A kiigazítatlan adatok szerint 1,5 százalékkal, a munkanaphatást figyelembe véve 6,3 százalékkal nőtt májusban az ipari termelés volumene éves összevetésben.
A nyers adat szerinti májusi növekedés tavaly október óta a legszerényebb mértékű (a magyarázata pedig az, hogy idén májusban 2-vel kevesebb munkanap volt, mint 2014 májusában); áprilisban mind a nyers, mind a kiigazított adatok szerint 6,3 százalékos volt a növekedés.
A KSH kedden közzétett jelentése szerint hó/hó alapon kismértékben csökkent a termelés: a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított kibocsátás 0,2 százalékkal mérséklődött az év ötödik hónapjában. Ebben a sorban az áprilisi adat is negatív: akkor márciushoz képest 0,1 százalékkal csökkent a termelés.
2015 első öt hónapjában az ipari termelés volumene 6,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
Kommentár
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője kiemelte, hogy a kiigazítatlan adatok kétszámjegyű emelkedést is mutathatnak, mivel májusban két munkanappal kevesebb (júniusban viszont két munkanappal több) volt, mint egy évvel korábban. Elmondása szerint a Suzuki modellváltása és a Mercedes kapacitásbővítése adhatott új lendületet a termelésnek, ennek hatása a következő hónapokban jelentkezhet. A kapacitásbővülés és a feldolgozóipari beruházásoknak köszönhetően az ipari termelés akár 7,5 százalékkal is növekedhet, elsősorban a motorgyártás, a gumigyártás és a vegyipar területén.
Glattfelder Béla, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságszabályozásért felelős államtitkára szerint a növekedési trend folytatódni fog, mert folyamatosan nő az ipari termékek iránti exportkereslet. Hozzátette: a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretein belül fontos, hogy megfelelő mennyiségű forrás álljon rendelkezésre a feldolgozóipari fejlesztésekhez és beruházásokhoz. 2020-ig szeretnék az ipari termelés GDP-hez való hozzájárulását 20-ról 30 százalékra emelni, ehhez pedig elengedhetetlen egy olyan szabályozási környezet létrehozása, ami támogatja az ipar növekedését.
