2019. július 24. szerda, 09:54
A monetáris tanács nem változtatott az alapkamat 0,90 százalékos szintjén, és a kamatfolyosót is változatlanul hagyta - közölte a Magyar Nemzeti Bank. A döntés megfelelt az elemzői várakozásoknak.

A monetáris tanács az elemzői várakozásoknak megfelelően nem változtatott az alapkamat 0,90 százalékos szintjén, és a kamatfolyosót is változatlanul hagyta. A jegybanki alapkamat 2016. május 25. óta 0,90 százalékon áll.

A fogyasztói árak emelkedésének üteme a nyári hónapokban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) várakozásainak megfelelően csökkenésnek indult, a beérkezett adatok megerősítik a júniusi inflációs jelentés alappályáját - írta keddi kamatdöntő ülése után az MNB Monetáris Tanácsa.

A külső dezinflációs hatások erősödésével az adószűrt maginfláció az év végétől fokozatosan 3 százalékra csökken. Az inflációs kilátások tekintetében a második fél évben beérkező adatok meghatározóak - írja közleményében a testület.

Ezek közül kiemelték a lassuló európai konjunktúra dezinflációs hatásainak begyűrűzését, a globálisan meghatározó jegybankok monetáris politikájának változását, az új lakossági állampapír megtakarításokra gyakorolt hatását, valamint az anticiklikus fiskális politika gazdasági következményeit.

A testület változatlanul arra számít, hogy a gazdasági növekedés az év közepétől fokozatosan lassul, de élénk marad. A visszafogott európai konjunktúra az év második felétől a magyar növekedés mérséklődésében is érzékelteti hatását, a GDP 2019-ben 4,3 százalékkal, 2020-ban pedig 3,3 százalékkal nő.

A tanács szerint a globálisan meghatározó jegybankok monetáris politikáját továbbra is fokozott óvatosság jellemzi. A piaci szereplők az Európai Központi Bank (EKB) kommunikációjával összhangban rövid távon a monetáris kondíciók lazítását árazzák. A Federal Reserve a piaci várakozások szerint idén akár több lépésben is csökkentheti az irányadó kamatot, miközben a japán jegybank a korábbi várakozásoknál hosszabb ideig tarthatja fenn lazító irányultságú monetáris politikáját.

A júniusban bevezetett Magyar Állampapír Plusz a lakosság pénzügyi vagyonának szerkezeti változása mellett várhatóan a háztartások megtakarítási rátájának emelkedését eredményezi. Ennek következtében a gyors bérnövekedés egyre nagyobb része fogyasztás helyett felhalmozásban jelenik meg, ami az önfinanszírozás erősítése révén az ország külső sérülékenységének csökkentését is támogatja - mutat rá a tanács.

A költségvetés GDP-arányos hiánya a jövő évi költségvetési törvény alapján a jelentős tartalékok mellett 1 százalékra mérséklődik. A költségvetési politika 2020-ban is anticiklikus hatású marad. A bejelentett gazdaságvédelmi akcióterv várhatóan fokozatosan javítja a gazdaság versenyképességét. A fenti lépések együttesen erősítik a makrogazdasági egyensúlyt, csökkentik a külső sérülékenységet, és hozzájárulnak a fenntartható felzárkózási pálya megőrzéséhez - írja indoklásában a testület.

A közleményben felidézik, hogy a tanács a monetáris politikai transzmisszió hatékonyságának javítása érdekében július 1-jén 300 milliárd forintos keretösszeggel elindította vállalati kötvényvásárlási programját, a vállalati kötvénykibocsátásokra várhatóan a negyedik negyedévben kerül sor. A 2019 elején elindított növekedési hitelprogram fix (NHP fix) konstrukció keretében az év első felében közel 175 milliárd forint összegben kötöttek szerződést a hitelintézetek a hazai kkv-kkal.

A tanács a harmadik negyedévre megcélzott átlagos kiszorítandó likviditás nagyságát júniusban legalább 200-400 milliárd forintban állapította meg, és ennek figyelembevételével határozza meg a jegybanki swapeszközök állományát. Az MNB kész az FX-swap eszköz állományát rugalmasan alakítani annak érdekében, hogy a kamattranszmisszió a monetáris tanács döntésének megfelelően alakuljon, valamint, hogy a bankközi hozamok volatilitása alacsony maradjon - erősítették meg.

Még jó ideig fenntarthatja a jelenlegi monetáris kondíciókat a Magyar Nemzeti Bank, amely továbbra is kivár a szigorítással az MTI által megkérdezett elemzők szerint, akik a várakozásokkal megegyezőnek nevezték a monetáris tanács keddi döntését a kamatok és kondíciók fenntartásáról.

Molnár Dániel, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. makrogazdasági elemzője közleményében kiemelte: nem várnak változást a monetáris politikában az augusztusi kamatdöntő ülésen sem. Változás legkorábban a szeptemberi ülésen lehet, az inflációs jelentés figyelembevételével. A Századvég várakozásai szerint akár decemberig is kivárhat a jegybank a szigorítással, az overnight betéti kamat emelésével.

Az MNB döntésében közrejátszhatott az infláció lassulása, és az is, hogy az EKB és a Fed jelzései alapján hamarosan kamatcsökkentés lehet a két jegybank részéről, válaszul a lassuló gazdasági növekedésre - írta.

Varga Zoltán, az Equilor senior elemzője azt emelte ki, hogy az EKB és a Fed monetáris lazítás felé hajló álláspontja miatt a külső környezet sem sürget változtatásokat a kondíciókban.

Arra is kitért, hogy az inflációs kilátásokra a második fél évben beérkező adatok lesznek meghatározóak. Mivel a nagy jegybankok részéről monetáris lazítás várható, a döntéshozóknak egyedül a hazai inflációs folyamatokra kell koncentrálniuk a következő hónapokban.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője leghamarabb jövőre számít mérsékelt szigorításra, a kamatfolyosó kismértékű emelésére, de az alapkamat szerinte 2021-ben is változatlan marad. Az elemző szerint a jegybank kivár a következő negyedévi gazdasági adatok beérkezéséig, és a nagy nemzetközi jegybankok döntéséig. Hozzátette: az alapkamatnál alacsonyabb bankközi kamatok is megmaradnak a következő évben.

Trippon Mariann, a CIB Bank elemzője közölte: a döntés nem okozott meglepetést, a júniusi ülést követő közlemény már megerősítette, hogy az MNB - a megemelt inflációs előrejelzések ellenére - nem aggódik a kilátások miatt, így továbbra is „adatfüggő" üzemmódban marad. A keddi ülés után kiadott közlemény sem tartalmazott ennél konkrétabb információkat, az előretekintő iránymutatás pedig szinte szó szerint megegyezett a júniusival - tette hozzá.

A CIB elemzője szerint a júniusi infláció enyhe csökkenését (beleértve a kiemelten figyelt maginflációs mutatókat is) az MNB megnyugvással vehette tudomásul. A jegybank későbbi lépései szempontjából a következő negyedéves, szeptemberi Inflációs Jelentés maginflációs előrejelzései, illetve az EKB következő hónapokban érkező döntései lehetnek irányadók. A jegybank várhatóan továbbra is csak a minimálisan szükségesnek látszó szigorító lépésekkel fog előrehaladni.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzője úgy fogalmazott: a júniusi ülésen csak nagyon halvány, jelképes lépést tett az MNB, ami szigorításként értelmezhető, és a mostani állásfoglalás is lényegében a júniusi ülés főbb üzeneteit ismételte meg. Összességében a magyar monetáris politika jellege támogató marad.

Az inflációs kilátásokat illetően a jegybank továbbra is bízik az alacsonyabb importált inflációban, miként az új magyar lakossági állampapír (MÁP Plusz) megtakarításokat ösztönző és ezáltal inflációt mérséklő hatásában, illetve a jövő évre várt anticiklikus fiskális politika ugyanilyen hatásában - tette hozzá az elemző.

A fejlett piacokon most látható fordulat a monetáris politikákban tág teret nyit az MNB-nek arra, hogy ne szigorítson érdemben, így az év végéig az Ersténél nem várnak szigorító lépéseket.

(Forrás: MTI)


Cég és szolgáltatás kereső
Twitter megosztás Google+ megosztás
A szerkesztő ajánlja