„A tetőt akkor kell megjavítani, amikor süt a nap”

Az Európai Bizottság útitervet és konkrét intézkedéseket terjesztett elő, eleget téve az európai gazdasági és monetáris unió elmélyítésére irányuló azon kötelezettségvállalásoknak.

Az öt elnök 2015. júniusi jelentésében, továbbá a gazdasági és monetáris unió elmélyítéséről, illetve az Európai Unió pénzügyeinek jövőjéről szóló, 2017. tavaszi vitaanyagokban körvonalazott elképzelésekre építve az Európai Bizottság ismerteti a gazdasági és monetáris unió elmélyítésére irányuló ütemtervet, és ezen belül a következő 18 hónap során végrehajtandó konkrét fellépéseket határoz meg. E csomag részeként számos kezdeményezést is előterjeszt a Bizottság. Az elsődleges cél, hogy 2025-ig egységesebbé, hatékonyabbá és demokratikusan elszámoltathatóbbá váljon az európai gazdasági és monetáris unió.

Juncker elnök így nyilatkozott: „A válság évei után ideje, hogy saját kezünkbe vegyük Európa jövőjét. A napjainkban tapasztalható erőteljes gazdasági növekedés arra ösztönöz bennünket, hogy előrelépjünk, és biztosítsuk, hogy gazdasági és monetáris uniónk egységesebb, hatékonyabb és demokratikusabb legyen, és minden európai polgár javát szolgálja. A tetőt akkor kell megjavítani, amikor süt a nap.”

A gazdasági és monetáris unió elmélyítése olyan eszköz, amely a munkahelyteremtés, a növekedés, a beruházások, a társadalmi igazságosság és a makrogazdasági stabilitás célját szolgálja. A közös valuta védelmet és lehetőségeket kínál az európaiaknak, az erős és stabil euróövezet pedig nélkülözhetetlen mind a tagállamok, mind pedig az EU egésze számára. Az elmúlt években fontos lépések történtek a gazdasági és monetáris unió megerősítésére, de az építmény még nem teljes. A mai útiterv a még meglevő kihívásokat figyelembe véve meghatározza az előrelépés útját.

Az Európát sújtó gazdasági és pénzügyi válság nem az euróövezetből indult ki, de napvilágra hozta annak néhány intézményi gyengeségét. Csaknem tíz évvel a válság kezdetét követően, hála a minden szintet érintő, határozott erőfeszítéseknek, Európában ma újra markáns fellendülés látható, minden tagállam gazdasága növekszik. A munkanélküliségi ráta 2008 óta nem volt ilyen alacsony. A gazdasági hangulatindex a 2000 óta mért legmagasabb értékeket mutatja. A közös valuta támogatottsága az euró bevezetése óta soha nem volt még ilyen egyöntetű.

Ez cselekvési lehetőséget kínál arra, hogy elmélyítsük az európai gazdasági és monetáris uniót. A következő 18 hónapot arra kell használni, hogy megtegyük a vezetői ütemtervben elfogadott, szükséges lépéseket.

Az ütemterv mellett a mai csomagban négy kulcsintézkedés szerepel:

1. Javaslat az Európai Valutaalap (EMF) létrehozására. A javasolt Valutaalap az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) már bejáratódott szerkezetére épül, és az EU jogrendjébe illeszkedik. Az elmúlt évek során az ESM döntő szerepet játszott az euróövezet stabilitásának megőrzésében azáltal, hogy segített a tagállamoknak fenntartani vagy megújítani az államkötvénypiacokhoz való hozzáférésüket. Az Európai Valutaalap lényegében megőrzi az ESM jelenlegi pénzügyi és intézményi struktúráját, és továbbra is biztosítja a nemzeti parlamentek szerepét a folyamatban. Ily módon továbbra is biztosítva lesz, hogy a pénzügyi nehézségekkel küzdő tagállamok segítséget kapjanak. Emellett a Valutaalap közös védőhálót kínál az Egységes Szanálási Alap számára, és végső hitelezőként működik majd közre a bajba jutott bankok rendezett szanálása érdekében. A sürgős esetekben gyorsabb lesz a döntéshozatal, és közvetlenebb lesz a részvétel a pénzügyi támogatási programok irányításában. Idővel az Európai Valutaalap új pénzügyi eszközöket is kidolgozhat, például egy esetleges stabilizációs funkció támogatására. Az Európai Parlament és a Tanács felkérést kap, hogy 2019 közepéig fogadják el e jogalkotási javaslatot.
2. Javaslat a gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződésnek az uniós jog kereteibe való integrálásáról, figyelembe véve a Stabilitási és Növekedési Paktumban biztosított megfelelő rugalmasságot, amelyet a Bizottság 2015 januárja óta azonosított. 2012-ben a 25 aláíró tagállam jogi kötelezettséget vállalt arra, hogy a szerződés hatálybalépését követően öt éven belül – azaz 2018. január 1-ig – beépíti a szerződés lényegi rendelkezéseit az uniós jogba. Erre az Európai Parlament is felszólított. Ez a javaslat belefoglalja az uniós jogba a szerződés legfontosabb elemeit, hozzájárul a hatékony nemzeti szintű fiskális keretrendszerek kialakításához, és teljes mértékben összhangban van az elsődleges és másodlagos jogban meghatározott, meglévő szabályokkal. Az Európai Parlament és a Tanács felkérést kap, hogy 2019 közepéig fogadják el e jogalkotási javaslatot.
3. Közlemény az euróövezeti stabilitást szolgáló, uniós jogi keretbe foglalt új költségvetési eszközökről, amely vázolja, hogyan alakíthatók ki a ma és a holnap uniós államháztartása keretében egyes olyan költségvetési funkciók, amelyek nélkülözhetetlenek az euróövezet és az EU egésze számára. A közlemény négy ilyen konkrét funkciót tárgyal: a) a reformok végrehajtását segítő eszköz a tagállamok szerkezeti reformjainak előmozdítása érdekében, valamint tagállami kérésre technikai segítségnyújtás; b) célzott eszköz az euróövezeti csatlakozás felé haladó tagállamok számára; c) védőháló a bankunió számára az Európai Valutaalap/Európai Stabilitási Mechanizmus révén, amelyet 2018 közepéig kell elfogadni, és 2019-re beindítani; valamint d) stabilizációs funkció, amely jelentős aszimmetrikus sokkok esetén segítene fenntartani a beruházási aktivitást. A Bizottság 2018 májusában, a 2020 utáni többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslatai részeként terjeszti elő a szükséges konkrét kezdeményezéseket. Az Európai Parlament és a Tanács ezt követően felkérést kap, hogy 2019 közepéig fogadják el e javaslatokat. A 2018–2020 közötti időszakra vonatkozóan a Bizottság javasolja a strukturálisreform-támogató program megerősítését; ennek keretében megduplázná a technikai támogatási tevékenységekre rendelkezésre álló összeget, amely így 2020-ig 300 millió eurót tesz majd ki. A javaslatok között szerepel a reformok végrehajtását segítő új eszköz kísérleti projekt keretében történő tesztelése. E célból a Bizottság javasolja az európai strukturális és beruházási alapokra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról szóló rendelet célzott módosítását annak érdekében, hogy lehetővé tegye az eredményességi tartalék egy részének a jóváhagyott reformokra való felhasználását biztosító lehetőség kiterjesztését. Az Európai Parlament és a Tanács felkérést kap, hogy 2018-ban fogadják el e két utóbbi javaslatot.
4. Közlemény az európai gazdasági és pénzügyminiszter lehetséges feladatköréről. A miniszter a Bizottság alelnöke és az eurócsoport elnöke lenne, ahogy ennek lehetőségét a jelenlegi EU-Szerződések biztosítják. Ez az új tisztség, amely a meglévő felelősségi köröket a rendelkezésre álló szakértelemmel ötvözi, erősítené az EU és az euróövezet gazdaságpolitikájának egységességét, hatékonyságát, átláthatóságát és demokratikus elszámoltathatóságát, a nemzeti hatáskörök maradéktalan tiszteletben tartása mellett. Amennyiben 2019 közepéig sikerül megállapodni a miniszter szerepéről, akkor a következő Bizottság már ezzel a hivatallal együtt állhatna fel. Az eurócsoport ezt követően határozhatna arról, hogy a minisztert két egymást követő hivatali időszakra elnökévé választja, a két tisztség összehangolása érdekében.

A csomag nem az első és nem is az utolsó lépés az európai gazdasági és monetáris unió megvalósítása felé vezető úton, amely a Juncker elnök vezette Bizottság egyik fő prioritása, amint ezt politikai iránymutatásai, az öt elnök jelentése, valamint a gazdasági és monetáris unió elmélyítéséről és az EU pénzügyeinek jövőjéről szóló vitaanyagok is megállapítják. Az eddig útjára indított reformokat a szolidaritás és a felelősség minden szinten történő ötvözésének igénye vezérelte, és ez a mai csomagnak is az egyik központi eleme.

Európa vitorláit most jó szél dagasztja, nemcsak a gazdasági teljesítményt illetően, hanem a polgárok közös valutába vetett bizalmát érintően is. Az Eurobarométer ma közzétett legfrissebb jelentése szerint a válaszadók 64 százaléka jó dolognak tartja az eurót a saját hazája számára – olvasható a bizottság közleményében.