Arccal az egységes digitális piac felé: a kkv-k életét is könnyebbé tenné az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság bemutatta a terveket, amelyek célja, hogy az európai ipar, a kkv-k, a kutatók és a közigazgatási szervek a lehető legteljesebb mértében kihasználhassák az új technológiákat.

Az Európai Bizottság intézkedéscsomagot mutatott be, amelynek célja az ipar és a kapcsolódó szolgáltatások ágazatközi digitalizálását szolgáló nemzeti kezdeményezések támogatása és összekapcsolása, valamint a beruházásoknak a stratégiai partnerségek és hálózatok révén való ösztönzése. A bizottság továbbá a közös szabványok fejlesztésének felgyorsítását célzó konkrét intézkedéseket javasol néhány elsődlegesen fontos területen, mint amilyen például az 5G kommunikációs hálózatoké vagy a kiberbiztonságé, valamint a közszolgáltatások modernizálását. A tervek részeként a bizottság létre fog hozni egy európai számítási felhőt, amely – elsődleges célként – Európa 1,7 millió kutatójának és 70 millió, a tudomány és a technológia területén dolgozó szakemberének fog virtuális környezetet biztosítani a nagy mennyiségű kutatási adatok tárolásához, kezeléséhez, elemzéséhez és újrafelhasználásához.

Andrus Ansip, a digitális egységes piacért felelős alelnök nyilatkozata szerint: „Korunk ipari forradalma digitális. Megfelelő nagyságrendet kell elérni ahhoz, hogy az olyan technológiák, mint a felhőalapú számítástechnika, az adatközpontú tudomány és a dolgok internete, kiteljesedjenek. Minthogy a vállalkozások arra törekszenek, hogy terjeszkedjenek az egységes piacon, az e-közszolgáltatásoknak is eleget kell tenniük a mai igényeknek: úgy kell kialakítani őket, hogy digitálisak, nyitottak és határokon átnyúlók legyenek. A digitális korban az unió jelenti a megfelelő méretet.”

Günther H. Oettinger, a digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztos így fogalmazott: „Európának igen versenyképes ipari bázisa van, fontos ágazatokban világszinten vezető szerepet tölt be. Ám ahhoz, hogy Európa megtarthassa vezető szerepét, iparának sikeres és gyors digitalizálása szükséges. Javaslatainkkal ezt akarjuk biztosítani. Egész Európának közös erőfeszítést kell tennie a digitális gazdaságunk növekedéséhez szükséges beruházások bevonásához.”

Elżbieta Bieńkowska, a belső piacért, valamint az ipar-, a vállalkozás- és a kkv-politikáért felelős biztos így nyilatkozott: „A digitális gazdaság összeolvad a reálgazdasággal. A digitális technológia olyan területein, mint a korszerű gyártás, az intelligens energia, az automatizált gépjárművezetés vagy az e-egészségügy, vezető szerepre és beruházásokra van szükségünk.” 

Az ipar digitalizálása

Sok gazdasági szereplő gyorsan alkalmazni kezdett bizonyos digitális technológiákat és eljárásokat, ám a világszintű versenyképesség érdekében a vállalatoknak, méretüktől függetlenül, az európai ipar minden ágazatában teljesen ki kell aknázniuk a digitális lehetőségeket. A hagyományos ágazatok (mint az építőipar, az agrár-élelmiszeripar, a textilipar, az acélipar) és a kkv-k különösen lemaradtak a digitális átállást illetően. A közelmúltban készült elemzések becslései szerint a termékek és szolgáltatások digitalizálása az elkövetkező öt évben évi több mint 110 milliárd euróval növelné Európában az ipar bevételét.

Több uniós tagország bevezetett már az ipar digitalizálását támogató stratégiát. Ám európai szintű, átfogó megközelítés szükséges a piacok széttöredezésének elkerüléséhez és a digitális evolúció olyan előnyeinek a kiaknázásához, mint a dolgok internete.

E megközelítés részeként a bizottság a következőket tervezi:

• Az összes érintett szereplővel uniós szinten folytatott folyamatos párbeszéddel segíteni fogja az ipar digitalizálását célzó nemzeti és regionális kezdeményezések összehangolását. A tagállamokkal és az ipari szereplőkkel együttműködve irányítási keretrendszert hoz létre.
• Az uniós köz- és magánszféra közötti partnerségekre összepontosítja a beruházásokat, és határozottan ösztönzi az európai beruházási terv és az európai strukturális és beruházási alapok kínálta lehetőségek kihasználását.
• 500 millió eurós beruházással létrehozza a digitális innovációs központok (technológiai kiválósági központok) páneurópai hálózatát, amely tanácsadással, digitális újításaik tesztelésének lehetőségével segíti majd a vállalkozásokat.
• Nagyszabású kísérleti projekteket indít a dolgok internete, a korszerű gyártás és technológiák megerősítése érdekében, az intelligens városok és otthonok, az összekapcsolt autók és a mobilegészségügyi szolgáltatások területén.
• Időtálló jogszabályokat fogad el, amelyek támogatni fogják a szabad adatáramlást és tisztázzák az érzékelők és okos eszközök által létrehozott adatok tulajdonjogának kérdését. A bizottság az autonóm rendszerekre vonatkozó, biztonságot és felelősséget érintő szabályokat is felül fogja vizsgálni.
• A készségekre vonatkozó európai menetrendet mutat be, amely segíteni fogja, hogy a lakosság elsajátíthassa a digitális korban való munkavállaláshoz szükséges készségeket.

Az európai számítási felhő

A bizottság a jelenlegi kutatási infrastruktúra megerősítése és összekapcsolása révén létre kíván hozni egy új európai nyílt tudományosadat-felhőt, amelynek jóvoltából az Európai Unióban 1,7 millió kutató és 70 millió, a tudomány és technológia területén dolgozó szakember tárolhatja, oszthatja meg vagy használhatja fel újra egy közös virtuális környezetben a nagy adathalmazok keretében létrejött információkat. A nyílt tudományos felhőt az európai adatinfrastruktúra támogatja majd nagy sávszélességű hálózatok kiépítésével, nagyléptékű tárolási kapacitásokkal és szuperszámítógépekkel, amelyek nélkül nem lehetne hatékonyan elérni vagy feldolgozni a felhőben tárolt nagy adathalmazokat. A világszínvonalú infrastruktúra lehetővé fogja tenni Európa számára, hogy gazdasági és tudáspotenciáljához mért eredményeket érhessen el a nagy teljesítményű számítástechnika terén folyó világszintű versenyben.

Az európai számításifelhő-kezdeményezés megkönnyíti a kutatók és innovátorok számára az adatokhoz való hozzáférést és azok további felhasználását, továbbá mérsékli az adattárolás és a nagyteljesítményű elemzések költségeit. Az adathalmazok elemzésén alapuló innováció, az induló innovatív vállalkozások és a kkv-k is profitálhatnak a tudományos adatok nyilvánosan hozzáférhetővé tételéből, és ez segíthet lendületbe hozni az európai versenyképességet – többek között az orvostudomány és a közegészségügy területén –, de akár új iparágaknak is lökést adhat, ahogy ezt a humán genom projektnél is láthattuk.

A bizottság többek között az alábbi intézkedések révén, fokozatosan fogja megvalósítani az európai számításifelhő-kezdeményezést:

• 2016: európai nyílt tudományosadat-felhő létrehozása az uniós kutatók és az Unión kívüli tudományos munkatársaik részére az elektronikus infrastruktúrán alapuló platformok integrálása és megerősítése, a már létező tudományosadat-felhők és kutatási infrastruktúrák egyesítése, valamint a felhőalapú szolgáltatások fejlesztésének támogatása révén.
• 2017: a 77 milliárd EUR keretből gazdálkodó „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram alá tartozó projektek során előállítotttudományos adatok alapértelmezés szerint nyitottá tétele, hogy a tudományos közösség újrafelhasználhassa az általa előállított hatalmas mennyiségű adatot.
• 2018: kiemelt kezdeményezést indítása az új generációs szuperszámítógépek alapjait képező, még gyerekcipőben járó kvantumtechnológia fejlesztésének felgyorsítása érdekében.
• 2020-ig: egy nagyszabású, európai szintű, nagy teljesítményű számítástechnikai, adattárolási és hálózati infrastruktúrafejlesztése és felállítása, ez magában foglalja az új generációs szuperszámítógépek két prototípusának beszerzését, amely közül az egyik a világ vezető három számítógépe között van, egy nagyadathalmaz-központ létrehozása, továbbá a kutatási és innovációs gerinchálózat (GÉANT gigabites kapacitású európai kutatói gerinchálózat) modernizálása.

Az európai nyílt tudományosadat-felhő és az európai adatinfrastruktúra az európai kutatói közösségen kívül az alábbiakban felsorolt egyéb felhasználók széles köre számára is elérhető és hasznos lesz:

• A vállalkozások könnyen és költséghatékonyan hozzáférhetnek majd a legmagasabb színvonalú adat- és számítástechnikai infrastruktúrához, valamint az adathalmazok elemzésén alapuló innovációt lehetővé tévő nagy mennyiségű tudományos adathoz. Ez a lehetőség leginkább a kkv-knak kedvez majd, hiszen jellemzően ezek a vállalkozások jutnak hozzá a legnehezebben az ilyen erőforrásokhoz.
• Az iparszámára sok előnnyel fog járni egy nagyléptékű számításifelhő-ökoszisztéma létrehozása, amely támogatni fogja az olyan új európai technológiák fejlesztését, mint a nagyteljesítményű számítástechnika céljaira használt alacsony fogyasztású chipek.
• A közszolgáltatások kihasználhatják majd a nagyteljesítményű számítástechnikai erőforrásokhoz való megbízható hozzáférésben, valamint egy olyan platform kialakításában rejlő előnyöket, ahol adataikat és szolgáltatásaikat nyílt hozzáférésűvé tehetik, ezzel csökkenhetnek a közszolgáltatások költségei, javulhat a minőségük és összekapcsoltságuk, illetve a szolgáltatásnyújtás gyorsasága is. A kutatók is profitálhatnak majd a közszolgáltatások által létrehozott adatokhoz való online hozzáférésből. 

Az európai számításifelhő-kezdeményezés végrehajtásához szükséges köz- és magánberuházások becsült összege 6,7 milliárd euró. A bizottság becslései szerint a „Horizont 2020” keretprogram forrásaiból összesen 2 milliárd eurót különítenek el az európai számításifelhő-kezdeményezés céljaira. A becslések szerint az elkövetkező öt éves időszakban további 4,7 milliárd euró értékű köz- és magánberuházásokra lesz szükség. 

Elsőbbséget élvező szabványok

A digitális egységes piacon összekapcsolt eszközök – köztük telefonok, számítógépek és érzékelők – milliárdjainak kell biztonságosan és zavartalanul kommunikálniuk, gyártójuktól, a műszaki részletektől vagy a származási országtól függetlenül. Ehhez egy közös nyelvre van szükségük: a szabványokra.

A bizottság konkrét intézkedéseket javasol a szabványalkotás folyamatának felgyorsítására a következőképpen:

• Öt prioritási területet határoz meg, amelyeken az ipart és a szabványosítási testületeket a szabványok kidolgozására kéri. Ezek a területek: 5G kommunikáció, felhőalapú számítástechnika, a dolgok internete, adatkezelési technológiák és kiberbiztonság.
• A szabványalkotás felgyorsítása érdekében társfinanszírozást nyújt a technológiák teszteléséhez és az azokra vonatkozó kísérletekhez, egyebek között releváns köz- és magánszféra közötti partnerségek keretében. Ez biztosítani fogja, hogy az innovációnak és az üzleti növekedésnek lendületet adó szabványok a kellő időben megszülessenek.

A gyorsabb, célzottabb megközelítés az olyan technológiák kifejlesztését és elterjedését is gyorsítani fogja, mint az intelligens energiahálózatok, a mobilegészségügyi szolgáltatások, az összekapcsolt járművek stb. Az Unió tervezi, hogy támogatni fogja az európai szakértőknek a nemzetközi szabványosítási döntésekben való részvételét annak érdekében, hogy az európai elgondolások biztosan hozzájáruljanak a globális megoldásokhoz. 

Digitális közszolgáltatások

A lakosság és az üzleti vállalkozások még nem használják ki teljesen a digitális közszolgáltatások előnyeit, amelyekhez pedig az egész Unióban akadálytalanul hozzá kellene férniük. Az e-kormányzással kapcsolatosan ma bemutatott cselekvési terv modernizálni fogja a digitális közszolgáltatásokat, így az unióban jobb lesz élni, dolgozni és beruházni.

A bizottság 2017 végéig 20 intézkedést indítványoz, mindenekelőtt a következőket:

• Egységes digitális portált hoz létre, amelyen keresztül a felhasználók a határokon átnyúló hatékony működéshez szükséges összes információhoz, segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatáshoz hozzáférhetnek.
• Az összes cégnyilvántartást és fizetésképtelenségi nyilvántartást összeköti egymással, és azokat összekapcsolja az e-igazságügyi portállal, amely egyablakos ügyintézéssé válik.
• Kísérleti projektet dolgoz ki olyan közigazgatási szervekkel, amelyek a határokon átnyúló üzleti tevékenységek tekintetében a „csakis egyszer” elvet fogják alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozásoknak csak egyetlen uniós tagállamban kellene benyújtaniuk a közigazgatási szervekhez az adminisztrációhoz szükséges iratokat, még akkor is, ha más uniós tagállamokban működnek.
• Segíteni fogja az uniós tagállamokat olyan határokon átnyúló e-egészségügyi szolgáltatások kifejlesztésében, mint az elektronikus orvosi rendelvények és betegadat-összefoglalók.
• Felgyorsítja az elektronikus közbeszerzésre, az elektronikus aláírások használatára való átállást, és a „csakis egyszer” elvének a közbeszerzések területén való bevezetését.