2019. május 30. csütörtök, 10:09
El kell kerülni, hogy a régi tagállamok az egységes uniós piac, az európai fogyasztók és az új tagállamok kárára fejlesszék gazdaságukat - hangsúlyozta György László.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és -szabályozásért felelős államtitkára a Versenyképességi Tanács ülésén, 2019. május 27-én, Brüsszelben kifejtette, az európai ipar megerősítése úgy támogatandó, hogy nem lehetnek Európában első- és másodosztályú fogyasztók vagy gazdaságok.

A Versenyképességi Tanács ülésének fő témája az uniós egységes piac és az európai iparpolitika jövője, az Európai Unió versenyképességének megerősítése volt. György László elmondta, az EU csak akkor lehet nemzetközileg is versenyképes, ha az integrációban azonos fejlettségű tagállamok vesznek részt. A versenyképesség előfeltétele tehát az alapítószerződésekben is lefektetett érték, a gazdasági és társadalmi egység, vagyis a kohézió megvalósítása. A következő jogalkotási ciklusban tehát a különbségek csökkentésére kell törekedni, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy nem születhet olyan intézkedés, amely bármely tagállamot hátrányosan érintené. Különösen károsak azok a tervek - például a kiküldetési irányelv vagy a tervezett mobilitási csomag -, amelyek a más állambéli munkavállalók és vállalkozók nyugati piacokhoz való hozzáférését gátolják. Nem igazságos, hogy az unió fejlett tagállamai erőfölényüket kihasználva úgy alakítják a szabályokat, hogy azok nekik kedvezzenek.

„A másfél évtizede csatlakozott országok megnyitották a piacainkat, beengedték a jobban támogatott európai termékeket abban a reményben, hogy leleményességüknek, kreativitásuknak és munkabírásuknak köszönhetően cserébe meghódíthatják majd a nyugat-európai piacokat. Most ezt a lehetőséget veszíthetjük el a munkaerő szabad áramlásának korlátozása miatt" - fűzte hozzá György László.

Az államtitkár hozzátette: „Azt is szem előtt kell tartanunk, hogy az EU versenyképességét nagymértékben meghatározza az európai ipar állapota. Magyarország úgy véli, hogy az ipar automatizálása, a digitalizálás és a robotizáció kulcsszerepet játszik a termelékenység növelésében és az ágazatok szén-dioxid-mentesítésében. A világban zajló technológiai verseny miatt a környezetvédelem és a klímapolitika területén olyan reális intézkedésekre van szükség, amelyek nem jelentenek aránytalan terhet az EU és a tagállamok gazdaságai számára a globális versenyben, ugyanakkor megfelelnek a fogyasztók változó igényeinek is."

György László hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaságpolitika mindent megtesz a magyar ipar dimenzióváltásának támogatása érdekében. Ezt példázza az európai szinten is egyedülálló zalaegerszegi járműipari tesztpálya létesítése. Az egy hete átadott ZalaZone az önvezető és az elektromos járművek validációs vizsgálatait is lehetővé teszi, aminek köszönhetően a közlekedés biztonságosabbá és környezetbarátabbá válik.

A tagállamok képviselői megvitatták a közbeszerzések egységes piaci vonatkozásait. György László rámutatott, hogy Magyarország az elsők között vezette be az eljárások egyszerűsítését, átláthatóságát és gyorsaságát nagymértékben támogató elektronikus közbeszerzési rendszert, amelyet ráadásul az uniós követelményeknél szélesebb körben, valamennyi közbeszerzési eljárás során alkalmaz. Számos kimutatás bizonyítja, hogy Magyarország uniós viszonylatban élen jár a közbeszerzésre vonatkozó adatok közzétételében, a kis- és középvállalkozások által elnyert közbeszerzések aránya tekintetében.

Az egyeztetésen a felek fogyasztóvédelmi kérdésekről is tárgyaltak. „Magyarország teljes mértékben támogatja a fogyasztóvédelem erősítését célzó intézkedéseket, amelyek egyik legfontosabb eleme a termékek kettős minőségének visszaszorítását célzó új követelményrendszer kidolgozása. Több tagállammal együtt hazánk is évek óta harcol e jelenség ellen, mivel úgy véljük, hogy az Európai Unióban nincsenek első- és másodosztályú fogyasztók, így nem tisztességes, hogy azonos márkanév alatt jelentősen eltérő minőségű termékek kerüljenek piacra az egyes tagállamokban. A javaslatunk arra irányul, hogy ilyen jellegű megtévesztő kereskedelmi gyakorlat esetében legyen lehetőség hatósági vizsgálat indítására" - mondta György László. Az államtitkár kifejtette, bízik abban, hogy az új intézkedés megerősíti a fogyasztók bizalmát az európai intézmények iránt.

György László komoly magyar sikerről számolt be a veszélyes nem élelmiszer jellegű termékek gyorsriasztó rendszerének (RAPEX) működése kapcsán: Magyarország élen jár a nem biztonságos termékek kiszűrésében, a tavalyi évben a harmadik legtöbb, 172 súlyos veszélyt jelentő riasztást küldött a RAPEX-be.

(Forrás: ITM Kommunikáció)


Cég és szolgáltatás kereső
Twitter megosztás Google+ megosztás
A szerkesztő ajánlja