Jó esélyünk van rá, hogy a Zika-vírus ellen legalább egy előzetes vakcinát kifejlesszünk a következő 15–18 hónapban – véli Roberto Bertonllini, a WHO szakértője.

A rohamtempóban terjedő Zika-vírus, amely a gyanú szerint kisfejűséget okoz a megfertőződött babáknál, világszerte a címlapokon szerepelt az elmúlt hetekben. Az Európai Parlament  környezetvédelmi szakbizottságának tagjai az Egészségügyi Világszervezet (WHO) képviselőivel vitatták meg a vírus terjedését és a szükséges lépéseket szerdán. A meghallgatást követően a parlament sajtósai Roberto Bertonllinit (képünkön), a WHO szakértőjét kérdezték, aki szerint a Zika-vírus „gyenge” és képesek vagyunk kontrollálni.

­– A Zika-vírus 1947 óta ismert, hogyan lehetséges, hogy eddig nem fejlesztették ki a vírus elleni védőoltást?

– Ez a vírus egy azok közül, amelyeket ismerünk, de nincs ellene védőoltás, mert csak egy meghatározott területre korlátozódik, vagy nem jelentős mértékű, mint ahogyan a Zika-vírus sem. Csak nemrég, a Francia Polinézia szigetein 2013–2014-ben tapasztalt kisfejűség néhány esete kapcsán kezdtünk el felfigyelni rá. Mára a helyzet súlyosabbá vált és erős a nyomás a közvélemény és a kormányok részéről, hogy fejlesszünk ki egy oltóanyagot.

– Mennyi időbe telik egy ilyen vakcina kifejlesztése és mi garantálja, hogy hatásos lesz?

– Valószínű, hogy hatásos lesz. Sok tapasztalatot gyűjtöttünk az ebola kapcsán és egy csaknem végleges ebola elleni oltást fejlesztettünk ki nagyon rövid idő alatt. Jó esélyünk van rá, hogy legalább egy előzetes vakcinát kifejlesszünk a következő 15–18 hónapban tervezett kísérletekhez.

– Van rá esély, hogy a vírus Európában is megjelenik? Mi a legjobb, illetve a legrosszabb forgatókönyv?

– A legrosszabb forgatókönyv az, hogy a vírust terjesztő szúnyog Európában is megjelenik és elkezdi terjeszteni a betegséget. Eggyel kevésbé rossz forgatókönyv, hogy a már Dél-Európa néhány országában honos szúnyogok kezdik terjeszteni a betegséget.
A legjobb forgatókönyv pedig, ami véleményem szerint egyben a legvalószínűbb is az, hogy eléggé fejlett az egészségügyi rendszerünk ahhoz, hogy most, hogy ismerjük a problémát, képesek legyünk nagyon gyorsan kezelni, ha megjelenik. Lezárhatjuk az érintett területet, kiirthatjuk a szúnyogokat és így kontroll alatt tarthatjuk a fertőzést.

– Biztosak lehetünk benne, hogy a kisfejűséget a Zika-vírus okozza, vagy más tényezők is szerepet játszanak a kialakulásában?

– A vírust csak a betegséggel született kisbabáknál találták meg, ezért nagyon szoros az összefüggés. Ennek ellenére természetesen nem zárhatjuk ki, hogy más tényezők, a genetika, vagy más vírusok is szerepet játszottak a kialakulásában.

– Sokan úgy vélik, hogy a kisfejűség az ivóvízben talált rovarölő szer hatása. Mit gondol erről?

– Ez egy olyan rovarirtó, amelyet már 20 éve széles körben használnak, mégsem észleltek eddig soha fejlődési rendellenességet ezzel összefüggésben. Ezt a szert olyan biztonságosnak találták, hogy az ivóvíz fertőtlenítésére használják, ezért egyelőre nem látok rá okot, hogy helyt adjunk ennek az állításnak.

– Mi a véleménye a szúnyogirtási programról, illetve a génmódosított, vagy wolbachia-baktériummal fertőzött szúnyogokra vonatkozó tervekről?

– A szúnyogok mára ellenállóvá váltak jó néhány rovarölő szerrel szemben, ezért új fegyverhez kell nyúlnunk. Három lehetőségünk van. Az első az olyan génmódosított szúnyogokra vonatkozik, amelyek nem terjesztenek betegséget. A második a hím szúnyogok sterilizálása sugárzáson keresztül. A harmadik a baktérium, amelynek szintén ez lenne a hatása. Úgy gondolom, hogy ezek nagyon hatékony módszerek és jóval többet érnének, mint a rovarirtók használata, amelyekkel szemben a szúnyogok egyre inkább ellenállóvá válnak.

– A WHO nemrég bejelentette, hogy több millió dollárra lesz szüksége a kutatásokhoz. Számítanak az EU hozzájárulására is?

– Igen. Mintegy 53 millió dollárra lesz szükségünk, amelyből 25–28 millió dollárt kapna a WHO, a többit pedig más ügynökségek, mint például a UNICEF.