Idén összességében két százalékos gazdasági növekedést vár a GKI Gazdaságkutató. Az EU-támogatások újraindulásának köszönhetően a beruházások idei jelentős visszaesését jövőre érdemi növekedés váltja fel, miközben a gyorsan bővülő fogyasztás lendülete is megmarad.
Az elmúlt hetekben az IMF 2 százalékra, az EU 2,1 százalékra csökkentette idei magyarországi előrejelzését, amely lényegesen elmarad a régiótól várt fejlődéstől. A GKI 2017-ben 2,7 százalékos GDP-bővülésre számít, szinte megegyezően az IMF és az EU prognózisával. A belső és külső egyensúly kedvező, jövőre azonban a választási költekezés beindulása miatt kezelhető mértékű romlás várható. Élénkülni kezdett az infláció is.
Elhúztak mellettünk a régiós versenytársak
A harmadik negyedévi magyar növekedés – az EU módszertana szerint 1,4 százalék – nem csak a regionális versenytársak többségétől maradt el (a lengyel dinamika 2,1, a szlovák 3,2, a román 4,6 százalék volt), de az EU átlagát (1,8 százalék) sem érte el. A magyar gazdaság a negyedik negyedévben aligha lesz képes érdemi gyorsulásra, mivel a tavalyi utolsó negyedév kifejezetten erős volt, és a gazdasági várakozások lényegében stagnálnak.
A GKI szerint a jövő évi kockázatokat növeli, hogy a populista, a globalizációt fékezni kívánó politikai erők nemzetközi előretörése lassíthatja a világkereskedelem bővülését, ami kedvezőtlen az exportorientált magyar gazdaság számára. Emellett a világgazdaság eddigi „kegyelmi állapota” (rendkívül alacsonyak a kamatok és az energiaárak), ha nem is ér véget, de a javulás nem folytatódik. Ugyanakkor Magyarországon az EU-támogatások újbóli bővülése hatására a beruházások emelkedni fognak, amit fokoz a lakásépítés élénkülése.
Visszatér az infláció
A bruttó bérek emelkedése a munkaerőhiány és a minimálbér 15 százalékos emelése következtében minden bizonnyal gyorsul, ami (az infláció 0,5 százalékról 1,5 százalékra gyorsulását is figyelembe véve) valószínűvé teszi az idei 7 százalék körüli reálkereset-növekedés és 4-5 százalékos fogyasztásbővülés megismétlődését. Kétséges, hogy a valóban minimálbéren foglalkoztató cégek egy része képes lesz-e a bérköltségek emelkedését elviselni, ami „szürkülést” okozhat. Minél nagyobb a béremelés, rövidtávon annál nagyobbak lesznek a versenyképességi gondok.
Az ipari termelés jövő évi szerény gyorsulása a kivitelben is tükröződni fog, az import bővülése azonban a belföldi felhasználás felpörgése – a beruházási visszaesés bővülésre váltása – miatt ennél lényegesen gyorsabb lesz. Ráadásul várhatóan a cserearány-javulás is véget ér. Mindez csökkenti az egyébként nagyon magas aktívumot. Ugyanakkor a kiesést a beérkező EU-transzferek több mint ellensúlyozzák, így a folyó fizetési és tőkemérleg többlete jövőre ismét emelkedik.
Jövőre többet költ a költségvetés, de lesz miből
Az államháztartás egyenlege október végén példátlan módon csaknem 60 milliárd forint többletet mutatott. Ebben a beruházási kiadások és a kamatköltségek csökkenése, a növekedési adóhitel következtében megugró társaságiadó-bevételek, az EU tavalyról áthúzódó átutalásai, a földértékesítés bevételei, továbbá a jövedelmekhez kötődő bevételek növekedése játszotta a fő szerepet. Az év hátralevő részében és főleg jövőre azonban az állami költekezés erősödése várható. Az államháztartás hiánya 2017-ben is három százalék alatt marad, miközben az államadósság közel évi egy százalékpontos csökkenése megfelel az EU igényeinek – közölte a GKI. (MTI)
