2017. január 1-től szinte minden könyvvizsgálatra kötelezett vállalkozás választhatja az IFRS-ek szerinti beszámoló készítést, de érdemes körültekintően eljárni – figyelmeztetnek a Mazars szakemberei, akik néhány gyakori félreértésre, tévhitre is felhívják a figyelmet.

A magyar számviteli szabályozás változása következtében – több lépcsőben – megnyílt a lehetőség a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) egyedi beszámolók hazai alkalmazására. 2017. január 1-től szinte minden könyvvizsgálatra kötelezett vállalkozás választhatja az IFRS-ek szerinti beszámoló készítést – hívják fel a figyelmet a Mazars szakemberei legfrissebb számviteli hírlevelükben.

Annak a társaságnak, amely 2017-től az alkalmazás mellett dönt, ezt 2016. szeptember 30-ig be kell jelentenie, de ekkorra már rendelkezésre kell állnia egyrészt a megfelelő IFRS képesítéssel rendelkező szakembereknek a vállalaton belül, az IFRS-ek szerint elkészített számviteli politikának, valamint az elkészített és könyvvizsgálattal alátámasztott nyitó mérlegnek.

Az IFRS szerinti könyvvezetést 2017-től választók, vagy kötelezettek számára tehát az év végi zárást követően, a tavaszi hónapok egyik fontos feladata az IFRS átállási projektek előkészítése, elindítása, hiszen az áttérés több hónapos, szisztematikus szakmai munkát igényel.

Az átállásra való döntés előkészítéséhez fel kell mérni, hogy rendelkezésre állnak-e az áttérés szakmai erőforrás és technikai feltételei, különös tekintettel az informatikai rendszerre. Mivel az IFRS-ek szerint összeállított beszámoló esetében a releváns információk köre jóval bővebb, ezért – elsősorban a kiegészítő megjegyzések előállításához – a társterületek bevonása is elengedhetetlen.

Fel kell mérni, hogy:

  • van-e elegendő és megfelelő szakértelemmel bíró erőforrás a társaságnál a bevezetéshez és a későbbi feladatokhoz, vagy ha nem, milyen lépések szükségesek ennek megoldására;
  • maga az üzletág/iparág, amelyben tevékenykednek, milyen plusz terheket ró a bevezetés során a társaságra, vannak-e specialitások az IFRS alkalmazás során;
  • az információk hatékony előállítása igényel-e IT fejlesztéseket;
  • milyen vezetői döntések meghozatala válik szükségessé a számviteli politika kialakításához;
  • melyek a két számviteli rendszer közötti különbségek;
  • hogyan változnak majd a társaság kulcsfontosságú mutatószámai;
  • milyen hatással lesz a társaság adózására az áttérés, melyek az áttérés egyszeri és az áttérést követői évek adóhatásai;
  • milyen többlet időráfordítással fog járni az IFRS szerinti beszámoló elkészítése, illetve milyen adminisztrációs megtakarítások érhetők el.

Néhány gyakori félreértés, tévhit

„ráérek még hozzákezdeni a beszámoló elfogadása után, a nyugodtabb nyári hónapokban”

Egy IFRS bevezetési projekt hónapokig tartó munkát, projektszemléletű megvalósítást igényel felölelve a tevékenység több területét; akár az IT, HR, számviteli, pénzügyi, beszerzés, értékesítési területek bevonása is szükséges lehet. A szeptember 30-i határidő előtt az elkészült számviteli politikát, nyitó mérleget könyvvizsgálattal is alá kell támasztani, tehát a nyári szabadságolások idejére ezen dokumentumokat már célszerű véglegesíteni.

„ismerem az IFRS-t, hiszen már most is eszerint riportolunk az anyavállalat felé”

Az IFRS-ek szerint készített egyedi beszámoló nem feltétlenül egyezik meg a csoport számára konszolidáció szempontjából IFRS alapon készített ’reporting csomaggal’. Valószínűleg az eltérések köre jóval szűkebb lesz, mint az eddig a riporting csomag és a számviteli törvény szerint készített beszámoló közötti eltérés, de néhány eltérés még az átállás után is megmaradhat.

„van anyavállalati számviteli politika, tehát azt már nem kell megcsinálnom”

A csoport által a konszolidációhoz alkalmazott számviteli politikák nem minden esetben alkalmazhatók egy egyedi IFRS beszámolóra. Az IFRS egyedi beszámolóra alkalmazott számviteli politika kialakításához tehát felhasználható a csoport-politika, azonban annak jelentős átdolgozása, kiegészítése és újragondolása feltétlenül szükséges.

„készen vannak az összehasonlító adatok, ott vannak a reporting csomagban”

Az IFRS-ek áttérési szabályai (IFRS 1) speciális előírásokat, részletes iránymutatást tartalmaznak az IFRS első alkalmazására vonatkozóan. Az előző években lejelentett konszolidációs adatszolgáltatások ugyan IFRS alapon készültek, azonban eltérések lehetnek egy egyedi beszámolóban történő értékelés esetében – hangsúlyozzák a Mazars szakemberei.