A következő öt évben a korábbinál kiterjedtebb együttműködésre, illetve jelentős energetikai kutatás-fejlesztési programokra lesz szükség az Európai Unióban annak érdekében, hogy a közösség sikerrel adaptálja energetikai rendszerét az új technológiák adta kihívásokhoz.
Az Európai Unió (EU) országai csak közös erővel, az együttműködés fejlesztésével növelhetik az energiabiztonságot és az energetikai hatékonyságot – értettek egyet a szakértők az Antall József Tudásközpont (AJTK) által szervezett SUSCO Budapest 2017 nemzetközi fenntarthatósági konferencián. Az unió energiabiztonsága szempontjából megkerülhetetlen a közös cselekvés a közösség tagállamai között, legyen szó akár az energetikai rendszerek összekapcsolásáról, az energiatárolásról vagy az energiahatékonyságról.
A szakemberek szerint integrált európai energiapiacra, illetve a mainál rugalmasabb energiamixre lesz szükség ahhoz, hogy az uniós fogyasztók – legyen szó a lakossági vagy versenypiaci körről – számára biztonságos, fenntartható, versenyképes és megfizethető energia álljon rendelkezésre. A megújuló energetikai fejlesztéseknek elsősorban a városokat kell célozniuk, hiszen a károsanyag-kibocsátás 75 százaléka kötődik ehhez a településtípushoz a kontinensen.
„Az európai országok és városok számára a legfontosabb fejlesztési irányok közé tartozik többek közt az élelmiszer-hulladék csökkentése, a napenergia nagyobb mértékű hasznosítása, valamint a lakosság környezettudatosságának fejlesztését, illetve az alternatív energiaforrásokkal kapcsolatos ismeretterjesztés” – mondta Varsányi Cecília, az AJTK Fenntartható fejlődés irodájának vezetője.
Az elemzők szerint ugyan a megújuló energiaforrások kérdése egyre inkább politikai témává válik az elkövetkező években, mégis számos – akár tradicionális olajipari – nagyvállalat is ebben az irányban végez komoly fejlesztéseket. A zöld energia kapcsán pedig a jövő kiemelt kérdése lesz a villamos energia tárolása, amihez kapcsolódóan Európának egy világos stratégiát kell megalkotnia. Az e-mobilitás és az energiatárolás terén az ázsiai országokkal szembeni versenyhelyzetének javítása érdekében az EU-nak jelentős befektetésekre lesz szüksége, többek közt a Li-ion akkumulátorok gyártása terén. Az energiatárolás közösségi szintű stratégiája jelentősen hozzájárulhat a kontinens energiamixének dekarbonizációs törekvéseihez is.
Németországban a háztartási energiatárolás egyre nagyobb üzleti lehetőségeket jelent, elsősorban a saját áramfelhasználás kielégítésére telepítenek ilyen eszközöket a fogyasztók. A nagy villamosenergia-tároló rendszerek fejlesztése elengedhetetlen a rendszerek stabil működéséhez, a technológiai fejlődéssel azonban jellemzően nem tart lépést a jogszabályi környezet.
Az úgynevezett virtuális erőművek (virtual power plant, VPP) is alkalmasak arra, hogy költséghatékony módon integrálják a megújuló alapon termelt villamosenergiát, illetve a villamosenergia-tárolási megoldásokat a hálózatba, segítségükkel ugyanis nem az országos villamosenergia-rendszernek kell kezelnie az időjárásfüggő termelést, vagy éppen egy diverzifikált megújulós portfolió menedzselését – ami jelentős többletköltségek elkerülését teszi lehetővé.
