A legnagyobb horderejű agrárkamarai feladat az őstermelői igazolványok cseréje volt tavaly - mondta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke kedden budapesti sajtótájékoztatóján.

A korszerű, tartós, hamisítás ellen védett, elektronikus, kártyaalapú igazolványok bevezetésével többek között azt kívánták elérni, hogy fehérítse a gazdaságot, erősítse a fogyasztói tudatosságot, az őstermelők és a vásárlók közötti bizalmat, és a termékek nyomon követhetőségén keresztül támogassa az élelmiszerbiztonságot – mondta Győrff Balázs, a NAK elnöke.

Tavaly év végéig 257 ezer kártyaalapú igazolványt igényeltek az őstermelők. Ez  35 ezerrel kevesebb, mint amennyi 2015 végén, illetve 2016 végén hatályát vesztette. A 257 ezer igazolványhoz - a közös őstermelői igazolványok miatt - 321 ezer őstermelő tartozik, ez a szám 38 ezerrel marad el a korábbitól.

Az őstermelőket érintő jogszabályok mellett több mint 200 jogszabály szakmai véleményezésében vett részt a kamara. Ezek közül megemlítette a növényvédelemhez kapcsolódó rendeletet, amelyben a szaktárca - a gazdálkodók számára kedvezően - megváltoztatta a növényvédelmi gépek műszaki ellenőrzésére vonatkozó szabályozást. A vízkészletjárulékra vonatkozó törvénymódosítással a kamara elérte, hogy az eredetileg  elképzelt néhány ezer köbméter helyett 50 000 köbméterre emeljék a térítésmentesség határát az öntözési fejlesztéseknél.

Tavaly a NAK nagymértékben segítette a közvetlen támogatások lehívását. A falugazdászok  országosan az egységes kérelmek közel háromnegyedének, mintegy 130 ezer kérelemnek a beadásában működtek közre.

Sikerként könyveli el azt is a NAK, hogy a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) - eredetileg csak eszközbeszerzésre szánt - 22 milliárd forint vissza nem térítendő és 25 milliárd forintos visszatérítendő támogatása több mint kétszeresére, 50-50 milliárd forintra emelkedett az élelmiszeripari felhasználóknál. A kamara közbenjárására - a többi GINOP pályázattól eltérően  - nem került a támogatás feltételei közé a kötelező árbevétel-növekedés és a létszámbővítés.

A köztestület  nagy hangsúlyt fektetett külügyi tevékenységére, például a Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fórumán, illetve a Visegrádi Országok Agrárkamaráinak Együttműködésének (V4) keretében számos javaslatot fogalmazott meg a döntéshozók számára. Emellett Brüsszelben állandó irodát működtet, és a kamara teljes jogú tagja az európai mezőgazdasági termelők és szövetkezetek legjelentősebb érdekvédelmi szervezetének, a COPA-COGECA-nak.

Győrffy Balázs megemlítette: a jégeső-elhárító rendszer a megvalósítás szakaszába érkezik a közeljövőben.

A kamara hosszú előkészítés után telekommunikációs szolgáltatást indít tagjai számara. A BirtOKOS elnevezésű csomag egymás közt  ingyenes elérést biztosít a kamarai tagoknak.

Az MTI kérdésére Győrffy Balázs elmondta: a NAK tavaly mintegy 11 milliárd forintból gazdálkodott, és az idén is hasonló összeg áll a köztestület rendelkezésére. A működési forrás mintegy fele a tagdíjból származik. (MTI)


Cég és szolgáltatás kereső
Twitter megosztás Google+ megosztás
A szerkesztő ajánlja