2018. január 2. kedd, 13:00
változások, RSM Hungary
Az RSM Hungary összefoglalója áttekinti a 2017-ben, illetve azt megelőzően elfogadott, 2018-at érintő adójogszabály-módosításokat.
Az RSM Hungary blogjának friss bejegyzése.

 

A társasági adót érintő változások

Bővülnek a fejlesztési adókedvezmény igénybevételének a lehetőségei

2018-tól két új jogcímen – legalább 6 milliárd forint értékű beruházás és legalább 3 milliárd forint értékű munkahelyteremtést szolgáló beruházás – lehet majd ezt a típusú adókedvezményt igénybe venni. A módosítás célja, hogy a fenti paramétereknek megfelelő, egyébként termékdiverzifikációt, illetve új eljárási innovációt eredményező induló beruházások az egyedi kormánydöntésen (EKD) alapuló támogatások mellett fejlesztési adókedvezményt is érvényesíthessenek. A többi fejlesztési adókedvezmény mellett a két új beruházási forma is részesülhessen a közvetlen és közvetett támogatások együttes ösztönző hatásából.

Az adókedvezmény érvényesítésének további feltétele, hogy az említett tartalmú beruházásokat a Közép-Magyarország régió kormányrendeletben meghatározott támogatható településein nagyvállalkozások valósítsák meg. Az adókedvezmény egyéb anyagi jogi feltételei nem változtak a korábbi szabályozáshoz képest. Az új adókedvezmények a kormány határozata alapján lesznek majd igénybe vehetőek a törvény kihirdetését követően bejelentett és megkezdett beruházásokra vonatkozóan.

Az elfogadott módosítás hatályon kívül helyezi az adópolitikáért felelős miniszternek a fejlesztési adókedvezményt érvényesítő egyes adózókra vonatkozó közzétételi kötelezettségét. Ezzel egyidejűleg az új Art-javaslat kijelöli a kötelezettségért felelős új szervezetet a Támogatásokat Vizsgáló Iroda személyében.

Enyhülnek az adófelajánlás teljesítésének feltételei

A Tao tv. jelenleg hatályos 24/A. § (13) d.) pontja az adófelajánlás feltételeként írja elő az adóelőleg, adóelőleg-kiegészítés, továbbá az adó (továbbiakban együttesen: adó) megfizetését. Az említett szabályt még a közelmúltban is úgy értelmezte a NAV, hogy az adó késedelmes (értsd: esedékességen túli) megfizetése elegendő jogalapot szolgáltat a felajánlás átutalásának megtagadásához.

Az elfogadott módosítás e tekintetben finomítja a szabályozást, ugyanis amennyiben az átutalás NAV általi megtagadására kizárólag az adó esedékességig való meg nem fizetésére hivatkozással került sor, úgy az adózó az elutasító határozat átvételét követő 15 napos jogvesztő határidőn belül kérheti az átutalás teljesítését. A NAV akkor teljesíti az adózói rendelkezést, ha az adó maradéktalan megfizetése az esedékességtől számított 15 naptári napon belül megtörtént.

Bár a módosítás némileg megtévesztő módon a sportvállalkozásokat érintő módosító javaslatban került előterjesztésre, hangsúlyozzuk, hogy az nem csak a látványcsapat-sportokat támogató felajánlásokra vonatkozik, hanem – tekintve, hogy általános tartalmú eljárási rendelkezésről van szó – azt alkalmazni kell a film- és előadóművészeti támogatásokra is.

A Tao tv. további módosulásait a jelenlegi Art. társasági adó-releváns eljárási  szabályainak az anyagi jogi szabályba történő átültetése teszi ki, azokkal külön összefoglalóban foglalkozunk (LINK).

2017-ben elfogadott Tao-változások

Az őszi változások mellett emlékeztetni szeretnénk a korábban elfogadott idei Tao-változásokra is, melyeket korábbi bejegyzésünkben részletesen ismertettünk.

A tavaszi Tao-változás módosította:

  • a bejelentett részesedés fogalmát, amelynek értelmében az ehhez kapcsolódó adóalap-korrekciók a jelenlegi 10 százalékos korláttal szemben a részesedés mértékétől függetlenül is alkalmazhatóak lesznek;
  • új adóalap csökkentő tételek kerültek bevezetésre: 2017. június 30-tól az elektromos töltőállomásokhoz kapcsolódó beruházások, valamint a munkáltatóáltal a munkavállalói részére épített bérlakások tekintetében; 
  • az ellenőrzött külföldi társaságra vonatkozó részesedésarányos adóalap növelő tétel adózó választása alapján már idén is alkalmazható.

KATÁ-t, KIVÁ-t, EVÁ-t érintő módosulások

Az elfogadott törvény értelmében 2018 februárjától az egyéni vállalkozón, egyéni cégen, valamint a magánszemély taggal rendelkező bt-n és kkt-n kívül ügyvédi iroda is választhatja a KATÁ-t.

A KIVA-ra vonatkozó szabályozás két kedvező szabállyal egészül ki

Egyrészt bővül az elhatárolt veszteség fogalma, ugyanis e körben lesz felhasználható a KIVA-alanyiság időszaka alatt keletkezett negatív pénzforgalmi eredmény még nem érvényesített összege.

A másik, KIVÁ-t érintő módosulás értelmében a 2017. előtt KIVA-alanyként beszerzett, előállított még nem aktivált tárgyi eszközzel, szellemi termékkel, kísérleti fejlesztés aktivált értékével kapcsolatban történt korábbi kifizetések abban a mértékben, amennyiben a 2017. előtti szabályok alapján elszámolhatók lettek volna, 2017. évi kifizetésnek minősülnek és azzal azonos módon számolhatók el.

2017-ben korábban elfogadott KATA és KIVA változások

A korábbi, tavaszi adócsomag az alábbi KATÁ-ra, KIVÁ-ra vonatkozó rendelkezéseket tartalmazta:

  • a nappali tagozatos hallgatói jogviszony mellett vállalkozási tevékenységet folytató személy nem minősül főállású kisadózónak;
  • nem szűnik meg a KATA-alanyiság az év utolsó napjával, ha a nettó módon számított adótartozás nem haladja meg a 100 ezer forintot, továbbá, ha az adótartozás megfizetésére az adóalanyiságot megszüntető határozat jogerőre emelkedéséig a tartozás rendezésre, illetve a megfizetés ténye igazolásra kerül, úgy a NAV visszavonja a határozatot;
  • a KATA-alany bevételi nyilatkozata kapcsán rögzítésre került, hogy az a jogkövetkezmények szempontjából bevallásnak minősül;
  • a kisadózó vállalkozások kapcsán pontosult a bevétel fogalom, melynek értelmében a fejlesztési célra kapott támogatások nem minősülnek bevételnek (ez a rendelkezés 2013. január 1-ig visszamenő hatállyal alkalmazható)
  • a KATA alanyiság annak megszűnését követő újraválasztására a megszűnést követő második év első napjától nyílik lehetőség; 
  • KIVA alanyokkal kapcsolatban az évközi változás rögzítette, hogy az említett státusz választását megelőző, illetve megszűnés esetén a megszűnés napjával, mint mérlegfordulónappal keletkezik beszámoló készítési, letétbe helyezési, illetve közzétételi kötelezettség. 

KIVA kulcs

Fontos változás a KIVA-kulcs csökkentése: 2018-tól 13 százalékra csökken a KIVA mértéke.

EVA változások

Az EVÁ-sokat érintő adminisztratív változás, hogy az EVA-alanyok a közösségi adószám és az összesítő nyilatkozattételi kötelezettségek tekintetében az alanyi adómentes adóalanyokkal esnek egy tekintet alá. Külföldön teljesített szolgáltatásnyújtásaik esetében „normális” áfaalanynak minősülnek, továbbá a kibocsátott számlák tekintetében az Áfatörvény szerinti adatszolgáltatási kötelezettség is terheli. 

A helyi adókat – mindenekelőtt az iparűzési adót – érintő módosulások

Az adóeljárás reformjával összefüggő eljárásjogi változásokon túlmenően módosultak a könyvelésüket IFRS-ek szerint vezető vállalkozókra vonatkozó általános, illetve a speciális adózói körre (hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások, befektetési vállalkozások) vonatkozó nettó árbevétel-meghatározási szabályok. Az elfogadott módosítás szerint új nettó árbevétel csökkentő tétel kerül bevezetésre a kétszeres adóztatás elkerülése érdekében.

Az IFRS–áttérésre vonatkozó szabályok kiegészültek a számviteli politika változásával összefüggő speciális adóalap- korrekciós tételekkel. Ezen módosulás célja úgyszintén a kétszeres adóztatás, illetve az adóztatás elmaradásának kizárása.

A jövőben a rendeleti mentességre, kedvezményre nem jogosult, vagy azt igénybe venni nem szándékozó adózók az illetékes önkormányzat külön rendeleti felhatalmazása nélkül is benyújthatják majd az építményadóról, telekadóról, magánszemély kommunális adójáról, iparűzési adóról szóló bevallásukat az önkormányzati adóhatósághoz.

A helyiadó-törvény általános nettó árbevétel fogalmának változása kapcsán kiemelnénk, hogy az energiaadóra vonatkozó utalás elmaradás nem érdemi változás, pusztán annak következménye, hogy az említett adónem beolvadt a jövedéki adóba.

A sportvállalkozásokat érinti előnyösen az a helyi iparűzési adó-módosulás, amelynek értelmében a belépőjegy-, bérleteladásból, reklám közzétételi tevékenységből, szponzori szerződésekből eredő bevétel nem minősül nettó árbevételnek, így nem képez adóalapot. A javaslat értelmében sportvállalkozásnak a sportról szóló törvény szerinti vállalkozás minősül. Az itt tárgyalt nettó árbevétel csökkentés az adóalany választása alapján de minimis, vagy sportlétesítményekre nyújtott működési támogatásnak minősül.

A helyi iparűzési adó 2017 évben korábban elfogadott évközi változásai

  • garanciális szabály került bevezetésre, amely szerint a határozott időszakra megállapított helyi adók esetén az önkormányzat csak a harmadik naptári évtől, jelentős adóbevétel-kiesés mellett növelheti majd az adó mértékét; 
  • úgyszintén garanciális jelentőséggel bír, az adómérték önkormányzat általi emelését szigorú feltételekhez kötötte a törvény; 
  • a későbbi kötelezettségre előre bevallott és befizetett összeg előrehozott adónak minősül, az így befizetett összeg pedig kizárólagosan az adókötelezettség későbbi teljesítésére használható fel (arról, hogy mely kötelezettségbe történjék a beszámítás, adózó rendelkezhet);
  • ezentúl papíralapon is benyújtható az önkormányzati adóhatóságok által rendszeresíthető bevallási, bejelentési nyomtatványok tartalmáról szóló PM rendelet szerinti helyi iparűzési adóbevallási nyomtatványon bevallás, amennyiben a társaság helyi adórendeletben biztosított adóelőnyre jogosult és azt igénybe kívánja venni; az éves HIPA-bevalláson túlmenően lehetőség nyílt az adóelőleg-kiegészítésről szóló bevallás NAV-on keresztüli benyújtására is;
  • cégjegyzésre kötelezett, iparűzési adóalanyok tekintetében is egyablakossá vált az ügyintézés, ugyanis a rájuk vonatkozó adatokat a NAV továbbítja az önkormányzatok felé (az említett egyszerűsítés nem vonatkozik a KATA kapcsán felmerülő egyszerűsített adómegállapítási módra, ezt ugyanis külön be kell jelentenie az érintett entitásnak);
  • az évközi változás értelmében a napelem-erőmű is telephelyet keletkeztet HIPA szempontból,
  • pontosításra került, hogy speciális adóalanyoknál (egyesület, alapítvány stb.) az ingatlan bérbeadáson realizált bevétel vállalkozási tevékenységből származó bevételnek minősül.

Gépjárműadó

Az őszi adócsomag a gépjárműadóra vonatkozó változásai az Art. változásokhoz kapcsolódnak, átvételre kerültek az Art. hatásköri és illetékességi szabályai.

A tavaszi módosítás értelmében az adómentes gépjárművek kapcsán az önkormányzat mentesül a határozathozatali kötelezettség alól, e tekintetben mindössze nyilvántartási kötelezettség terheli a helyi adóhatóságot.

Általános forgalmi adó

A 2018. július 1-től bevezetni tervezett valós idejű számlaadat küldési kötelezettség szabályai a tervek szerint tovább szigorodnak. A 100 ezer forint áfatartalom feletti számlák esetében alkalmazandó valós idejű adatszolgáltatás a Magyarországon letelepedett cégeken túl a Magyarországon csak áfaregisztrációval rendelkező cégeket is érinti. Az adatszolgáltatási kötelezettséget a jogszabály tervezet a papír alapú kézi számlákra is kiterjeszti. 5 napon belüli adatküldést ír elő a 100-500 ezer forint áfatartalom közötti papír alapú számlák, 1 napos határidőt az 500 ezer forint áfatartalom feletti számlák esetében.   

A jelentési kötelezettség elmaradásához kapcsolódó szankció akár számlánként 500 ezer forint bírságot helyez kilátásba.

Az Áfa tv. jelen adócsomagban található további változásai (konkrét adókötelezettségek áthelyezése az anyagi jogszabályba) egy az egyben az adóigazgatási reform leképeződései, így azokról külön összefoglalónkban fogunk beszámolni.

Az általános forgalmi adót érintő korábban elfogadott, 2018-ban hatályba lépő további változások

  • a 2017 tavaszi módosítás kimondta, hogy az ún. hálózati szolgáltatás nem minősül internet-hozzáférési szolgáltatásnak, így arra vonatkozóan nem alkalmazható a kedvezményes áfakulcs;
  • felhatalmazást kapott az adópolitikáért felelős miniszter a számla, egyszerűsített számla, nyugta előállítása, adóigazgatási azonosítása, forgalmazása, nyilvántartása szabályainak rendeletben történő megállapítására;
  • 2018. január 1-től módosulnak az áfakulcsok: 27 százalékról 5 százalékra csökkent a fogyasztási célú halakra vonatkozó áfakulcs,
  • az internet-hozzáférési szolgáltatásra vonatkozó áfakulcs pedig 18 százalékról 5 százalékra csökken. A kedvezményes 5 százalékos áfa kulcs azon internet-hozzáférési szolgáltatás tekintetében alkalmazandó először, amelynek az elszámolási időszaka 2017. december 31-ét követően kezdődik, és amely tekintetében a fizetés esedékessége, valamint a számla vagy a nyugta kibocsátásának időpontja is 2017. december 31-ét követő időpontra esik. Abban az esetben, ha szolgáltatást nem időszakonkénti elszámolás mellett nyújtják, a kedvezményes kulcsot a 2017. december 31-ét követő adófizetési kötelezettségre kell először alkalmazni.

Egy korábbi változás értelmében 2018. január 1-től 5 százalékos áfa mértékkel adózik az étkezőhelyi vendéglátásban az étel – és a helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalom.

Turizmusfejlesztési hozzájárulás

Az előbb említett változással szoros összefüggésben került bevezetésre egy új adónem, a turizmusfejlesztési hozzájárulás, amelynek elsődleges célja a jelentős Áfa-csökkentés korrekciója volt.

A közteher mértéke 4 százalék, melyet az érintett szolgáltatások áfa nélkül számított értékére kell kiszámolni. Az adót az önadózás szabályai szerint kell bevallani az áfa-bevallási gyakoriságnak megfelelően, adómentes adóalany esetén pedig a szolgáltatásnyújtást követő év február 25-éig. A hozzájárulás a központi költségvetés bevételét fogja képezni és – a javaslat szerint – turizmusfejlesztési feladatokra kell majd fordítani.

Népegészségügyi termékadó

Az elfogadott módosítás szerint a korábban is ismert egészségmegőrző programokkal összefüggésben felmerült költségekhez, ráfordításokhoz kapcsolódó adókedvezmény mellett egy új fizetendő adó csökkentési lehetőséget vezet be a népegészségügyi termékadóban. Az újonnan bevezetett intézmény kísértetiesen hasonlít a Tao törvény adófelajánlásához.

Az új szabály szerint a fizetendő adóból történhet felajánlás egészségügyi államigazgatási szerv egészségmegőrző programjának finanszírozására. Eltérés a Taotörvény hasonló szabályaihoz képest, hogy az adókedvezmény és az adófelajánlás együttesen is alkalmazható, azonban (együttesen is)  legfeljebb a fizetendő adó 10 százalékáig vehetők igénybe az említett kedvezmények.

A rendelkező nyilatkozat a bevallás benyújtását követően nem módosítható, az átutalt összeget nem érinti, ha a fizetendő adó hatósági, vagy önellenőrzés következtében utólag módosul.

Jövedéki adó

Az adóigazgatás átfogó reformjával összefüggő technikai módosításokon túlmenően változtak az adóraktár engedélyesének előlegfizetésre vonatkozó szabályai, továbbá bővülnek az adófizetési kötelezettség alóli mentesülés esetei.

Az adóraktár engedélyesének a javaslat értelmében az adóelőleget a tárgyhó 25. napjáig kell megfizetnie. Az előlegfizetés egyéb feltételei nem változtak.

Az új szabályozás értelmében mentesül az adófizetés alól az adóraktár engedélyese a teljes denaturálással előállított termékek tekintetében, továbbá a teljes denaturálással másik tagállamban előállított terméket belföldre szállító személy.

Továbbra is érvényes az a szabály, amely szerint az Art. adóbírságra, mulasztási bírságra és adómérséklésre irányuló szabályait a jövedéki eljárásokban főszabály szerint nem lehet alkalmazni.

Az év közben hatályba lépett új jövedéki szabályozást korábbi bejegyzéseinkben részletesen ismertettük.

Személyi jövedelemadó

A személyi jövedelemadóról szóló törvénynek az adóigazgatási reformmal összefüggő változásait külön hírlevélben fogjuk taglalni, ezért jelen hírlevélben csak az eredetileg is anyagi jogi szabályban rögzített eljárási szabályok változásaira térünk ki.

Az új szabályozás szerint jövő évtől megszűnik a munkáltatói adómegállapítás és a korábbi szabály már a 2017. év vonatkozásában sem lesz alkalmazható. Azaz 2018. januártól a munkáltatók már nem készíthetik el munkavállalóik helyett azok személyijövedelemadó-bevallásait.

Ezzel egyidejűleg bővül az adóbevallási tervezetre jogosultak köre; ezen túl az adóhatóság a mezőgazdasági őstermelők és az áfa fizetésére kötelezett adószámos magánszemélyek részére is elkészíti a bevallástervezetet. Kizárólag az egyéni vállalkozók maradnak ki a szabályozási körből.

Új elemként jelenik meg az Szja-törvényben a bevallási kötelezettség adóbevallási tervezet javításával, kiegészítésével történő teljesítésére jogosult személyi kör meghatározása. A jogalkotó ezzel teszi lehetővé, hogy a korábban a bevallás tervezetre jogosultak közül kizárt személyi kör részére is elkészíthető legyen az adóbevallási tervezetet. Az érintettek azonban kötelesek azokkal az adatokkal módosítani, illetve kiegészíteni azt, amellyel az adóhatóság kontrolladatok hiányában az adóbevallási tervezet elkészítésekor nem rendelkezhetett.

Az adóbevallási tervezetre vonatkozó új szabály, hogy a külföldi illetőségű magánszemély részére az adóhatóság elkészíti az adóbevallási tervezetet, de a külföldi személy április 30-ig nyilatkozhat arról, hogy külföldi illetőségére tekintettel a jövedelemszerzés adóévében őt Magyarországon adókötelezettség nem terhelte.

A személyi jövedelemadót érintő évközi változások:

  • a tavaszi adócsomag mind feltételeiben, mind mértékében kedvezően módosította a munkáltató által adómentesen nyújtható mobilitási célú lakhatási támogatás (albérletidíj-támogatás) adózási szabályait,
  • a tavaszi adócsomag megszüntette az ingatlanértékesítésből származó jövedelem kedvezményezett lakáscélú felhasználása esetén alkalmazandó adókiegyenlítés intézményét, cserébe viszont lehetővé tette, hogy ha az ingatlanértékesítésből származó jövedelem lakáscélú felhasználására az adóbevallás benyújtását megelőzően kerül sor, akkor a felhasznált jövedelem adóját nem kell megfizetni, a bevallás benyújtását követő kedvezményezett felhasználás esetén az adó az átruházást követő 2 éven belül visszaigényelhetővé válik;
  • meghatározásra került az iskolarendszerű képzés fogalma is, amelynek az egyes meghatározott juttatások szempontjából van jelentősége;
  • a közös tulajdonból származó bevételek kapcsán rögzítésre került, az abból származó bevétellel szemben bármely tulajdonostárs nevére kiállított bizonylatalapján elszámolható költség;
  • a praxisjog átruházása újfent adómentes lett az eredeti jogosultnál, a nem eredeti jogosultnál pedig továbbra is egyéb jövedelemnek minősül, mely a szerzés és értékesítés között eltelt idő függvényében fokozatosan csökkenthető, de 5 év után ez esetben is adómentes lesz az átruházás.
  • az önálló tevékenységet végző magánszemélyek és az egyéni vállalkozók költségelszámolása szempontjából a saját tulajdonú járművel esik egy tekintet alá a közeli hozzátartozó tulajdonát képező vagy általa zárt végű lízingbe vett jármű is. megváltozott emellett a saját gépjármű tulajdonjogának igazolási módja is;
  • kedvezően változtak az Airbnb-zőkre vonatkozó tételes átalányadózási szabályok is, ugyanis már nem csak egyetlen lakásnál/üdülőnél alkalmazható ez az adózási mód, hanem legfeljebb három, a magánszemély tulajdonában, vagy haszonélvezetében lévő, nem szálláshely-szolgáltatás rendeltetésű lakás/üdülő vonatkozásában is lehetőség lesz az átalányadózásra.  

A korábban elfogadott módosítás értelmében a kettő eltartott esetén járó családi kedvezmény összege 2018-ban az idei 100.000 forintról 116.670 forintra emelkedik.

Egyszerűsített foglalkoztatás

A természetes személyek estében a napibérként megállapított minimálbér/garantált bérminimum 130 százalékára emelkedett az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétel adómentességi határa.

Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás

Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás mértéke a szociális hozzájárulási adó mértékének változásával összhangban 19,5  százalékra csökken 2018-tól.

A sportvállalkozásokat érintő preferenciák sorába illeszkedik az az új rendelkezés is, amely szerint a hivatásos sportoló részére juttatott bevételt nem terheli a 19,5 százalékos egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás.

Az évközi módosítás értelmében az egyéni vállalkozó esetében nem lesz alkalmazható az EKHO szerinti adózás abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó KATA szerint adózik.

Társadalombiztosítási jogszabályok változásai

A Tbj. adóigazgatási reformmal összefüggő változásain túlmenően jelentősebb anyagi jogi változás nincs a törvénycsomagban.

Ahogyan az már bejelentésre került, a szociális hozzájárulási adó mértéke jövőre 19,5 százalékra csökken, mindemellett a minimálbér 138 ezer forintra, a garantált bérminimum pedig 180 500 forintra emelkedik. 

A szociális hozzájárulási adó mértékének csökkenésével párhuzamosan  19,5  százalékra csökkent a korábban 22  százalékos egészségügyi hozzájárulás mértéke.

Az évközi változások értelmében az egészségügyi szolgáltatási járulék összege 2018. január 1-től havi 7110 forintról (napi összege 237 forint) 7320 forintra (napi összege 244 forint) emelkedik.

Megszűnik továbbá az ingatlanbérbeadás kapcsán fizetendő 14 százalékos egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség is.

Illetékek

Az adóeljárási reformból fakadó jogtechnikai módosulásokon túlmenően tárgyi illetékmentesség került megállapításra a pénzmosási törvény szerinti belső szabályzat jóváhagyására irányuló eljárás kapcsán.

Ezen túlmenően megváltoztak a termőföldnek a földműves általi, ellenérték fejében történő megszerzéséhez kapcsolódó visszterhes vagyonátruházási mentesség feltételei. A módosulás értelmében a korábbinál szélesebb körben lesz majd alkalmazható illetékmentesség, ugyanis a javaslat szerint a használat bizonyos személyek (saját tulajdonú termelőszervezet, vagy földművesnek minősülő közeli hozzátartozó) részére meghatározott részesedési, illetve hasznosítási feltételekhez kötött átengedése nem eredményezi az adómentesség elenyészését. Mivel feltételes illetékmentességről van szó, úgy a törvényi követelmények fennállásáról a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozni kell a NAV felé. Ha a feltételek nem teljesülnek szankciós jelleggel az illeték kétszeresét kell megfizetni.

Egy év végi változtatás értelmében magánszemély vagyonszerző esetében 2018. január 1-jét követő ingatlanszerzés esetében a megszerzett ingatlan forgalmi értékével szemben a megszerzést megelőző 3 éven belül eladott lakástulajdon forgalmi értéke lesz elszámolható az illeték alapjának csökkentéseként lakás cserével, vagy cserét pótló vétel útján történő megszerzése esetén. Az említett kedvező változás nem csak a csere, illetve a cserét pótló vétel szabályainál jelent kedvezményt, hanem a mentességi szabályoknál is alkalmazásra kerül.

Az illetékeket érintő évközi módosítások

  • bővült a cserét pótló vétel visszterhes vagyonátruházási kedvezménye.  A jövőben a magánszemély akkor is alkalmazhatja ezt az adóelőnyt, ha a csereügylet során nem magánszemélytől szerezte meg a lakást;
  • bizonyos esetekben enyhítésre kerültek az ingatlanforgalmazó cégek kedvezményes illetékével kapcsolatos feltételek teljesítésének hiányából eredő pótlólagos illetékfizetési kötelezettségre vonatkozó szabályok
  • újrafogalmazásra kerültek, de lényegi változást nem eredményeztek a forgalmi érték megállapítására vonatkozó szabályokat,
  • az olyan külföldön bejegyzett szervezeteket, amelyek megfeleltethetők az Itv. szerinti gazdálkodó szervezet fogalmának, illetőségtől függetlenül gazdálkodószervezetnek kell tekinteni;
  • a sportcélú ingatlan visszterhes megszerzése, illetve az ilyen ingatlan létrehozása céljára vásárolt telek illetékmentessége de minimis támogatásnak minősül;
  • egyaránt illetékmentes a papír alapon és az elektronikus úton benyújtott adóbevallások másolatának kiadása.

Reklámadó

A további adónemek (pl. reklámadó) esetében érdemi anyagi jogi változást nem hozott a javaslat, ezért e tekintetben csak emlékeztetünk a korábbi változások kapcsán leírtakra. A reklámadót érintő nagy jelentőségű évközi módosítások közül itt is kiemelnénk, hogy a saját célú reklámközzétételt ezentúl nem terheli majd adókötelezettség, ugyanakkor reklám ellenszolgáltatás fejében történő közzététele esetén a közzétevő 2017. július 1-től 7,5 százalék reklámadót fizet a 100 millió forintot meghaladó adóköteles nettó árbevétele után, a megrendelő adóterhe azonban továbbra is 5 százalék maradt.  A közzétevő 100 millió forintig terjedő mentesség de minimis támogatásnak minősül.

Transzferár – Országonkénti jelentés

Zárásképpen egy másik nagy horderejű évközi változásra is ismételten felhívjuk a figyelmet. Az országonkénti jelentésre vonatkozó szabályokat több bejegyzésünkben is részletesen taglaltuk, de itt is kiemeljük, hogy a csoportszinten legalább 750 milliós árbevételt realizáló multinacionális végső magyar anyavállalata, vagy a végső anya által kijelölt magyar tag 2017. december 31-ig tesz eleget a CbC –jelentéstételi kötelezettségének, míg az előbbi kategóriákba különféle okokból nem tartozó magyar csoporttagok esetében ez a határidő 2018. december 31.

A jelentésre kötelezett vállalatcsoport jelentésre kötelezett és nem kötelezett tagjait egyaránt terheli bejelentési kötelezettség, amelyet pl. 2016. január 1-jén kezdődő naptári éves adatszolgáltatási pénzügyi év esetében 2017. december 31-ig kell megtenni.

A jogszabály mindkét kötelezettség elmulasztása esetén súlyos szankciókat helyez kilátásba.

RSM Hungary


Cég és szolgáltatás kereső
Twitter megosztás Google+ megosztás
A szerkesztő ajánlja