Az IMF képviselőiből és uniós tisztviselőkből álló delegáció utazik a héten várhatóan Athénba, hogy megvizsgálja, átültette-e a görög kormány a gyakorlatba a mentőcsomag feltételeként megszabott reformokat.
Eltérő az IMF és az uniós tagállamok véleménye arról, hogy mit kellene tennie a görög kormánynak ahhoz, hogy kivezesse az országot az egyre mélyülő válságból, pontosabban, hogy valóban szükség van-e adósságcsökkentésre, amelyet az IMF javasol – olvasható az Európai Parlament közleményében.
Görögországnak júliusig van elegendő pénze, hogy fedezze kiadásait, ekkor viszont 7 milliárd eurónyi adósságát kellene visszafizetnie.
A görög állampolgárok azonban már így is egyre inkább érzik a válság negatív hatását a bőrükön. Az Eurostat adatai szerint a munkanélküliségi ráta a 2008-as 8 százalékról 2015-re 24,9 százalékra nőtt.
A keddi plenáris vita
A görögországi helyzetről tartott keddi plenáris vitán Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság alelnöke felszólalásában emlékeztetette az EP-képviselőket, hogy a görög kormány komoly pénzügyi reformokat és strukturális változásokat hajtott végre a gazdaság minden területén. A bizottsági alelnök ugyanakkor hozzátette, hogy még nem dőlhetnek hátra, rengeteg a teendő ahhoz, hogy megállapodás szülessen a görögök és a hitelezők között.
Manolis Kefalogiannis (néppárti, görög) szerint a problémák nagy részéért a mostani görög kormány tehető felelőssé. Elmondta: „Nagyon fontos, hogy az országunk végre maga mögött hagyhassa a válságot és közeledhessen Európa felé. A beruházásokat kell újraindítanunk, erre van szükség”.
Valdis Dombrovskis felszólalása kapcsán Udo Bullmann (szocialista, német) azt kérdezte: „Ha rajta vagyunk a jó úton, akkor miért hallunk olyan hangokat a tagállamok felől, hogy aggódnak, hogy Görögország kiléphet az unióból?”
„A fiatalok munka nélkül maradtak, a kis- és középvállalkozások működését ellehetetlenítették, és jelentős mértékben lecsökkentették a nyugdíjakat. A reformok végrehajtása egy óriási temetővé változtatta Görögországot” – mondta Notis Marias (konzervatív-reformer, görög).
Sylvie Goulard (liberális, francia) kritizálta az IMF szerepét a folyamatban és megkérdőjelezte, hogy helye van az eurózónán belül: „Hosszú évek vitái után még mindig a válság kezelésénél tartunk (…), méghozzá úgy, hogy közben egyre csak gyülekeznek a felhők a fejünk felett”.
Dimitris Papadimoulis (baloldali, görög) rámutatott: „Az Eurostat adatai azt mutatják, hogy Görögország teljesítette a kiszabott feltételeket és lassú növekedés látható. Négyszer több a feleslegünk, mint amiről a megállapodás szólt és az IMF jóslatai ellenére 2016-ra kimutatható némi növekedés”.
„Ez az ország felül fog emelkedni a problémáin” – mondta Sven Giegold (zöldpárti, német), aki hozzátette, hogy a görögök esetében használt politikát a más országok esetében tapasztaltakra alapozva alakították ki, ami nem biztos, hogy célravezető.
William Dartmouth szerint a pénzügyi segítségért cserébe megkövetelt kiigazításokat levezénylő trojka (az Európai Bizottság, az EKB és az IMF) játszadozik a görög koránnyal és az állampolgárokkal: „A kellemetlen igazság az, hogy Görögország egyáltalán nem képes kifizetni az adósságát”.
Barbara Kappel (ENF, osztrák) elmondta: „Én osztom a német pénzügyminiszter véleményét, amely szerint az IMF-et továbbra is be kell vonni a folyamatba, ez a helyes megközelítés”.
Hogyan tovább?
Az IMF és az EU képviselőiből álló delegáció a héten várhatóan Athénba utazik, hogy a helyszínen vizsgálják, hogyan teljesíti a kormány a görög mentőcsomag feltételeként megszabott reformokat, valamint erről jelentést is készít. Az eurózóna pénzügyminiszterei február 20-án Brüsszelben találkoznak, hogy megvitassák a következő lépéseket.
