2018. június 19. kedd, 11:28
földárverés, termőföld, mezőgazdaság, ingatlan, agrárium
A 2015. őszén meghirdetett „Földet a gazdáknak” program egy évvel későbbi megszűnése látványos visszaesést okozott a forgalomban 2017-ben a termőföld-piacon. A 70 százalékos csökkenés mellett azonban az árak továbbra is emelkednek, tavaly országosan 6 százalékos volt a drágulás.

A 2016-os hektáronkénti 1,135 millió forintról tavaly 1,199 millió forintra, azaz – az előző évihez képest fele olyan ütemben – 6 százalékkal nőtt az eladott termőföldek átlagos hektárára. A legjobban (25 százalékkal) Békés megye drágult, de a két legalacsonyabb átlagárú megyében, Nógrádban és Borsod-Abaúj-Zemplénben is 19 százalékos, illetve 14 százalékos áremelkedést mutatnak az adatok. Pest megyében és négy dunántúli megyében (Győr-Moson-Sopron, Somogy, Vas és Zala) viszont 3 és 8 százalék közötti mértékben csökkentek az árak egy év alatt.

A termőföld árát tekintve tavaly óta újra Békés megye a legdrágább 1,678 millió forintos hektárárral. 2017-ben öt megye átlagos hektárára maradt egymillió forint alatt: Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén, Zala, Heves és – a tavaly ideiglenesen már e szint felett levő – Somogy. A legolcsóbb Nógrád megye átlagára alig 700 ezer forint hektáronként. A termőföld árak emelkedő üteme lényegében másfél évtizede töretlen – mondja Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank vezető elemzője.

Művelési áganként külön is érdemes megvizsgálni az árak alakulását. A 2016-os év során a földárveréseken „főszereplő” szántóterületek átlagára tavaly is jelentősen, közel 10 százalékkal nőtt. A kert és gyümölcsös, az erdő és fásított területek, valamint a gyepek esetében 3 és 6 százalék közötti mértékben nőttek az árak, míg – a 2016-os csökkenés után – leginkább a szőlő területek drágultak, nagyjából 15 százalékkal.

A termőföld-piac – a földárverések 2016. őszi megszűnését követően – tavaly látványosan szűkült. A megelőző évi 56 ezerről 2017-ben 39 ezerre, azaz 31 százalékkal csökkent az adásvételek száma. A tranzakciószám Zala megye kivételével (ahol 8 százalékos növekedés ment végbe) mindenhol csökkent, Jász-Nagykun-Szolnok megyében például 62 százalékkal, de a legkisebb visszaesést elkönyvelő Nógrádban is 19 százalékkal.

A forgalmat az adásvételekben érintett teljes földterület mérete alapján vizsgálva 70 százalékos volt a piacszűkülés 2017-ben. Mivel a tranzakciószám ennél jóval kisebb mértékben esett vissza, az történt tehát, hogy átlagosan jóval kisebb földterületek kerültek eladásra, mint 2016-ban. Ebben is a bázisévi földárverések hatása látszik. Az OTP Termőföld Értéktérképe szerint tavaly nagyjából 50 ezer hektár termőföld cserélt tulajdonost adásvétel során.

Míg 2016-ban hét megyében is meghaladta a forgalom a tízezer hektárt, tavaly nem volt ilyen megye. A legnagyobb területet, bő hatezer hektárt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében értékesítettek 2017-ben. A másik véglet Komárom-Esztergom és Pest megyék, ahol ezer hektár alatt maradt a forgalom. Az eladott termőföld-terület minden megyében csökkent tavaly. A „Földet a gazdáknak” programban korábban legkeresettebb Fejér megyében 90 százalék feletti a visszaesés, azaz kevesebb, mint tizedannyi terület cserélt gazdát tavaly, mint 2016-ban.

Az országos forgalom 71 százalékát adó szántó művelési ágat külön vizsgálva az éves forgalomváltozás -74 százalék volt tavaly, azaz nagyjából negyedére esett vissza az eladott szántóterület mérete. Csökkenést látunk a többi művelési ágnál is, ezek mértéke: gyep -62 százalék, szőlő -41 százalék, kert és gyümölcsös -38 százalék, illetve erdő és fásított terület -18 százalék.

A termőföld bő évtizedes múltra visszatekintve stabilan növeli értékét. „Érdekes a lakáspiaccal összevetni, hogy amennyiben egyszerűen értéknövelő befektetésként vizsgáljuk, melyik szegmens hogy teljesített az elmúlt években. Egy hektár, 2010-ben vásárolt termőföld összességében átlagosan bőven kétszeresére (125 százalékkal) növelte értékét 2017-re. Ugyanezen idő alatt egy átlaglakás harmadával (30 százalékkal) drágult. Nincs okunk feltételezni, hogy a közeli jövőben megállna a termőföld árak emelkedése, ami így továbbra is biztos befektetés maradhat” – értékeli Szabó István, az OTP Agrár ügyvezető igazgató helyettese.


Cég és szolgáltatás kereső
Twitter megosztás Google+ megosztás
A szerkesztő ajánlja