Az Európai Unió egész területén hatályba lépnek a határon átnyúló fizetésképtelenségi eljárások új szabályai.
Az Európai Bizottság 2012-ben tett javaslata alapján az uniós jogalkotók 2015-ben fogadták el ezeket a szabályokat, amelyek célja, hogy elősegítsék a követelésbehajtást a határon átnyúló fizetésképtelenségi eljárásokban. E szabályok a tagállamközi követelésbehajtásra vonatkozó kollektív eljárások eredményességének és hatékonyságának biztosításával megkönnyítik a vállalkozások számára a szerkezetátalakítást, a hitelezők számára pedig pénzük visszaszerzését. A rendelet a határon átnyúló fizetésképtelenségi eljárásokban előforduló kollíziós és a joghatósági összeütközések feloldására helyezi a hangsúlyt, és az EU egész területén biztosítja a fizetésképtelenséggel kapcsolatos ítéletek elismerését – olvasható a bizottság közleményében.
- Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke az alábbiakat nyilatkozta: „Egy valódi belső piacon az alkalmazandó nemzeti szabályokkal kapcsolatos konfliktusok nem képezhetnek akadályt a szerkezetátalakításra szoruló vállalkozások előtt, ahogy a nemzeti határok sem akadályozhatják a hitelezőket követeléseik behajtásában. Ezek az új szabályok a jogbiztonság megszilárdítása révén támogatást nyújtanak a vállalkozásoknak és a beruházásoknak. Tovább kell lépnünk, és – amint azt a bizottság már javasolta – közös szabályokat kell elfogadnunk a vállalatok korai szerkezetátalakításának biztosítása érdekében.”
- Věra Jourová, a jogérvényesülésért, a fogyasztópolitikáért és a nemek közötti esélyegyenlőségért felelős uniós biztos a következőket mondta: „A fizetésképtelenségi eljárásról szóló új rendelet megkönnyíti az EU-n belüli, határon átnyúló fizetésképtelenségi eljárást és megakadályozza a „csődturizmus” kialakulását. A szerkezetátalakításra és a második esélyre vonatkozóan javasolt új szabályokkal kiegészített fizetésképtelenségi keret megszünteti a befektetések előtt álló akadályokat és támogatja a tisztességes vállalkozókat.”
Az új szabályok legfontosabb jellemzői
- Tágabb hatály: Az új szabályok a nemzeti szerkezetátalakítási eljárások szélesebb körére alkalmazandók. A régi szabályozás nem terjedt ki a nemzeti szerkezetátalakítási eljárások egyes korszerű és hatékony típusaira, vagyis ezeket nem lehetett alkalmazni határon átnyúló ügyekben. Mostantól lehetőség nyílik arra, hogy korszerű nemzeti szerkezetátalakítási eljárásokat alkalmazzanak a vállalkozások megmentése vagy a más uniós országokban található adósoktól történő pénzbehajtás céljából.
- Erősödik a jogbiztonság és megszilárdulnak a „csődturizmussal” szembeni biztosítékok: Ha az adós röviddel a fizetésképtelenségi eljárás megindítása előtt áthelyezi a székhelyét, a bíróságnak gondosan mérlegelnie kell az ügy összes körülményét annak megállapítása céljából, hogy a székhelyáthelyezés valódi és nem az enyhébb csődeljárási szabályok kihasználására irányul. A bíróságnak ellenőriznie kell, hogy az adós nem „csődturistaként” jár-e el.
- Nagyobb esély a társaságok megmentésére: Az új szabályok elkerülhetővé teszik a „másodlagos eljárásokat” (a társaság létesítő okirat szerinti székhelye szerinti országtól eltérő uniós ország bíróságai által indított eljárásokat). Ez megkönnyíti a társaságok szerkezetátalakítását határokon átnyúló helyzetben. A szabályok ugyanakkor olyan biztosítékokat is nyújtanak, amelyek garantálják a helyi hitelezők érdekeinek tiszteletben tartását.
- Csoportos fizetésképtelenségi eljárás: Az új szabályok bevezetik a csoportos fizetésképtelenségi eljárási keretet. Ez növeli azoknak a fizetésképtelenségi eljárásoknak a hatékonyságát, amelyek egy vállalatcsoport különböző tagjait érintik, ami pedig nagyobb esélyt biztosít a csoport egészének megmentésére.
- A fizetésképtelenségi nyilvántartások összekapcsolása: 2019 nyarára az egész EU-ra kiterjedő összeköttetés létesül az elektronikus nemzeti fizetésképtelenségi nyilvántartások között. Ez megkönnyíti a más uniós országokban zajló fizetésképtelenségi eljárásokra vonatkozó információk beszerzését.
