Az Európai Bizottság a Tanács elé terjesztette az EU és Japán közötti gazdasági partnerségi megállapodásról és az EU és Szingapúr közötti kereskedelmi, illetve beruházási megállapodásról folytatott tárgyalások eredményét.

Az EU–Japán megállapodás a legnagyobb kétoldalú kereskedelmi partnerség lesz, melyet az EU valaha is kialakított világszinten. A gazdasági partnerségi megállapodás hatalmas piaci lehetőségeket fog megnyitni mindkét fél számára, számos területen szorosabbra fűzi az Európa és Japán közötti együttműködést, megerősíti a két ország fenntartható fejlődés iránti közös elkötelezettségét, és – a gazdasági partnerségi megállapodások történetében először – külön kötelezettségvállalást tartalmaz a párizsi éghajlatvédelmi egyezményre vonatkozóan. A megállapodás ezenfelül meg fogja szüntetni a Japánba exportáló uniós vállalkozásokra háruló, évente mintegy 1 milliárd eurót kitevő vámok túlnyomó többségét, és több, régóta fennálló szabályozási akadályt (párhuzamos tesztelések, bürokratikus átfedések stb.) is felszámol. Meg fogja nyitni fontos uniós mezőgazdasági exportáruk előtt a 127 millió fogyasztót kiszolgáló japán piacot, és sok más ágazatban is bővíti az uniós kiviteli lehetőségeket.

A Szingapúrral létrejött kereskedelmi, illetve beruházási megállapodás az EU első két olyan lezárt kétoldalú megállapodása, amely a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének (ASEAN) egyik tagjával jött létre. Szingapúr az ASEAN tagországai közül messze az EU legnagyobb partnere: a teljes kétoldalú árukereskedelem értéke 2017-ben 53,3 milliárd eurót, a szolgáltatáskereskedelem értéke 2016-ban 44,4 milliárd eurót tett ki. Az országot több mint 10 000 Szingapúrban bejegyzett uniós vállalkozás használja csomópontként a teljes csendes-óceáni térség kiszolgálásához. Az EU tehát fontos lépést tesz ezekkel a megállapodásokkal afelé, hogy a fontos és gyorsan növekvő délkelet-ázsiai térség tekintetében szigorú normákat és szabályokat határozzon meg.

A páratlan gazdasági lehetőségek mellett a kereskedelmi megállapodások átfogó fejezeteket tartalmaznak a kereskedelemről és a fenntartható fejlődésről; a legmagasabb szintű munkaügyi, biztonsági, környezetvédelmi és fogyasztóvédelmi előírások rögzítéséről, a fenntartható fejlődéssel és éghajlatvédelemmel kapcsolatos közös fellépés megerősítéséről, valamint a közszolgáltatások maradéktalan védelméről.

A bizottság a megállapodásokat a tanácsi jóváhagyást követően meg fogja küldeni az Európai Parlamentnek. A cél az, hogy a Japánnal, illetve Szingapúrral létrehozott kereskedelmi megállapodás még az Európai Bizottság jelenlegi megbízatásának 2019. évi lejárta előtt hatályba lépjen.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke így nyilatkozott a megállapodásokról: „Európa hisz a globális szabályokon alapuló nyitott és méltányos kereskedelemben. Gazdaságunk ettől függ, vállalkozásaink emiatt eredményesek, és ez fogyasztóink elvárása is. (…) Ez a fajta kereskedelem segít új munkahelyeket teremteni és normákat meghatározni otthon és külföldön egyaránt. A mai napon előrelépést teszünk afelé, hogy megállapodásokat kössünk két olyan országgal, Japánnal és Szingapúrral, melyek legközelebbi partnereink közé tartoznak Ázsiában. Ezek a megállapodások hatásukat tekintve messze túlmutatnak saját magukon – világosan és egyértelműen kifejezésre juttatják, hogy közösen lépünk fel a protekcionizmussal szemben és a multilateralizmus védelmében.”

A teljes sajtóközlemény itt olvasható.


Cég és szolgáltatás kereső
Twitter megosztás Google+ megosztás
A szerkesztő ajánlja