Az idei második negyedévében tovább javult a fogyasztóvédelmi tájékozottság, és némileg erősödött a kereskedők iránti bizalom. A termékekkel, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatos panaszok aránya immár nem tér el alapvetően a nyugat-európai tendenciáktól.
A CP Contact fogyasztóvédelmi tanácsadó és a Nielsen 800 fős reprezentatív mintán végrehajtott közös kutatásán alapuló, negyedévente közzétett Fogyasztóvédelmi Index szerint a válaszadók 15 százaléka valamilyen termékre, 18 százaléka pedig valamilyen szolgáltatásra tett panaszt egy éven belül. A termékek közül a legtöbb probléma az élelmiszerekkel van, a reklamálók 40 százaléka ezzel a termékkörrel kapcsolatban fogalmazott meg panaszt.
Ezt követik a cipők (27 százalék), illetve a ruházati termékek (20 százalék). A szolgáltatások közül a válaszadók legnagyobb mértékben az internet-szolgáltatásokkal voltak elégedetlenek (28 százalék), ezt követték a telefonos (21 százalék), valamint a banki (18 százalék) szolgáltatások. Érdemes megemlíteni, hogy a nyár beköszöntével az utazási irodákkal való elégedetlenség májusról júniusra szignifikánsan, kettőről hét százalékra nőtt.
A fogyasztói panasszal élők aránya nem mutat szignifikáns különbséget a Nyugat-Európában tapasztalt értékektől – magyarázza Siklósi Máté, a CP Contact ügyvezető partnere. Jelentős ugyanakkor az eltérés abban, hogy Magyarországon eredménytelen reklamáció esetén jóval kevesebben lépnek tovább igazuk kiharcolása érdekében, ami a hazai vásárlók alacsonyabb fogyasztóvédelmi tudásszintjével magyarázható.
A fogyasztói tájékozottság szintje mindazonáltal lassan javuló tendenciát mutat. Erre az egyik leginkább alkalmas mutatószám a szavatossági idő megfelelő ismerete. Tekintettel arra, hogy az élelmiszerek után a cipők kapcsán érkezik a legtöbb fogyasztói panasz, a tájékozottságot az e termékkategóriához kapcsolódó szavatossági idő helyes említésének arányával mérhetjük a legegyszerűbben.
A kérdésre helyesen válaszolók aránya 2017 második negyedévében 6,7 százalék volt, ami 0,4 százalékponttal haladja meg az előző negyedévben mért 6,3 százalékos mértéket. Ki kell emelni, hogy 2013 óta ugyanaz a szabályozás, mégis hónapról-hónapra 10 százalék alatt van azoknak az aránya, akik tisztában vannak vele, meddig reklamálhatnak.
A kereskedőkkel szemben tanúsított fogyasztói bizalom alakulása szintén fontos jelzőszám. A válaszadók jelentős része félrevezetésnek értékeli, ha a kereskedő vagy a szolgáltató hibásan értelmez egy fogyasztóvédelmi szabályt. A bizalmatlan vásárlók aránya 2017 második negyedévében 50,7 százalék volt, 1 százalékponttal kevesebb, mint negyedévvel korábban, ugyanakkor fokozatosan növekszik – jelenleg 36,3 százalék – azok aránya, akik e tévedést a kereskedő ismerethiányával magyarázza. Mindez reális reflexió lehet arra a tényre, hogy a kereskedelemben is egyre súlyosabb a munkaerőhiány, így a kereskedők egyre gyakrabban kénytelenek kevésbé felkészült munkatársakat is alkalmazni.
