Bővülnek a megbízható adózói státusz feltételei, újraszabályozzák az adóhatósági kockázatelemzési eljárást, bővül a családi kedvezményre jogosultak köre, tovább ösztönzik az öngondoskodást. Az adózás rendjében tervezett úgynevezett támogató eljárás nemzetközi összehasonlításban is előremutató, és új perspektívát nyithat az adóhatóság és az adózók kapcsolatában – a legújabb adócsomag legfontosabb változásait a Deloitte adószakértői részletezik.
Az adózás rendjét érintő módosítások
A Törvényjavaslat alapján a megbízható adózói státusz feltételei bővülnek, elvárás lesz az is, hogy az adóalany tárgyévi adóteljesítménye pozitív legyen, mellyel a NAV az alvó gazdasági társaságok kiszűrését szeretné elérni.
Megjelenik a székhelyszolgáltató fogalma, valamint a székhelyszolgáltatás igénybevételének bejelentése az igénybe vevő kötelezettsége lesz. Emellett a NAV kockázatos adózóvá minősítheti azokat az adózókat, akik székhelyszolgáltatóhoz vannak bejegyezve és az adóigazgatási eljárás akadályozása miatt jogerősen mulasztási bírságot szabtak ki a terhükre a tárgyévben vagy az azt megelőző három évben. Az átmeneti rendelkezések alapján azonban a kockázatos minősítésre akkor kerülhet sor, ha az eljárást 2017. január 1-jét követően akadályozta az adózó.
„A törvényjavaslat újraszabályozza az adóhatósági kockázatelemzési eljárást is. Ennek keretében új elemként jelenik meg a támogató eljárás. A feltárt kockázat megszüntetése érdekében a NAV támogató eljárást indít, vagy az adózót ellenőrzésre kiválasztja. Támogató eljárás keretében a NAV az adózót felhívja önellenőrzésre, illetve kapcsolatfelvételt kezdeményez a hibák, hiányosságok orvoslására. Az eljárás keretében rendezett jogsértések miatt szankcionálásnak nincs helye, azonban az eljárás eredménytelensége esetén a NAV elrendelheti az ellenőrzést” – emelte ki Pankucsi Zoltán, a Deloitte adótanácsadási üzletágának igazgatója az „Adóváltozások a Deloitte adószakértői szemszögéből” című közleményben.
Az élelmiszer-értékesítést kezelőszemélyzet nélkül végző automata berendezések tekintetében 2017. június 30-tól életbe lép az automata felügyeleti egység (a továbbiakban: AFE) használatára irányuló kötelezettség. Az AFE-t érintő egyes kötelezettségek megszegése akár 10 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal is járhat.
Az EKÁER kapcsán fizetendő kockázati biztosíték szabályai szigorodnak. A 2017. február 15-ét követően teljesítendő bejelentések vonatkozásában bevezetésre kerül az új kötelezett fogalma. Ugyancsak az EKÁER-t érintő módosítás, az igazolatlan eredetű áru hatósági felügyelet alá vonhatósága.
Az állami adóhatóság a jövőben – amennyiben a magánszemély munkáltatói adómegállapítást nem vesz igénybe – elkészíti és elérhetővé teszi a személyi jövedelemadó bevallás tervezetét. Ezzel párhuzamosan megszűnik az adónyilatkozat és az egyszerűsített személyi jövedelemadó bevallás intézménye.
2017. július 1-jétól a számla tartalmára irányuló elektronikus adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása, vagy valótlan adattartalmú teljesítése esetén a kiszabható mulasztási bírság felső határa az érintett számlák számának és az adott adózóra irányadó bírság legmagasabb mértékének szorzata lesz.
Társasági adó
Új adókedvezmény kerülne bevezetésre, amely az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások üzembe helyezése és üzemeltetése esetén lenne alkalmazható. A kedvezmény mértéke a beruházás elszámolható költsége 30 százalékának megfelelő összeg, de legfeljebb 15 millió eurónak megfelelő forintösszeg.
„A javaslat a magyar startup cégek fejlődését is segítené a korai fázisú vállalkozásba történő befektetések adóalap-kedvezményének bevezetésével. A kedvezmény a korai fázisú vállalkozásban szerzett részesedés bekerülési értéke másfél, illetve két és félszeresének levonását tenné lehetővé a részesedés szerzésének adóévében és az azt követő három adóévben. A kedvezmény mértéke évi 20 millió forintban lenne korlátozva” – hangsúlyozta Veszprémi István, a Deloitte Adó- és jogi tanácsadási részlegének partnere.
A Javaslat a fejlesztési adókedvezmény igénybevételének létszám- és bérköltség-növelési követelményeinek könnyítésével támogatná a beruházásokat.
Bővülne a támogatások kapcsán igénybe vehető adóalap kedvezmények köre. A továbbiakban a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló törvény szerinti Kárenyhítési Alap javára önkéntesen adott támogatás 50 százaléka is adóalap csökkentő tételként lenne figyelembe vehető.
Személyi jövedelemadó
Gépkocsi használat
A saját gépkocsi üzleti célú használatával kapcsolatos módosítási javaslat szerint kiküldetési rendelvény alapján és útnyilvántartás alapján is a jövő évtől 9 Ft/km helyett 15 Ft/km téríthető/számolható el általános személygépkocsi normaköltségként.
Adókedvezmények
Az első házasok kedvezményében változás, hogy a kedvezmény a házasságkötéstől számított 24 hónapon keresztül mindenképpen érvényesíthetővé válik, függetlenül attól, hogy időközben megnyílik-e a házastársak joga családi kedvezmény érvényesítésre is. E rendelkezés a Tervezet szerint minden, 2014. december 31 után megkötött házasságra alkalmazhatóvá válik.
Bővül a családi kedvezményre jogosultak köre a szülő hozzátartozóival, illetve a család felbomlása esetén a szülők közös nyilatkozata is elegendő a családi kedvezmény megosztásához, nem szükséges hozzá jogerős bírósági döntés vagy egyezség.
Béren kívüli és egyes meghatározott juttatások
A Tervezet 2017. január 1-től kezdeményezi a juttatások után a kifizetőt terhelő adó alapja korrekciós tételének mérséklését a korábbi 1.19-ről 1.18-ra. Ezáltal összhangba kerül a többi juttatások alapjaként már ebben az évben is alkalmazott szorzóval.
Jövő évtől az olyan juttatásokat, amik 2016. december 31-ig béren kívüli juttatásnak minősültek, egyes meghatározott juttatásként továbbra is lehet biztosítani a munkavállalóknak, a korábbi egyedi értékhatárokra vonatkozó korlátozások nélkül. Azonban a juttatásokkal kapcsolatos egyéb feltételeket a 2016. december 31-én hatályos előírásoknak megfelelően továbbra is teljesíteni kell.
Egyes meghatározott juttatásként fogyasztásra készétel vásárlására jogosító utalvány is adható.
Lakáscélú munkáltatói támogatás
A Tervezet célja a nyáron hatályba lépett rendelkezések augusztus 1-re visszamenőleges hatályú módosítása és a kapcsolódó jogszabályokkal való összhang megteremtése. Ennek megfelelően pontosításra kerül a lakószoba fogalma és együtt költöző lehet a munkavállaló, vagy házastársának, élettársának testvére is. Továbbá, fiatal házaspárok tervezett gyermekét, gyermekeit is figyelembe lehet venni a méltányolható lakásigény meghatározásakor, összesen maximum 3 gyermekig.
Az öngondoskodás további ösztönzése
A tervezet alapján az egészségpénztárak és az önsegélyező pénztárak mellett az úgynevezett „egészség- és önsegélyező pénztárak”-ba befizetett összegek után is lesz lehetőség az adóról való rendelkezésre.
Egészségügyi hozzájárulás
A Tervezet alapján 2017. január 1-től megszűnik a kamatjövedelmet és a TBSZ lekötési hozamát terhelő 6 százalékos egészségügyi hozzájárulás kötelezettség. Továbbá a tételes átalányadót választó fizető vendéglátó tevékenységét végzők 20 százalékos fizetési kötelezettsége is megszűnik.
Helyi iparűzési adó
2017. január 1-jétől csak akkor kellene a kapcsolt vállalkozásoknak a közvetített szolgáltatások értékének és az eladott áruk beszerzési értékének helyi iparűzési adóalapot csökkentő költségeit és ráfordításait korlátozottan, degresszív módon venni figyelembe, ha a kapcsolt vállalkozási viszony 2016. október 1-jét követően, szétválással jött létre.
Illeték törvény
Az ingatlanforgalmazók és a lízingcégek ingatlanszerzése esetén az eddigi kötelezettségvállalások melletti illetékmérték 3 százalékra emelkedne, míg a jövőben a 2 százalékos illetékmérték alkalmazásához nem csak a nem kapcsolt vállalkozásnak történő továbbértékesítésre kellene kötelezettséget vállalni, hanem a vagyonszerzőnek azt is vállalnia kellene, hogy a továbbértékesítési szerződés teljesedésbe is megy. Annak érdekében, hogy a feltételek nemteljesítése esetén a pótilleték minden esetben kiszabható legyen, a javaslat speciális elévülési szabályokat vezetne be az ilyen vagyonszerzésekre.
Általános forgalmi adó
A Javaslat értelmében, az általános forgalmi adóban az alanyi adómentesség értékhatára 6 millió forintról 8 millió forintra emelkedne.
Reklámadó
A Javaslat egyértelműsítené, hogy interneten közzétett reklám esetén a reklámfelülettel rendelkezni jogosult személy vagy szervezet minősül a reklám közzétevőjének (az adó alanyának). Pontosítaná továbbá a reklámközzétevő adóalanyok nyilvántartásából való törlés szabályait. Emellett, eltörölné a kapcsolt vállalkozások adóalapjának összeszámítására vonatkozó kötelezettséget.
Cégautóadó, regisztrációs adó
A cégautóadó tekintetében a Javaslat pontosítaná a mentességi tényállásokat különböző, alapvetően szociális célra használt személygépkocsikra tekintettel.
A környezetkímélő személygépkocsikra mind a gépjárműadó, mind a cégautóadó tekintetében mentesség alkalmazandó, továbbá regisztrációs adót sem kell ilyen gépkocsikra tekintettel fizetni. Ehhez kapcsolódóan a Javaslat hatályon kívül helyezné, hogy az adott kedvezmények csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősülnek.
Energiaadó
A Javaslat a földgázpiac kWh mértékegységre történő átállásához kapcsolódóan kWh alapúra módosítaná a földgázra vonatkozó adómértéket.
Jövedéki adó
A Javaslat több gyakorlati rendelkezést tartalmaz a dohánytermékekre vonatkozó, 2017. január 1-jétől hatályos szabályokkal összefüggésben, illetve pontosít bizonyos definíciókat, különös tekintettel a változó KN kódokra. A további, alapvetően pontosító szabályok mellett, a Javaslat részletes előírásokat tartalmaz az új jövedéki szabályozás 2017. április 1-jei hatálybalépéséhez kapcsolódóan szükséges átmeneti rendelkezésekre vonatkozóan.
Vám
A vámtörvény esetében a hivatali eljáráshoz kapcsolódó határidő-számítás tekintetében az uniós szabályok nem tartalmaznak részletes rendelkezéseket, ezért a Javaslat azok megállapítására speciális előírásokat határozna meg.
Hasonlóan, a korábbi vámjogi szabályozáson alapuló engedélyek új jogszabály szerinti felülvizsgálatánál, újraértékelésnél a vámjogi szabályozás nem tartalmaz teljes körű rendelkezéseket azok végrehajtására, ezért e tagállami szintű feladat vonatkozásában is részletszabályokat határozna meg a Javaslat.
Fontos módosítás, hogy a Javaslat értelmében az áfa biztosíték nyújtása alóli mentesség esetében a kérelmeket már nem csak március 31-ig, hanem időkorlát nélkül lehetne benyújtani, amely bármikor elérhetővé teszi a mentességet azok számára, akik teljesítik az előírt feltételeket.
