy úgynevezett „assessment center” követ. Ehhez ugyanúgy standard feladatok vannak, azonban ez élőben megy, itt már a személyre és a problémamegoldó képességre kíváncsiak. Ezt követően állítanak össze egy listát azokról, akik felvehetők. Ezután már csak a személyes interjú marad hátra. Ha valaki eljut eddig, onnan már nagyon nagy esélye van bekerülni.

– Mi a legjellemzőbb? Miért dönt valaki úgy, hogy egy EU-s intézménynél szeretne dolgozni?

– Néhány éve egy pozitív értelemben vett idealizmus, az EU-ba vetett hit és az EU megítélése volt a fő tényező. Ma már némileg pragmatikusabbak az emberek, a jó fizetés legalább akkora motiváló erő. Aki fogékony a nemzetközi közösségre, beszél nyelveket és szeret multinacionális környezetben lenni, annak egy ilyen állás komoly vonzerőt jelent.

– Hogyan teremtenek kapcsolatot a potenciális vizsgázókkal?

– Bár eleinte nehéz volt, de szerencsére a könyvvel némi ismertségre tettünk szert, így azon keresztül és a későbbi kiadásain is tudtuk a weboldalt reklámozni. Az első években organikus, lassan épülő és alakuló dolog volt. Nem nagyon költöttünk promócióra, az emberek ajánlották egymásnak. Aki ilyen vizsgára készül, annak tipikusan több ismerőse is készül, nincsenek az emberek annyira magukra hagyva. Mi is figyelmet fordítunk arra, hogy szájhagyomány útján is terjedjen a felkészítő híre, elsősorban a szolgáltatás minősége, az ingyenes információk és az ingyenes tanácsadás miatt. Van egy levelezőlistánk, valamint a Facebookon közel 50 ezer követőnk van.

– Van releváns konkurencia?

– Van néhány, körülbelül 3–4. Érdekes módon inkább Közép-Kelet-Európában vannak, egy román, egy görög és egy osztrák cég.

– Mennyien dolgoznak a cégnél?

– Kicsi, de erős csapat vagyunk. Az üzlettársam és két alkalmazottunk Budapesten dolgoznak. Van a brit pszichológus partnerünk és számos külső, projekt alapú beszállítónk is. Sokat dolgozunk egy fordítóirodával, hogy minél több nyelven tudjuk kínálni a tesztjeinket.

– Milyen nyelven zajlanak a vizsgák?

– Alapvetően anyanyelven folynak, feltéve, hogy a 24 hivatalos nyelv egyikéről van szó. Mi egyelőre tizenhatot fedünk le ebből, viszont szeretnénk teljesen kibővíteni a palettát.

– Milyen nemzetiségűek vesznek részt leginkább?

– A legtöbben azokból az országokból jelentkeznek, ahol egy EU-s fizetés komoly előrelépést jelent. Így leginkább Kelet-Európában, valamint Olaszországban és Spanyolországban a legnépszerűbb.

– Milyen áron kínálnak egy felkészítést?

– Ez attól függ, hogy mire van igény, és ki mit használ. 50 eurótól 1000 euróig egész széles skálán mozog a kínálatunk. Emellett viszont nagyon sok ingyenes anyag is megtalálható. Vannak e-bookjaink, webinarok, tantermi képzés, szóval tényleg attól függ, hogy a felhasználó milyen és mennyi felkészítést szeretne.

– Mit gondol, várható valamilyen változás a következő években?

– Ezt nem lehet előre látni, de bízom benne, hogy fel vagyunk készülve. A tesztjeinket, a felhalmozott szaktudást valószínűleg másik területen is tudjuk kamatoztatni, amire el is indítottunk pár projektet. Remélhetőleg a vizsgák koncepciója nem fog már nagyon változni, legalábbis nem olyan radikálisan, ahogyan 2010-ben.

Kovács Réka Fruzsina

A Vállalkozás rovat támogatója: STARJOBS Magyarország Kft.

Cég és szolgáltatás kereső
Twitter megosztás Google+ megosztás
A szerkesztő ajánlja