2016. november 25. péntek, 09:01
celeb, GVH, versenyjog, fogyasztóvédelem, reklám, hirdetés
A vállalkozások előszeretettel népszerűsítik termékeiket ismert emberekkel, ám sokan nem tudják, hogy az is a fogyasztó megtévesztésének számít, ha valaki úgy adja ki magát például egy szolgáltatás elégedett használójának, hogy valójában nem is veszi igénybe azt. Fogyasztóként valószínűleg akkor járunk el a legjobban, ha a reklámokban szereplő celebekre az érintett cég szócsöveként tekintünk.

A vállalkozások hirdetéseikben, reklámjaikban gyakran hírességekkel, ismert, népszerű színészekkel, sportolókkal, közszereplőkkel népszerűsítik termékeit, szolgáltatásait. Sok esetben a kereskedelmi kommunikációban megjelenő ismert személy maga is a termék, szolgáltatás fogyasztójának, használójának vallja magát, aki saját tapasztalatait ismerteti azzal kapcsolatban.

Mindenki szívesebben választ olyan terméket, amelyet valaki más – általa nagyra becsült, elismert személy – ajánl, vagy amelyről pozitív tapasztalatokat hall, hiszen a döntés során biztos pontot jelenthet, ha lehet tudni, hogy az adott termék másnak már bevált. Ugyanakkor ezek az ajánlások, értékelések csak akkor jelentenek igazi segítséget, ha mögöttük a valóságnak megfelelő tartalom áll. Ha nem, akkor ezek egyszerű marketingfogások meggyőzésünkre, hogy az adott terméket érdemes választanunk – hívja fel a figyelmet a Gazdasági Versenyhivatal (GVH).

Tudatosabb dönthetünk az adott termékről vagy szolgáltatásról, ha nem fogadjuk el feltétel nélkül a celebek közreműködésével készült reklámok állításait. Bár főszereplőik népszerűségére tekintettel nagyobb lehet az ilyen hirdetések meggyőző ereje, de híres személytől sem hangozhat el egy termékkel kapcsolatban megtévesztő állítás, nem hallgathat el valamilyen lényeges feltételt, vagy nem tehet a termékről olyan állítást, ami a valóságnak nem felel meg.

Egy fogyasztószer esetében például híres személy szájába sem adható a fogyás ütemére vagy mértékére utaló állítás. Ebben az esetben a reklámozó vállalkozás kereskedelmi gyakorlata ugyanúgy tisztességtelennek minősül, mint bármely más megtévesztő kommunikáció, még akkor is, ha fogyasztói tapasztalatnak álcázva hangzott az el celeb szájából. Bármennyire közkedvelt személy hirdette is tehát az áhított terméket, a vásárlás előtt érdemes alaposan utánajárni az összetevőinek és tényleges tulajdonságainak, hogy objektíven tudjuk megítélni ténylegesen meg akarjuk-e azt vásárolni vagy sem.

A tudatos döntés egyik alapja, hogy el tudjuk különíteni a vállalkozás kereskedelmi kommunikációjának részeként elhangzottakat a valódi fogyasztói véleményektől, amelyek tényleg segítségünkre lehetnek a termékek közötti választásban. Ezért segít, ha döntés előtt, a reklám észlelésekor, nézésekor átgondoljuk, hogy vajon a reklámban szereplő híresség valóban a saját tapasztalatáról számol-e be, vagy inkább tekinthető a reklámot megrendelő vállalkozás „szócsövének”, és dicsérő véleményét elsősorban a népszerűsítésért kapott ellenszolgáltatás motiválja.

Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősül a hirdetésben a termék „egyszerű fogyasztójának” beállítani a reklámozó vállalkozás megbízásából szereplő hírességet, illetve bárki mást is, aki ténylegesen nem a termék használója, hanem ellenszolgáltatásért szól saját fogyasztói tapasztalatairól. Tilos olyan hamis benyomás keltése, hogy a vállalkozás nem a gazdasági tevékenységével vagy szakmájával összefüggő célból jár el, vagy egyébként hamisan fogyasztóként való fellépés.

Mivel a „celebek”, ismert személyek egyébként is gyakran fordulnak meg a különböző televíziós, rádiós műsorok vendégeként, beszélgetőpartnerként, ahol a legkülönfélébb témákban fejthetik ki véleményüket, nem feltétlenül egyszerű a fogyasztó számára felismerni azt sem, hogy az adott pillanatban fizetett reklámot lát vagy hall, pedig ez értelemszerűen szintén lényeges a döntéshozatal szempontjából. A fogyasztó számára egyértelműen felismerhető módon ki kell tűnnie a tájékoztatás tartalmából, képi vagy akusztikus elemeiből, hogy fizetett hirdetésről van szó, ellenkező esetben a kereskedelmi gyakorlat tisztességtelennek minősül.

A Versenyjog rovat támogatója: Gazdasági Versenyhivatal

Cég és szolgáltatás kereső
Twitter megosztás Google+ megosztás
A szerkesztő ajánlja