A külhoni magyarok szülőföldön való boldogulásának elősegítése a célja a határon túli területeken indított gazdaságfejlesztési programoknak, s ezt a célt a Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) Kárpát-medencei irodahálózata is segíti.

A kereskedőház tevékenysége fontos kiegészítő eszköze a külhoni területeken indított gazdaságfejlesztési programoknak – mondta Oláh Zsanett, a Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) vezérigazgatója a felvidéki Gútán (Kolárovo), ahol látogatást tett a Figyelő Top200 díjátadóján az év határon túli magyar vállalata díjat elnyert Vitaflóra Gúta Malomipari Vállalatnál. Ahhoz, hogy a fejlesztési források felhasználása fenntartható gazdasági fejlődést eredményezzen, szükségszerű, hogy a gazdaságfejlesztési programban részt vevő vállalkozások segítséget kapjanak termékeik piacra helyezése során, s így ezek a források a lehető leghatékonyabb eredményekhez segítsenek hozzá – tette hozzá.

Az MNKH két éve kezdte megnyitni Kárpát-medencei irodahálózatát, amelynek 22 irodája van a szomszédos országok magyarok lakta területein és Lengyelországban, illetve 13 Magyarországon. Irodáik létrehozásával stratégiai célkitűzését, a határokon átívelő magyar-magyar gazdasági kapcsolatok erősítését támogatja az MNKH. A hálózatnak több feladata is van, ezek közül kiemelt fontosságú, hogy az irodák segítségével partnereket találjanak magyarországi székhelyű vállalkozások számára, másrészt pedig, hogy feltérképezzék a külhoni magyar vállalkozásokat, s közben segítsék őket a piackeresésben. Az MNKH vezérigazgatója rámutatott: két év után számot vetnek az eddigi eredményekkel, illetve végigjárják azokat a területeket, ahol sikereket értek el, és találkoznak azokkal a vállalkozókkal, akikkel együttműködnek.

"Az első iroda megnyitása óta azok a cégek, amelyekkel elkezdtünk együttműködni, 4,5 milliárd forint értékű üzletet kötöttek, ez nagyon szép eredmény" - mondta Oláh Zsanett. Kifejtette: az üzletkötések között volt olyan, amikor magyarországi vállalkozásnak sikerült külhoni piacon megvetnie a lábát, illetve fordítva is, de arra is volt példa, hogy külhoni magyar vállalkozás egy másik külhoni magyar régióban tudott üzletet kötni. Hozzátette: a vállalkozókkal folytatott tapasztalatcsere a régiónként változó sajátos igények és lehetőségek felmérését is szolgálja. Ebből az szűrhető le, hogy a Felvidéken a helyi magyar vállalkozók tekintetében a mezőgazdaság, az élelmiszeripari termelés és a szolgáltatás szegmensében kínálkozik a legtöbb lehetőség.

A magyar kormány 2015-ben hirdette meg azt a mintegy 150 milliárd forint értékű gazdaságfejlesztési programot, amelynek fő célkitűzése a Kárpát-medence magyarok lakta területei gazdasági versenyképességének növelése, a magyarság életszínvonalának javítása, a régió megtartó erejének erősítése. Ennek részeként elsőként a Vajdaságban indult el a program 2016-ban, majd azt idén márciusban a Felvidéken is meghirdették, mintegy 5 milliárd forint keretösszeggel. Az MNKH-nak a Felvidéken 7 irodája működik, segítségükkel csak az idén már mintegy 250 millió forintnak megfelelő értékben sikerült üzletet kötni, az első képviselet megnyitása óta pedig ez az összeg már az egymilliárd forintot közelíti. (MTI)

A Vállalkozás rovat támogatója: STARJOBS Magyarország Kft.

Cég és szolgáltatás kereső
Twitter megosztás Google+ megosztás
A szerkesztő ajánlja