2017. április 20. csütörtök, 13:02
munka törvénykönyve, RSM Hungary, Pentz Edina
Az Országgyűlés vállalkozásfejlesztési bizottsága 2017. április 18-án tartott ülésén egyhangú szavazással támogatta a munkaidő-szervezés egyes kérdéseiről szóló törvényjavaslat részletes parlamenti vitára bocsátását, mely parlamenti státuszát tekintve jelenleg a „részletesvita-szakasz megnyitására vár”. Az Munka törvénykönyvét módosító törvényjavaslat már beterjesztésekor vitákat kavart, nézzük a részleteket! – javasolja Pentz Edina, az RSM Hungary bérszámfejtési vezetője.

A törvényjavaslat elfogadása esetén 2017. július 1-jei hatállyal – illetve az ezt követően kezdődő munkaidőkeret és elszámolási időszak tekintetében – módosítaná a Munka Törvénykönyve (MT) egyes munkaidő- és pihenőidő beosztásra vonatkozó szabályait – kezdi friss bejegyzését Pentz Edina, az RSM Hungary bérszámfejtési vezetője.

 A tervezet alapján a módosítás fő célja, hogy a munkáltatók a kollektív szerződéses megállapodások keretében nagyobb rugalmasságot kapjanak a munkaidő beosztása terén. Emellett néhány pontosítás is helyet kapott az új szabályozásban. A tervezett változások lényege az alábbiak szerint foglalható össze.

Munkaidőkeret: egy év helyett maximum három?

A módosítás értelmében a munkaidőkeret törvényi maximuma - amely a hatályos szabályozás szerint jelenleg 12 hónap vagy 52 hét – kollektív szerződés alapján akár 36 hónap is lehet, amennyiben ezt objektív; műszaki vagy munkaszervezéssel kapcsolatos okok indokolják. Némi garanciát jelent a munkavállalók számára, hogy a beosztott heti munkaidő 12 hónapnál hosszabb munkaidő-keret esetén sem haladhatja meg 12 havi átlagban a heti 48 órát.

A munkaidőkeret elrendelése kapcsán új tájékoztatási kötelezettséggel is bővülnének a munkáltató feladatai: a tervek szerint a munkaidőkeretben teljesítendő munkaidő tartamáról a munkavállalót írásban tájékoztatni kellene. Így a munkavállaló is könnyebben tudja számon tartani a munkaidőkeret időtartamán belül beosztott ill. beosztható munkaóráit.

Annak érdekében, hogy egy 4 hónapnál hosszabb időtartamú munkaidőkeret esetén az órabéres munkavállaló munkabére ne ingadozzon a beosztott munkaidővel együtt, a módosítás előírná, hogy a munkáltató az órabéres munkavállaló munkabérét köteles az adott hónapban irányadó általános munkarend szerinti munkanapok számának és a napi munkaidőnek az alapulvételével elszámolni és kifizetni. Ettől pedig kizárólag kollektív szerződésben lehet érvényesen eltérni. A hosszabb munkaidőkeret kapcsán érdekes kérdés lesz, hogy a munkaidőkeret végén megállapításra kerülő rendkívüli munkavégzéséért járó díjazást mikor fogja elszámolni a munkáltató, hiszen a jelenlegi szabályozás kapcsán erre csak a munkaidőkeret végén köteles, és ennél rövidebb elszámolási határidőt a jelenlegi módosítástervezet szövege nem tartalmaz.

Munkanap, munkahét, munkaidő-beosztás: újradefiniált fogalmak

A törvénytervezet szándéka szerinti némileg módosul, illetve egyszerűsödik néhány fogalom, így a munkanap, a (munka)hét, az általános munkarend és az egyenlőtlen munkaidő-beosztás fogalma is.

Ezen felül azonban kifejezetten érdemi változást jelenthet a már közölt munkaidő-beosztás módosításának új szabálya. Gyakorlatilag változatlan maradna ugyanis az a fő szabály, hogy a munkaidő-beosztást milyen határidőben kell a munkavállalóval közölni ahhoz, hogy a módosítás ne minősüljön pótlék-köteles rendkívüli munkavégzésnek. Azonban a tervezet szerint a munkavállalóval már közölt munkaidő-beosztást a munkáltató ennél rövidebb határidővel is módosíthatná, ha ezt a módosítást a munkavállaló kéri, vagy ahhoz hozzájárul.

Ezzel kapcsolatos majdani viták esetén komoly bizonyítási kérdéseket vethet fel, hogy tekinthető-e egyáltalán önkéntesnek a munkavállaló hozzájárulása egy ilyen – rövid határidővel közölt és rendkívüli munkavégzési pótlékot nélkülöző – módosításhoz.

Szabadság kiadása: munkaszüneti nap is kivehető szabadnapként

A szabadság kiadása kapcsán a módosítás megoldást adhat egy fontos gyakorlati problémára is. A hatályos szabályozás szövege szerint egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a munkaszüneti napra nem osztható be szabadság, akkor sem, ha erre a munkaszüneti napra a munkavállaló egyébként be van osztva munkavégzésre. A módosítás a jogszabály korábbi hiányosságát kiküszöbölve ezt úgy tervezi módosítani ill. ésszerűen pontosítani, hogy amennyiben egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a munkavállaló munkaszüneti napra be van osztva, akkor erre a beosztott munkaszüneti napra értelemszerűen szabadság is kiadható lesz.

Az Álláshely rovat támogatója: Delego Kft.

Cég és szolgáltatás kereső
Twitter megosztás Google+ megosztás
A szerkesztő ajánlja