A minimálbér, illetve a garantált bérminimum emelésére reagálva a vállalkozások közel harmada a minimum felett keresők bérét is megemeli, a tervezett munkaerő-felvételt ugyanakkor elhalasztja – derül ki az MKIK GVI friss felméréséből.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézetének (MKIK GVI) szakemberei frissen közzétett elemzésükben azt vizsgálták, hogy a hazai vállalkozások milyen lépéseket tettek, illetve terveznek tenni 2018-ban a minimálbér, illetve a szakképzetteknek járó garantált bérminimum 2018. januári emelésével összefüggésben.
Az elemzés során nyolc lépés megtételét, illetve 2018-as esedékességét vizsgálták:
- a bérfeszültségek elkerülése érdekében a minimálbér felett keresők bérét is emelik;
- a tervezett létszámfelvétel elmarad;
- elbocsátásokat hajtanak végre;
- elhalasztják a tervezett beruházásokat;
- módosítják a béremelésben érintett dolgozók munkakörét, feladatait;
- részmunkaidős foglalkoztatássá alakítják az érintett dolgozók foglalkoztatását;
- csökkentik az érintett dolgozók béren kívüli juttatásait;
- csökkentik a mozgóbéreket (jutalmak, célprémiumok).
Az elemzéshez az MKIK GVI vállalati konjunktúravizsgálatának 2018. áprilisi hullámát használták, amelynek során több, mint 3200 vállalkozás vezetője válaszolt a kutatás kérdőívére.
Az eredmények szerint a leginkább jellemző reakció a béremelésre a minimum felett keresők bérének emelése a bérfeszültségek elkerülése érdekében, valamint a tervezett létszámfelvétel elhalasztása (32–32 százalék), illetve a tervezett beruházások elhalasztása (24 százalék). A béremelés hatására összességében tehát a cégek több, mint harmada (37 százalék) módosítja üzleti stratégiáját: elnapolja a korábban tervezett létszámfelvételt vagy beruházást. A cégek 13 százaléka a mozgóbérek (pl. jutalmak) csökkentése mellett döntött. Nagyjából minden tízedik vállalkozás módosítja a béremelésben érintett dolgozók munkakörét, feladatait, csökkenti egyéb juttatásaikat, vagy részmunkaidős foglalkoztatásba helyezi át őket. A legkevésbé jellemző reakció az elbocsátások végrehajtása: ezt mindössze a cégek 3 százaléka jelölte meg.
A vállalati háttérjellemzők vizsgálata azt mutatja, hogy a fenti reakciók leginkább az 50 fő alatti mikro- és kisvállalkozások, valamint a kereskedelem területén tevékenykedő cégek körében gyakoriak, míg a döntően exportáló cégek körében kevésbé fordulnak elő. Tulajdonszerkezet szerint statisztikai értelemben nincs különbség a tisztán hazai, illetve a részben/döntően külföldi tulajdonban lévő cégek minimálbéremelésre adott reakciói között.
A teljes tanulmány itt olvasható.
