A parlament november 22-én elfogadta a jövő évre benyújtott adócsomagot; a Mazars szakértői legfrissebb hírlevelükben a végső törvénymódosítást figyelembe véve mutatják be a legfontosabb változásokat.

Személyi jövedelemadó (szja)

Eljárási szabályok

  • 2017-től megszűnik az egyszerűsített bevallás és az adónyilatkozat választásának lehetősége, helyette azonban bevezetésre kerül az adóhatóság által elkészített adóbevallási tervezet (eSZJA). Az adóbevallási tervezet ügyfélkapun keresztül, postai úton, e-mailben vagy sms-ben is igényelhető, 2017. március 15-ig.
  • Az adóhatóság által elkészített bevallási tervezet esetében nem veszíti el a magánszemély az adóról való rendelkezési jogát. A nyilatkozatra az adóhatóság a rendelkezésre álló adatok birtokában ajánlatot tesz.
  • Jövőre megnyílik a lehetőség a magánszemélyek számára az adókötelezettségek internetes felületen keresztül történő, bankkártyás kiegyenlítésére.
  • Az állami adóhatóság által összeállított adóbevallási tervezetben lehetőség nyílik az éves EHO összegének bevallására is.

Egyéb módosítások

Jelentős változás a 2017-es évtől kezdődően, hogy már párhuzamosan igénybe vehető az első házasok kezdeménye és a családi kedvezmény. Míg az eddigiekben az első házasok kedvezményének megszűnését eredményezte a 24 hónapos jogosultsági időszak során történt családalapítás, ezt követően az ifjú párt megillető kedvezmény a teljes, két éves időszak során jár. A módosítás hatálya visszamenőleges, így a kedvezmény figyelembe vehető a 2014. december 31-ét követően megkötött házasságok esetében is, azaz a 2015. évre benyújtott bevallások elévülési időn belül önellenőrzéssel módosíthatóak.

  • A béren kívüli-, illetve egyes meghatározott juttatások esetében az adóalap kiszámítása során alkalmazott 1,19-es szorzó a jövő évtől 1,18-ra mérséklődik.
  • Az öt éves tartós befektetési szerződések esetében a hatályos szabály szerint vagy a teljes összeget ismételten le kellett kötni, vagy fel kellett venni. A módosítás értelmében megszűnik a részkivétel tilalma, az újra lekötött összegnek azonban el kell érnie a 25.000 forintot.
  • A saját személygépkocsi hivatali célú használata után elszámolható általános normaköltség 9 Ft/km-ről 15 Ft/km-re emelkedik 2017. január 1-től.

Szociális hozzájárulási adó (szocho)

A módosítás értelmében nem tartozik a kifizetőt terhelő adó alapjába az olyan időszakra kifizetett jövedelem, amikor a juttatás címzettje nem volt biztosított. Szintén nem szocho köteles az a jövedelem, melyet olyan személynek juttatnak, aki harmadik államban biztosított (és biztosítását igazolja), valamint ezzel az országgal Magyarországnak van szociális biztonsági egyezménye. A módosítás visszamenőleg, 2015. július 1-jétől alkalmazandó.

Egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség (eho)

A módosítás egységesíti az eho kulcsokat, a jövőben kizárólag 14 vagy 27 százalékos kulcsokkal számolhatunk.

  • A javaslat alapján megszűnik a kamatjövedelmet (és ennek részeként a TBSZ lekötési hozamát), valamint a tételes átalányadózást választó fizető-vendéglátó tevékenységet terhelő eho kötelezettség.
  • Az átalányadózó mezőgazdasági kistermelők és a tételes költségelszámolást választó, egyszerűsített bevallási nyilatkozatot benyújtó őstermelőket terhelő eho 14 százalékra mérséklődik.

Társasági adó (tao)

Kedvezmények

  • A legfontosabb változás a társasági adó területén három új kedvezmény bevezetése, amik a startup (korai fázisú) vállalkozásokba történő befektetéssel kapcsolatban, energiahatékonysági célokat szolgáló eszköz beruházásra vonatkozóan és vendéglátóhelyen történő élőzenei szolgáltatás nyújtásával összefüggésben érhetőek el.
  • A törvénymódosítás alapján a korai fázisú vállalkozásokba történő befektetés esetén a társaság az adó alapját csökkentheti, míg a másik két esetben adókedvezményt vehet igénybe. A kedvezményekkel egy későbbi hírlevelünkben részletesen foglalkozunk.

További módosítások

  • Kedvező módosítás és már a 2016. adott támogatásokra vonatkozóan is alkalmazható, hogy a filmalkotás és előadó művészeti szervezetek, valamint a látványcsapat sportok támogatása során fizetendő kiegészítő támogatás megfizethető a támogatás adóévét követően egészen az adóbevallás benyújtásának határidejéig. Azonban fontos, hogy ebben az esetben az adókedvezmény csak a támogatási igazoláson szereplő összeg 80 százalékig vehető igénybe.
  • Újdonság, hogy a kárenyhítési alapba nyújtott támogatás a kifizetett összeg 50 százalékig adóalap csökkentő tételnek minősül a juttatás adóévében.
  • 2017. január 1-től módosulna az ingyenes juttatások elismert költségként való kezelésének a feltételrendszere. Ez alapján a költség, ráfordítás elismerésének további kritériuma, hogy az átvevő fizesse meg az elszámolt bevételre eső társasági adót. Ezért az átadónak két nyilatkozatot kell tennie, egyet társasági adóbevallás benyújtása előtt arra vonatkozóan, hogy a juttatást bevételként elszámolta, hogy adózás előtti eredménye, adóalapja ezen bevétel nélkül sem lesz negatív, és hogy az ezen bevételre jutó társasági adót megfizeti.
    Majd a társasági adóbevallás benyújtását követően, a tényleges számok és befizetések ismeretében újbóli nyilatkozat útján mindezt ismételten igazolja.
    Amennyiben a juttatásban részesülő nem végez vállalkozási tevékenységet, úgy a jövőben ezt szükséges lenyilatkoznia annak érdekében, hogy az átadó elismert költségként tudja kezelni az ingyenes átadást.
  • 2017. január 1-jét követően enyhülnek a bejelentett (kérelmezett) fejlesztési adókedvezmény igénybevételének létszám és bérköltség növelési feltételei.

Kisvállalati adó (kiva)

  • Nem változik az a szabály, hogy a KIVÁ-ba belépni 500 millió forintos bevételi értékhatárral lehet, de aki már KIVA adóalany, annak nem szűnik meg a KIVA adóalanyisága, ha a bevételek nem haladják meg az 1 milliárd forintot. Ez tehát azt jelenti, hogy a jelenlegi 500 milliós bevételi határ 1 milliárd forintra módosul, csak e felett szűnik meg az adóalanyiság.

Általános forgalmi adó (áfa)

  • Az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatár 2017. évtől 6 millió forintról 8 millió forintra emelkedik.

Környezetvédelmi termékdíj

  • A környezetvédelmi termékdíj törvény kapcsán tervezett változásokat a jogalkotó nem a salátatörvény részeként, hanem külön javaslatban fektette le. A javaslat főként pontosításokat tartalmaz, illetve újradefiniál bizonyos forgalmi kategóriákat, azonban több ponton – a formán túl – a tartalom is módosul.
  • A környezetvédelmi termékdíj törvény deklarált célja a környezetszennyezés csökkentése, a megújuló erőforrások használatának ösztönzése. Ennek jegyében oldják fel azt a régi anomáliát, mely szerint a használt termékként beszerzett alapanyagból előállított termék értékesítését jellemzően nem terhelte környezetvédelmi termékdíj kötelezettség, ugyanakkor a hulladékból előállított termék forgalomba hozatala vagy saját célú felhasználás termékdíj-köteles volt. A jövőben kizárólag az újonnan beépített termékdíj-köteles alkotórészekre és tartozékokra kell a termékdíjat megfizetni.
  • A gépjármű fogalomba bekerülnek a 8702 és 8704 vtsz. számú haszongépjárművek és autóbuszok, így ezentúl ezekre is alkalmazható az egyszerűsített átalány-fizetési lehetőség.

Jövedéki adó

  • Az új jövedéki adóról szóló törvény hatályba lépése eredetileg 2017. januárjában lett volna esedékes. A megfelelő felkészülés biztosítása érdekében a módosítás rögzíti, hogy bár a törvény hatályba lép, a legtöbb rendelkezése mégis csak 2017. április 1-jétől alkalmazandó. Így a 2017. április 1-ig terjedő átmeneti időszakban még a régi Jöt. vonatkozó rendelkezései irányadóak.
  • Módosult a régi és az új jövedéki adóról szóló törvény is néhány ponton. A módosítások célja az egyértelműsítés és a pontosítás, valamint a régi és az új törvény egyes rendelkezései közötti összhang megteremtése.
  • Fontos azonban kiemelni, hogy január 1-jével hatályba lép az új jövedéki adóról szóló törvény azon része, amely a dohánytermékek lépcsőzetes adóemeléséről szól. Emellett az érintettek számára igen fontos, hogy az elektronikus cigaretta is dohánygyártmánynak minősül januártól. Ezen felül, a törvény értelmében 2017. január 1-jétől a zárjegy már nem tartalmazza a dohánygyártmányok árát.

Vámigazgatást érintő változások

  • A vámigazgatást érintő változtatások a Közösség területére belépő, illetve a Közösség területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről szóló Készpénztörvényt módosítják. Mindezidáig hiányzott a magyar szabályozásból annak a lehetősége, hogy bizonyos esetekben a teljes készpénzösszeget visszatartsa a Vámhatóság. Mostantól kezdve azonban a nyilatkozattételi kötelezettség elmulasztása esetén a készpénz teljes egészében lefoglalható lesz.

Reklámadó

  • A módosítás pontosítja az interneten történő közzététel esetén a közzétevő személyét. A pontosítás a korábbi gyakorlatot támasztja alá: az minősül internetes reklám esetében közzétevőnek, aki az adott reklámfelülettel rendelkezni jogosult.
  • A reklámadó adatbázisban szereplő közzétevők a jelenleg hatályos szabályozás szerint törlésre kerülnek az adatbázisból, ha az adott naptári hónap első napján az adótartozásuk a 100 ezer forintot meghaladja. A módosítás alapján az adótartozást 2017-től nettó módon kell számolni.
  • A 2014. augusztus 15-ét követően szétválással létrejött adóalanyok esetében az az adóalap összeszámítási szabály megszűnik.

Helyi iparűzési adó (hipa)

A helyi iparűzési adóban bekövetkező változások legnagyobb része az IFRS alkalmazására áttérő adóalanyokat érinti, ezeket jelen hírlevélben nem részletezzük. Az elfogadott adócsomag azonban általánosabb jellegű, az IFRS fokozatos megjelenésétől független módosításokat is tartalmaz, amelyek a következők:

  • A kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó adóalap összeszámítási szabályt eddig olyan társaságoknak kellett alkalmaznia, akik esetében az eladott áruk beszerzési értékének és a közvetített szolgáltatások összesített értéke elérte a nettó árbevétel 50 százalékát. Az új rendelkezés értelmében az összeszámítást már csak azon kapcsolt vállalkozásoknak kell alkalmazniuk, akik 2016. október 1-jét követően, szétválás útján jöttek létre és az előbb említett 50 százalékos arányt is elérik. Az új szabályt legkorábban a 2016. október 1-jén kezdődő üzleti évre lehet alkalmazni.
  • Változik a nettó árbevétel definíciója a hitelintézetekre és pénzügyi vállalkozásokra vonatkozóan annak érdekében, hogy vásárolt követelések értékesítésekor a bruttó elszámolást választók ne kerüljenek hátrányba a nettó elszámolást választókkal szemben. Ennek értelmében, ha a követelésért kapott eladási árat egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeként számolják el, úgy levonható a kivezetett követelés könyv szerinti értéke, mint egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordítása. A rendelkezés visszamenőleges hatállyal már a 2015-ös és 2016-os adóévekre is alkalmazható.
  • A közös őstermelői igazolvánnyal rendelkező adóalanyok HIPA kötelezettsége megállapítható úgy is, hogy együttesen számítják ki a közös őstermelői tevékenységből származó teljes adóalapjukat. Ez alapján az adót meghatározott adminisztrációs feltételek teljesítése esetén az adószámmal rendelkező adóalany vallhatja be és fizetheti meg. Az új szabály már a 2016. évi adókötelezettségek teljesítése során is alkalmazható.
  • Adminisztrációs egyszerűsítési céllal, az önkormányzati hatókörben megítélhető adóelőnyök a továbbiakban nem minősülnek csekély összegű (ún. „de minimis”) támogatásnak. Az átmeneti rendelkezések értelmében ezt a módosítást a 2016. adóévre tekintettel még nem kell alkalmazni.

Építmény- és telekadó

  • Egyértelműsítik, hogy az építmény-és telekadó mentességek a korrigált forgalmi érték szerinti adómegállapítási mód esetében is megilletik az adózót. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha az önkormányzat az adó alapját rendeletben a korrigált forgalmi érték alapján állapította meg, úgy az esetleges mentességek négyzetméter-arányosan vehetők figyelembe.
  • Építményadóban, a lakás korrigált forgalmi értékének megállapítása során nem kell figyelembe venni a lakáshoz tartozó kiegészítő helyiség, melléképület, melléképületrész alapterületére jutó korrigált forgalmi értéket.

Robin Hood-adó

  • Az energiaellától jövedelemadója kapcsán két új adóalap csökkentő tétel kerül bevezetésre, ezek már a 2016-os adóalapban is érvényesíthetők lesznek: az előadó-művészet, filmalkotás, valamint látvány-csapatsport támogatásának céljára felajánlott összegre tekintettel kapott, egyéb bevételként elszámolt adójóváírás összege – a társasági adóhoz hasonlóan – az energiaellátók jövedelemadója alól is mentesül. Nem képez adóalapot a kisajátítás, valamint a kisajátítási tervben szereplő ingatlanra megkötött adásvétel során kapott ellenérték és az érintett eszköz könyv szerinti értéke közötti pozitív különbözet sem.
  • Új adókedvezmény is megjelenne jövőre, melynek lényege, hogy a fizetendő adó annak legfeljebb 50 százalékig csökkenthető az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások fejlesztési adókedvezményének társasági adóban nem érvényesített részével.

Eljárási szabályok

  • Kibővül a megbízható adózói minősítés egy további együttes feltétellel. 2017. január 1-jétől a megbízható adózóktól a tárgyévre vonatkozóan pozitív adóteljesítmény is elvárt.
  • A megbízható adózói státuszhoz kapcsolódó kedvezmények köre kibővül: 1,5 millió forint adókötelezettségig kérelemre 12 hónapra pótlékmentes fizetési könnyítést kaphatnak.
  • A szokásos piaci ár-megállapítási eljárásokban a fellebbezés lehetősége megszűnik, a határozat, annak módosítása és az érvényesség meghosszabbítása ellen közvetlenül bírósági felülvizsgálatra lesz lehetőség.
  • Az élelmiszerkiadó automatákat a jövőben automata felügyeleti egységgel kell ellátni, amelyet a NAV ellenőriz. Az automata felügyeleti egységek működését a NAV interneten keresztül ellenőrzi.
  • A NAV hatósági felügyelet (zárolás) alá vonja a módosítás értelmében az útdíjköteles járműben, vagy egyéb ellenőrzés során talált nem romlandó árukat, amelyek eredetéről, tulajdonosáról, beszerzésének körülményeiről megfelelő igazolás nem áll rendelkezésre.
  • A nemzetközi közigazgatási együttműködés szabályainak módosítása körében a javaslat bevezeti a központi adattár intézményét, amely a határokon átnyúló feltételes adómegállapítási és szokásos piaci ár-megállapítási határozatokat tartalmazza.

A határokon átnyúló ellenőrzési tevékenységet megkönnyítendő, a 2017. január 1-je után kiadott, meghosszabbított, vagy módosított feltételes adómegállapítási és szokásos piaci ár-megállapítási határozatok lényeges tartalmi elemeit, a hatósági aktus naptári félévét követő három hónapon belül a közölni kell az érintett tagállamokkal és az Európai Bizottsággal.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEKTÖBB A SZERZŐTŐL