2016. február 22. hétfő, 12:35
élelmiszer-gazdaság, Alföld, KSH
Magyarország élelmiszer-gazdasági bruttó hozzáadott értékének négytizedét az Alföld adta 2013-ban; a térség az ország mezőgazdasági teljesítményéhez 45 százalékkal járul hozzá, élelmiszeriparának súlya pedig 32 százalék – derül ki a KSH friss „Az Alföld élelmiszer-gazdasága” című összefoglalójából.

A teljes áttekintés cikkünk végén letölthető; ehelyütt az összefoglalóból idézünk.

Az élelmiszer-gazdaság súlya a gazdaság egészében 2000 és 2013 között 18-ról 14 százalékra mérséklődött az Alföldön (azaz Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyében). Ez az arány azonban még így is több mint kétszerese az országos átlagnak.

A 2013. évi agrárcenzus adatai szerint a hazai mezőgazdasági tevékenységet folytató gazdasági szervezetek négytizede, az egyéni gazdaságok fele alföldi volt.

Az Alföld termőterületének 66 százaléka szántó, 13 százaléka gyep, 1,7 százaléka gyümölcsös, és Bács-Kiskun megyében számottevő a szőlő aránya is. Az erdő kivételével valamennyi művelési ág lakosságszámhoz viszonyított nagysága meghaladja az országost. 2014-ben Magyarországon Hajdú-Bihar megyében volt a legmagasabb a szántóföld eladási átlagára.

Egy gazdasági szervezetre az Alföldön átlagosan 239 hektár, egy egyéni gazdaságra 5,6 hektár mezőgazdasági terület jutott 2013-ban. Az egyéni gazdaságok átlagos birtokmérete nagyobb az országosnál (a gazdasági szervezeteké nem tér el jelentősen).

A feldolgozó kapacitások hiányát jelzi, hogy a nagyrészt Alföldről származó zöldségfélék jelentős része nem alföldi székhelyű szervezetekhez kerül feldolgozásra. A gyümölcsfélék esetében változatosabb a kép. A legnagyobb volumenű alma felvásárlása és feldolgozása túlnyomórészt az Alföldön, azon belül Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében történik. Ugyanakkor a meggy és a szilva jelentős részét tájegységen kívül dolgozzák fel.

Az Alföld a hazai élelmiszeriparban is hagyományosan jelentős szerepet játszik. 2013-ban az alföldi székhelyű élelmiszeripari főtevékenységű vállalkozások állították elő az ország élelmiszeripari termelési értékének 34 százalékát.

Az Alföld élelmiszeripari termelési értékének 41 százalékát a húsfeldolgozás adta 2013-ban. A többi alágazat súlya jóval mérsékeltebb, közülük a legnagyobb a gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, 12 százalékos aránnyal. Az előbbi két alágazat az országos alágazati produktum egyenként több mint felét adta.

Az alföldi élelmiszeripari vállalkozások többségében hazai piacra értékesítenek. Egyedül a zöldség-, gyümölcsfeldolgozás alágazat exportja haladja meg lényegesen a belföldi eladásokat.

Az Alföld élelmiszeriparában alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 2013-ban 175 ezer forint volt, ami alacsonyabb az Alföldre jellemző feldolgozóipari és nemzetgazdasági átlagnál. A kereset az országos élelmiszeripari átlagnál 12 százalékkal volt kevesebb, és az elmaradás minden alágazatra jellemző volt.

A mintegy 2000 alföldi székhelyű, működő élelmiszeripari vállalkozás legnagyobb része pékáru, tésztafélék gyártása, valamint italgyártás főtevékenységű mikrovállalkozás volt 2013-ban. Ugyanakkor a legnagyobb élelmiszeripari foglalkoztatók döntően húsfeldolgozást végeztek.


Cég és szolgáltatás kereső
Kapcsolódó fájl:
   fájl letöltése

Twitter megosztás Google+ megosztás
A szerkesztő ajánlja