Az Európai Bizottság közzétette a tagállamok gazdasági és szociális helyzetéről készített éves elemzését, benne az országspecifikus ajánlások végrehajtásában elért eredményekkel és a lehetséges kockázatok értékelésével.
Az országjelentések az európai szemeszter téli csomagjának részét képezik. Az európai szemesztert 2010-ben a tagállamok hagyták jóvá, és 2011-ben indult útjára Magyarország EU-elnökségének vezető közreműködésével. Az európai szemeszter célja, hogy az EU tagállamai össze tudják hangolni gazdaságpolitikájukat, és kezelni tudják az előttük álló gazdasági kihívásokat.
Az országjelentések minden évben a tél végén jelennek meg (tavaly február 22-én), és kiindulópontként szolgálnak a tagállamok nemzeti programjának április közepéig történő kidolgozásához, valamint a tavasz későbbi részében a Bizottság soron következő országspecifikus ajánlásaihoz.
Az országjelentések a tagállamokkal folytatott intenzív technikai és politikai szintű párbeszéden alapulnak, és mintegy 500 bizottsági tisztviselő közreműködésével készültek el. A tavalyi évhez hasonlóan a magyar minisztériumok idén is aktívan és konstruktívan járultak hozzá a gazdasági és foglalkoztatási területen elért eredményeket is kiemelő magyarországi országjelentés elkészültéhez. Ennek fényében értetlenül állunk a jelentés pártatlanságát előzetesen megkérdőjelező kormányzati nyilatkozatok előtt.
Az idei téli csomag megállapítja, hogy az európai gazdaság gyors ütemben bővül, és a kedvező gazdasági kilátások mellett a munkaerőpiaci és a szociális helyzet is javulóban van. A fellendülés előnyeiből azonban nem részesül mindenki egyenlően a társadalmon belül. További probléma, hogy egyes tagállamokban strukturális hiányosságok akadályozzák a növekedést és a konvergenciát. Az uniós országoknak ezért a mostani lendületet kihasználva tovább kell erősíteniük gazdaságaik alapjait.
Az országjelentések első ízben fektetnek különös hangsúlyt a 2017 novemberében kihirdetett szociális jogok európai pillére prioritásainak általános érvényesítésére. Az idén külön figyelmet kap a készségekkel kapcsolatos kihívások és a nemzeti szintű szociális védőhálók működésének elemzése. A foglalkoztatási és szociális teljesítmények nyomon követéséhez felhasználják a szociális eredménytábla adatait is.
Magyarország: a legnagyobb kihívások
A Magyarországra vonatkozó országjelentés szerint a stabil gazdasági fellendülés alkalmat kínál a következő évtized fenntartható növekedésének megalapozására. Átmeneti lassulás után a magyar gazdaság erősen növekedett 2017-ben, a foglalkoztatottság rekordmagasságokban jár, a banki hitelezés nőtt. A költségvetési politika lazítást mutat. Jóllehet egyelőre visszafogott mértékben, de a kiegyensúlyozott növekedést veszélyeztető kockázatok merülhetnek fel. A magas kapacitáskihasználtság jelzi, hogy a gazdaság a potenciálja fölött teljesít.
A jelentés a következő, Magyarország előtt álló strukturális kihívásokat elemzi:
- Számos intézkedés történt az adórendszer javítása érdekében, de néhány probléma továbbra is megmaradt. A magas adóterhek csökkentésére tett lépések ellenére uniós összehasonlításban még mindig magasak a munkát terhelő adók, különösen egyes alacsony keresetű csoportok számára. Az adórendszer továbbra is bonyolult.
- A magyar gazdaság termelékenysége javítandó – különös tekintettel a régiós összehasonlításra, a szektorok közötti különbségekre, az innováció és a digitalizáció szükségességére.
- Az ország gazdasági felzárkózását hátráltathatják az intézményi környezet gyengeségei bizonyos területeken.
- Az oktatási és az egészségügyi rendszer nem támogatja eléggé a humántőke fejlesztését, különösen az alapkészségek elsajátítása, a társadalmi-gazdasági háttérnek a tanulmányi eredményekre gyakorolt hatása vagy az egészségügyi ellátás egyenetlen minősége és hozzáférhetősége szempontjából.
- A foglalkoztatáspolitika előtt álló feladat a munkaerő-tartalékok gyors mozgósítása annak érdekében, hogy meg tudjon felelni a magas munkaerő-keresletnek.
- Összességében a szegénységgel kapcsolatos mutatók javultak, de a kiszolgáltatott csoportok továbbra is magas szegénységi kockázatnak vannak kitéve.
A teljes sajtóközlemény itt olvasható angolul, a Magyarországra vonatkozó országjelentés pedig itt található.
