2019. július 1-jén indul az azonnali fizetés Magyarországon, a hét mind a 7 napján, a nap 24 órájában működni fog, a megbízástól számított 5 másodpercen belül zajlik – ismertette a Portfolio Pénzügyi IT konferenciáján Bartha Lajos MNB-igazgató.

​Bartha Lajos előadásában elmondta:

  • 2012 óta 2 óra, 2015 óta 1–1,5 óra alatt ér át a pénzünk, most azonban nem egyszerűen arról van szó, hogy ez utóbbit egy-két másodpercre csökkentik, nagyobb lépés lesz ennél.
  • Több országban önkéntes a csatlakozás az azonnal fizetéshez, Magyarországon azonban kötelező lesz a bankok számára, ugyanis más rendszer nem lesz, csak azonnali átutalásokat lehet majd teljesíteni.
  • 2016 tavaszán egy 150 oldalas koncepciót osztottak meg erről az érintetti körrel, konzultáltak velük, 2016 végén pedig közzétettek ez alapján egy modellt arról, hogy fog kinézni nálunk az azonnali fizetés. 2017 márciusában arról is döntött az MNB, hogy a GIRO Zrt. igénybevételével a jegybank építi ki az infrastruktúrát.
  • 2019. július 1-jén fog megtörténni Magyarországon az MNB tervei szerint az első azonnali fizetés, 7×24-es működés lesz az év minden napján. Minden 10 millió forint alatti belföldi egyedi forint átutalásnak maximum 5 másodpercen belül kell megtörténnie a fizetési megbízás és a fogadó fél számlájára való érkezés között.
  • Nem kell minden fizetési helyzetben megjegyezni a számlaszámot, elegendő lesz a mobilszám, e-mail cím, és kezdetben az adószám ismerete, az MNB további másodlagos azonosítók bevezetését tervezi.
  • Lesznek arra előírások, hogy kinek milyen üzenetet kell majd visszaküldenie a lebonyolításról – lehet ez pozitív, pl. megkapta a fél a pénzt, a sikertelenségről pedig negatív üzenetet kell visszaküldeni a kezdeményezőnek.
  • Az elszámolás és a kiegyenlítés folyamata nem válik el egymástól, egyszerre fog megvalósulni a GIRO Zrt.-nél. A likviditásnak folyamatosan rendelkezésre kell állnia a bankoknál, akár 4 napos hétvégeken is. A treasuryknek ezért jól fel kell készülniük arra, hogy a megfelelő likviditás mindig rendelkezésre álljon.
  • Az MNB korábbi tanulmánya alapján közel 100 milliárd forintot lehetne megspórolni egy fejlettebb pénzforgalommal, az évi 3,3 milliárd db készpénzes tranzakció jelentős részét elektronikussá lehetne alakítani, jócskán csökkentve annak társadalmi költségeit.
  • Nőne ezáltal a magyar bankrendszer és a gazdaság nemzetközi versenyképessége, egyszerűbb és gyorsabb lesz a fizetés a fogyasztók és a vállalatok számára is. Sokkal egyszerűbb adatbeviteli csatornákon lehet tranzakciót kezdeményezni, és a fizetési helyzetek sokkal szélesebb körében (pl. nagy értékű ingóságok adásvételénél) lesz lehetőség elektronikus fizetésre.
  • Nemcsak fizetési, hanem egyéb (fizetéshez kapcsolódó, pl. törzsvásárlói programmal kapcsolatos) üzeneteket is lehet majd küldeni a központi rendszeren keresztül.
  • A PSD2 EU-s direktíva miatt a bankok az azonnali fizetéstől függetlenül is fokozott versennyel szembesülnek, az újonnan megjelenő szereplők kisebb belépési korláttal léphetnek piacra.
  • Középtávon a jelenlegi 870 millió elektronikus fizetési tranzakció duplázása is reális az MNB szerint.
  • Az MNB országos projektet indított az azonnali átutalás megvalósítására, év végéig megjelenhetnek a szükséges jogszabályok is. Az országos projektre projektszervezetet alakít a jegybank egy projektirányító bizottsággal, különböző munkabizottságokkal, folyamatosan „nyüstölni fogják” a bankrendszert.