2018. április 5. csütörtök, 11:31
Demján Sándor
Március 26-án, életének 75. évében elhunyt Demján Sándor.

A Gránit Pólus Csoport alapító elnöke, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége ügyvezető elnöke, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség elnöke volt. 2013-ban megkapta a Magyar Érdemrend Nagykeresztjét. 1973-ban ő indította a Skála áruházláncot, 1986-ban megalapította a Magyar Hitelbankot. Nevéhez fűződik a Gránit Pólus Csoport, a Gránit Bank, a TriGránit Csoport megalapítása, valamint a 2003-ban létrehozott Prima Primissima Díj.

Szakmai életút

A romániai Szatmár megyei Börvelyen született 1943-ban, 1944-ben édesanyjával költözött Etyekre. A szegénységben töltött gyermekévek után a Fogyasztói Szövetkezetek Országos Szövetségének (Szövosz) ösztöndíjasaként 1965-ben szerzett diplomát a budapesti Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolán. Az iskolai évek után a Gárdonyi ÁFÉSZ-nál helyezkedett el, egyre magasabb pozíciókban (1965–1966), majd a Bicskei ÁFÉSZ elnökhelyettese (1966–1968), később a Gorsium ÁFÉSZ elnöke lett (1968–1973). 1973 és 1986 között a Skála Coop szövetkezeti közös vállalatnak volt a vezérigazgatója.

1986–1990 között a Magyar Hitelbank elnöke volt, továbbá az alapítók egyike. 1990-től a Közép-európai Fejlesztési Társaság, 1991-től a Közép-európai Beruházási Társaság vezérigazgatója volt. 1996-ban megnyitotta a Bank Centert, a Gránit Pólus Rt.-t és a Pólus Centert. 1996-tól az általa létrehozott TriGránit Fejlesztési Zrt. elnöke. 1999-ben megnyitotta a Nyugati Városközpontot, ismertebb nevén a WestEnd City Centert, ezt követte 2000-ben a Pólus City Center (Pozsony) megnyitása, majd 2005-ben a Silesia City Center nyitása Katowice városában, Lengyelországban.

2010-ben belépett a bankszektorba is: megvásárolta a Wallis Zrt.-től a Milton Bankot, amit átkeresztelt Gránit Bankra.

2014-ben bejelentette, hogy korára való tekintettel fokozatosan visszahúzódik az üzleti élettől, és cégeinek irányítását beosztottjainak adja át.

Jótékonyság

2012-ben jelentette be, hogy vagyonának 95 százalékát jótékony célra ajánlja fel: szegény gyerekek oktatására és a minőségi kultúra támogatására. „A gyerekek oktatáshoz való joga alapvető fontosságú, de nem passzivitásra, döntés- és gondolkodásképtelenségre kell őket nevelni, hanem küzdelemre, helyes önértékelésre, kreativitásra – arra, miről ma a világ szól. Valószínűleg azért is különösen fontos ez nekem, mert én küzdő típus vagyok” – mondta 2014-ben.

„Amikor nagyon szegény voltam, arról álmodoztam, hogy egyszer én leszek az a magyar történelemben, aki a magánvagyonából a legtöbb olyan szegény gyereken segít, mint amilyen én voltam. Ezeket a támogatásokat mindig az adózott jövedelmemből fizettem. Én pontosan tudom, mit jelent egy nélkülöző gyereknek a meleg étel, vagy egy-egy fejsimogatás. Annak idején hét közben nem járhattam iskolába, mert dolgoznom kellett, és volt olyan tanár, aki vasárnap, amikor a többiek misére mentek, bepótolta velem az anyagot. Az ember a szegénységben tanul meg hálásnak lenni.”

Így emlékeztek rá

Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója szerint Demján Sándor dinamizmusának, kreativitásának és nagyvonalúságának köszönhetően egész pályafutása alatt kiemelkedett a hazai vállalkozói mezőnyből, már a rendszerváltás előtt a vállalkozók példaképévé vált. „Én tőle tanultam, hogy ha nyerni akarok, offenzívnak kell lennem, mert a defenzív emberek nem kockáztatnak, nem élnek a lehetőségeikkel, ezért általában veszítenek” – mondta. Demján Sándor örökségét nemcsak a nevéhez kötődő épületek testesítik meg szavai szerint, hanem az a menedzsmentfilozófia is, amelyet több vállalkozói generáció visz tovább. Ez a filozófia a tisztességre és az üzleti partnerek tiszteletére épül – hangsúlyozta Csányi Sándor.

Mindannyiunk számára mintaértékű, hogy nem felejtette el, honnan indult: karitatív tevékenysége a tehetséges, de nehéz helyzetű gyerekek támogatására koncentrált, igyekezett minél több fiatalnak esélyt teremteni. Jó ember volt és jó barát, akire mindig számíthattam, hiányozni fog – mondta.

Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója azt hangsúlyozta, hogy Demján Sándor olyan dolgos ember volt, aki tekintetét a jövőbe vetette, aki úgy alkotott, hogy tudta, munkájának gyümölcsét nem csak ő fogja élvezni. Hernádi Zsolt először az egyetemen hallott Demján Sándorról azoktól az évfolyamtársaktól, akik az általa kezdeményezett Skála Ösztöndíj Programban részt vettek. Szerette tehetségekkel körülvenni magát – idézte fel az olajipari vállalat vezetője.

Erős hitet sugárzott és képes volt meggyőzni, bevonni olyanokat is, akik inkább a stagnálást, a „csak ne történjen semmi” gondolatát képviselték, nem érdekelte, hogy szeretik-e vagy sem, csak a meggyőződése hajtotta. Hiányozni fog a kigombolt ingnyakhoz kötött nyakkendője, a mozdulat, ahogy szemüvegét igazította, mosolya és hite – mondta Hernádi Zsolt.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke szerint, amit Demján Sándor vállalkozóként megalkotott a 20. században szinte példa nélküli. Felidézte, hogy például a Soroksári út neki köszönheti új arculatát, az ott álló új építmények, beleértve a Művészetek Palotáját és a Nemzeti Színházat, mind Demján Sándorhoz köthetőek. Felvetette, érdemes lenne megfontolni a sugárút átnevezését Demján Sándor útra.

Demján Sándor felépített egy munkaadói szervezetet, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségét (VOSZ), ennek ellenére a kamarára nem riválisként tekintett, hanem együttműködött vele – idézte fel az MKIK elnöke. Közösen valósították meg például a Széchenyi Kártya Programot, amely azóta is sikeresen működik; a program keretében tavaly 206 milliárd forintot helyeztek ki – emlékeztetett. „A kisebb vállalkozásokat segítő hitelprogramot gyakorlatilag kézfogással indítottuk” – osztotta meg egyik emlékét Parragh László. Demján Sándor, mint minden nagy ember, megosztó személyiség volt, kőkemény üzletember, a saját értékrendszere szerint cselekedett, de volt benne becsület – összegezte.

Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója nagyon sokat köszönhet Demján Sándornak, a Főnöknek, akit bár szinte mindenki így szólított, ennél sokkal több volt. Igazi látnok, egy teljes magyar vállalkozói generáció példaképe. „Ezt a kitüntetett pozíciót nem adományozták neki, hanem kiérdemelte, mert már akkor segített a magyar kkv-knak, amikor még senki nem figyelt rájuk. Nagy megtiszteltetés volt, hogy pont ebbe a feladatba vont be engem segíteni” – emlékszik vissza a közös munkára Krisán László.

Az együtt munkában töltött majd húsz év alatt egyértelműen kiderült, Demján Sándor nem fért bele egyetlen skatulyába sem. A környezetében is mindenkitől megkövetelte, hogy ne klisékben gondolkodjon. „Cserélhető, kreatív, motivált és gondolkodó emberekre van szükség” – mondta nem egyszer, és el tudta velem és másokkal is hitetni, hogy nincs olyan, hogy nincs és mindenre van megoldás idézte fel. „Meg tudod csinálni” – ez cseng most is a fülemben.

Most, hogy eltávozott, mindenki monumentális üzleti teljesítményét értékeli – teljes joggal, hiszen ő mindig legalább egy lépéssel kor- és versenytársai előtt járt. Már akkor fejlesztette a kereskedelmi csatornákat, amikor még hiánygazdaság volt, már akkor épített tudatosan csapatot, amikor még mindenki improvizált az üzleti életben, már akkor Kelet felé vette az irányt, amikor még a nyugati széljárást figyelte mindenki és már akkor mecénássá vált, amikor mások még kizárólag a vagyongyarapításra koncentráltak. Vállalkozóként ikon volt, emberként pedig ember tudott maradni. Tudott kérni és tudott adni is, s bár masszívan hitt abban, hogy mindenki legyen helyettesíthető, mert nincs nélkülözhetetlen ember, Krisán László tudja: ő betölthetetlen űrt hagyott maga után.

(MTI, HVG, 24.hu, Index, Portfolio, Wikipedia)

A Vállalkozás rovat támogatója: STARJOBS Magyarország Kft.

Cég és szolgáltatás kereső
Twitter megosztás Google+ megosztás
A szerkesztő ajánlja