A török társadalom 68 százaléka véget vetne az Európai Unióval (EU) folytatott csatlakozási tárgyalásoknak, 23 százalékuk folytatná, 9 százalékuk pedig határozatlan a kérdésben.
A MAK Danismanlik nevű, kormányhoz közeli közvélemény-kutató cég felmérése szerint a megkérdezettek 82 százaléka úgy véli, hogy Brüsszel a török felvétel tekintetében nem őszinte Ankarával, 12 százalék viszont ennek az ellenkezőjét gondolja. A válaszadók 6 százalékának nincs véleménye. Ugyanakkor az emberek 72 százalékának az az érzése, hogy Törökország őszinte az Európai Unióval szemben, és csak 19 százalékuk szerint nincs ez így.
A MAK azt is tudni akarta, hogy vajon miért akadozik a csatlakozási folyamat. 60 százalék látja úgy, hogy a késleltetés oka a vallási különbségekben rejlik, mivel Törökország lakosságának túlnyomó része muzulmán. 13 százalék úgy vélte, hogy a magas népességszám áll az ügy hátterében, 10 százalék szerint a török terrorellenes törvény a sarkalatos pont, amelyet Törökország még a schengeni vízummentességért sem hajlandó enyhíteni, 9 százalék más uniós érveket sejt, 8 százalék pedig határozatlan.
A kérdőívből kiderül továbbá, hogy a törökök 58 százaléka hazáját inkább egy muzulmán államközösségben látná szívesen. Ennél a pontnál 14 százalék érzi magához közel az Európai Uniót. 8 százalék szerint a törököknek Oroszországgal kellene szövetségre lépni, míg 12 százalék egyéb alternatívákat jelölne meg, 8 százaléknak pedig nincs véleménye.
Recep Tayyip Erdogan török elnök szerdán jelezte: Törökország a britekhez hasonlóan népszavazást tarthat az EU-csatlakozás kérdéséről, ha az unió rosszindulatúan, iszlámellenessége miatt visszatartja a folyamatot. Hozzátette: ezt követően a török vezetés úgy áll majd az EU-csatlakozási folyamathoz, ahogy arról az állampolgárok határoztak: ha az emberek folytatnák, mennek tovább. „Ha az EU befogad bennünket, akkor fogadjon be, ha nem, akkor zárjuk le az ügyet, de se igent, se nemet nem mondanak” – hangoztatta.
Binali Yildirim török miniszterelnök ezzel párhuzamosan úgy fogalmazott: „minek képzeli Európa Törökországot, amikor a terrorellenes törvény enyhítését kéri? Ebbe még belegondolni is felesleges. Talán tolerálnunk kellene a nemzet egységét fenyegető öngyilkos merénylőket, akik ártatlan embereket röpítenek a levegőbe?” – tette fel a kérdést Yildirim. A kormányfő kikötötte: Törökország függetlenségénél semmi sem fontosabb, még a vízummentesség sem. „Ha van, van, ha nincs, nincs” – szögezte le.
Törökország 1963-ban az Európai Gazdasági Közösséggel írt alá társulási megállapodást, 1987-ben jelentkezett az unióba, de a csatlakozási tárgyalások csak 2005-ben kezdődtek el. Az idei március 18-i menekültügyi megállapodásban az EU vízummentességet helyezett kilátásba a török állampolgárok számára, de eddig nem adta meg nekik. Brüsszel 72 feltétel teljesítésére kérte Ankarát, ezek túlnyomó többségének Törökország eleget tett, az EU szerint túl tágan értelmezett terrorellenes törvényén azonban a fenyegetettségre hivatkozva nem hajlandó enyhíteni. (MTI)
