Az Európai Unióban emberek életét lehetne megmenteni és több milliárd eurót lehetne megtakarítani egészségfejlesztést és betegségmegelőzést célzó szakpolitikai eszközökkel és az egészségügyi ellátás hatékonyságának javításával – derül ki az Európai Bizottság és az OECD „Egészségügyi pillanatkép: Európa 2016” című közös jelentéséből.
Az Európai Bizottság és az OECD szerdán tette közzé „Egészségügyi pillanatkép: Európa 2016” [Health at a Glance: Europe 2016] című közös jelentését, amelyből kiderül, hogy napjainkban a várható élettartam a legtöbb EU-országban meghaladja a 80 évet. Hiába rekordhosszúságú azonban a várható élettartam, ugyanez nem mondható el általánosságban az egészségben eltöltött életévekről.
Az Európai Unióban hozzávetőleg 50 millióan szenvednek krónikus betegségekben, amelyek évente több mint félmillió munkaképes korú lakos halálát okozzák. Ennek éves költségvonzata az uniós országok szempontjából kb. 115 milliárd eurót tesz ki.
Vytenis Andriukaitis, az egészségügyért és az élelmiszer-biztonságért felelős biztos: „A kiadvány rámutat arra, hogy az Európai Unióban minden évben sok ember hal meg olyan – dohányzásra, elhízásra és más rizikófaktorokra visszavezethető – betegségekben, amelyek potenciálisan elkerülhetőek. Ezen túlmenően hangsúlyozza, hogy folytatnunk kell azokat az erőfeszítéseket, amelyek révén az egészségügyi ellátás hozzáférhetőbbé válik.”
Angel Gurría, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) főtitkára: „Többet kell tennünk a hozzáférés és az ellátás minősége terén tapasztalható egyenlőtlenségek csökkentése érdekében, az európai egészségügyi rendszereknek pedig hatékonyabban kell forrásokat irányítaniuk olyan területekre, ahol azok a legnagyobb hatást tudják gyakorolni az egészségügy terén elért eredményekre, ideértve a megelőzést is.”
Megfontolásra érdemes üzenetek
- Hatékonyabb egészségügyi rendszerekre van szükség: évente 550 000 munkaképes korú ember veszíti életét olyan betegségek következtében, amelyek potenciálisan elkerülhetőek. Napjainkban a felnőtt lakosság 16 százaléka elhízott (ami emelkedést jelent a 2000-ben mért 11 százalékhoz képest), és egyötöde dohányzik. Sok életet lehetne megmenteni, ha többet áldoznánk olyan egészségfejlesztő és betegségmegelőző stratégiákra, amelyek célkeresztjében az elhízás, a dohányzás és más rizikófaktorok állnak, továbbá ha javítanánk az akut és a krónikus betegségekkel kapcsolatos egészségügyi ellátást.
- Könnyebben hozzáférhető egészségügyi rendszerekre van szükség: a betegek 27 százaléka a sürgősségi osztályt keresi fel az alapellátás elérhetetlensége miatt. A tagországok között tapasztalható jelentős eltérésekből mérleget vonva megállapítható, hogy az egészségügyi kiadásoknak átlagosan 15 százalékát a betegek közvetlenül, „saját zsebből” fedezik. A szegényebb európai lakosok körében átlagosan 10-szer nagyobb annak a valószínűsége, hogy – anyagi okokból – problémákba ütköznek, amikor megfelelő egészségügyi ellátást szeretnének igénybe venni, mint a társadalom tehetősebb tagjainak esetében. A tagállami szakpolitikáknak arra kell irányulniuk, hogy felszámolják az egészségügyi ellátás igénybevételét hátráltató pénzügyi akadályokat, előmozdítsák az alapellátáshoz való hozzáférést, és csökkentsék a túl hosszúra nyúló várakozási időket.
- Nagyobb ellenálló képességű egészségügyi rendszerekre van szükség: EU-szerte növekszik a 65 éven felüli lakosság aránya, mely 1960-ban nem érte el a 10 százalékot, 2015-ben már megközelítette a 20 százalékot, és az előrejelzések szerint 2060-ra csaknem 30 százalékot fog majd kitenni. A népesség elöregedése miatt, melyet a krónikus megbetegedések arányának növekedése kísér, valamint a költségvetési források szűkösségére tekintettel meg kell változtatnunk az egészségügyi ellátást: fejleszteni kell az elektronikus egészségügyet, az alapellátás és a közösségi ellátás keretében nyújtott szolgáltatások jobb megszervezése révén csökkenteni kell a kórházi tartózkodás időtartamát, és átgondoltabb kiadáspolitikát kell kialakítani a gyógyszerekre vonatkozóan, többek között azáltal, hogy teljes mértékben kiaknázzuk a generikus készítmények alkalmazásában rejlő lehetőségeket – olvasható a bizottság közleményében.
