Az erős nemzetközi és európai környezet idén az első fél évben tovább húzhatja az exportot az MTI-nek nyilatkozó makrogazdasági elemzők szerint, akik ugyanakkor az év egészében a tavalyinál kissé alacsonyabb külkereskedelmi többletre számítanak.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője kommentárjában kiemelte, hogy a külkereskedelem februári erősödése minden várakozásukat felülmúlta. Az első két hónapban impozánsan bővülő külkereskedelmi többlet arra utal, hogy az erős belső kereslet ellenére a külkereskedelmi egyensúly javulása is hozzájárul a GDP növekedéséhez.
A robosztus belső kereslet, az élénkülő fogyasztás és dinamikusan növekvő beruházások importnövelő hatását ellensúlyozhatta a kedvező európai konjunktúra, valamint újabb exportkapacitások folyamatos üzembe helyezése – közölte. Az év egészében ugyanakkor a külkereskedelmi többlet mintegy 200 millió euróval 7,88 milliárd euróra mérséklődik a tavalyi 8,08 milliárd euróról, így összességében enyhén rontja a GDP növekedését, de jóval kisebb mértékben, mint tavaly – tette hozzá.
A GDP növekedési üteme 4,5 százalékra gyorsulhat az elemző szerint, de nem zárható ki még ennél is dinamikusabb növekedés sem idén. A tartósan magas külkereskedelmi többletnek köszönhetően a folyó fizetési mérleg és a külső finanszírozási képesség is tartósan többletet mutathat, ami hozzájárul a külső adósságok és így a külső sérülékenység csökkenéséhez, 2019-ben pedig a hazai gazdaság nettó külső hitelezővé válhat – tette hozzá.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-nek elmondta: az export-import nőtt, az üteme a januárinál lassabb, de ez nem meglepő az ipari termelési és a kiskereskedelmi adatok fényében. Februárban nem volt kimagaslóan erős növekedés az iparban sem – mondta, hozzátéve: a külkereskedelmi mérleg többlete is javult, ez folytatódhat az év egészében.
Az új kapacitások beindulásával 2018-ban is a járműgyártás, a gyógyszeripar, a mezőgazdaság, és az élelmiszeripar lehetnek a főbb húzóerők az exportban – sorolta. Kitért arra, hogy bár ezek még előzetes adatok, de a német külkereskedelem is gyengébben teljesített februárban, és a német ipartól-gazdaságtól erősebben függ a magyar. Kockázatok közé sorolta Donald Trump amerikai elnök már bejelentett és tervezett intézkedéseit.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője azt emelte ki, hogy az év első hat-nyolc hónapjában a nemzetközi és az európai környezet erős, ami húzhatja az exportot. Idén egész évben 6-7 százalék körül bővülhet a külkereskedelem, az egyenleg romolhat kissé, mivel a belső kereslet az egész évben magas lehet, ami az importot erősíti – mondta. Meglepőnek nevezte, hogy az export jobban nőtt az importnál, mivel tavaly ez fordítva volt, de idén szerinte az import növekedése meg fogja haladni az exportét. A külkereskedelmi mérleg idén is többletet mutat majd mindenképpen – húzta alá.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzője is kiemelte, hogy a januárhoz hasonlóan pozitív meglepetést okozott a külkereskedelem teljesítménye. A legfrissebb adatok nem változtattak az idei évi külkereskedelmi folyamatokra vonatkozó várakozásaikon: a mérleg többlete az idén összességében csökkenhet 2017-hez képest, de továbbra is magas marad.
A főbb exportpiacok kedvező konjunkturális kilátásai, illetve a hazai ipar felől érkező pozitív kibocsátási adatok támogatják az export stabil bővülését, azonban ezzel párhuzamosan a belső konjunktúra is élénkül, ennek az importvonzata magas. Emiatt várakozásaik szerint a második negyedévtől az import bővülési üteme várhatóan már meghaladja majd az exportét – közölte. (MTI)
