Lakásalapot hoz létre a kormány a nem teljesítő jelzáloghitelek számára. Ez javítja a bankok mérlegét, így ösztönzi őket a hitelezésre és ezen keresztül támogatja a gazdasági növekedést.
A kormány egy lakásalap felállításával kezelné a nem teljesítő lakossági jelzáloghitelek egy részét, a bankok ebbe csoportosíthatják át a problémás kölcsönöket – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Reuters hírügynökségnek adott interjúban. A nem teljesítő háztartási lakáshitelek aránya mintegy 18 százalék, ez közel 130 ezer kölcsönt jelent, amelyből Varga Mihály szerint 40-50 ezer lakáshitel kerülhet az alapba.
A miniszter az interjúban kitért arra is, hogy a kormány várhatóan június második felében zárja le az Erste Bank magyarországi leánycége 15 százalékának megvételével kapcsolatos ügyletet. Magyarország 30-40 milliárd forintot fizet az Erste-részesedésért – közölte, ennél pontosabb számot azonban nem akart mondani az ügylet lezárta előtt.
Varga Mihály várakozása szerint az állami tulajdonú Budapest Bank eladása a jövő év végéig befejeződik, az értékesítésből származó bevétel a 2017-es költségvetésbe folyik be. „Nagyon remélem, legalább annyiért adjuk el a bankot, amennyiért megvettük” – idézte a Reuters a nemzetgazdasági minisztert. Magyarország tavaly 700 millió dollárért vásárolta meg a GE Capitaltól a Budapest Bankot.
A nemzetgazdasági miniszter beszélt arról is, hogy az első negyedévben a vártnál kisebb ütemben, 0,9 százalékkal nőtt a magyar GDP, amely arra késztette a kormányt, hogy több területen lépéseket tegyen. Ezek között van például az, hogy a parlament által júniusban elfogadásra kerülő 2017-es költségvetési évben csökkentik az adókat, hatékonyabban használják fel az EU fejlesztési alapjait, a közszférában bért emelnek, és beruházásokra kerül sor az infrastruktúra területén. A nemzetgazdasági miniszter azt is elmondta, hogy a kormány továbbra is 2,5 százalékos idei gazdasági növekedéssel számol, és hogy a bankhitelezés növekedési ütemének ennél nagyobbnak kell lennie. (MTI)
