2019. augusztus 15. csütörtök, 16:38
Az MKIK GVI júliusi kutatásában kilenc olyan lépést vizsgált, amelyekre a minimálbér, illetve a szakképzetteknek járó garantált bérminimum 2019. januári emelése1 után sor kerülhet egy magyar vállalkozásnál.

Az intézet a következő kérdést tette fel a vállalkozóknak: A minimálbér 149.000 Ft-ra, illetve a szakképzettek garantált bérminimumának 195.000 Ft-ra való emelése nyomán sor került-e / sor fog-e kerülni a következő lépésekre az Önök cégénél 2019-ben:

  • a bérfeszültségek elkerülése érdekében a minimum felett keresők bérét is emelik
  • a tervezett létszámfelvétel elmarad
  • elbocsátásokat hajtanak végre
  • a tervezett beruházások elhalasztása
  • módosítják a béremelésben érintett dolgozók munkakörét, feladatait
  • részmunkaidős foglalkoztatásba teszik az érintett dolgozókat
  • az érintett dolgozók egyéb juttatásainak (pl. cafeteria) csökkentése
  • mozgóbérek (pl. jutalmak) csökkentése
  • áremelést hajtanak végre

A fenti lépések közül a legnagyobb arányban az áremelést említették a válaszadók: több, mint egyharmaduk (38%) tette meg e lépést vagy fogja megtenni még idén. A válaszadók 32%-a jelezte a tervezett létszámfelvétel elmaradását. A vállalkozások 30%-a a bérfeszültségek elkerülése érdekében a minimum felett kereső munkatársak bérét is emeli. A tervezett beruházások elhalasztását a megkérdezett vállalatok negyede (25%) tervezi. A cégek 15%-a döntött a béremelésben érintett dolgozók egyéb juttatásainak csökkentése, 13% pedig a mozgóbérek (pl. jutalmak) csökkentése mellett. Nagyjából minden tizedik vállalkozás részmunkaidős foglalkoztatásba helyezi át a béremelésben érintett dolgozókat (12%), vagy módosítja munkakörüket, feladataikat (11%). A legkevésbé jellemző reakció az elbocsátások végrehajtása: ezt mindössze a cégek 5%-a jelölte meg.

Az eredmények szerint a béremelés nyomán a cégek több, mint fele (54%) módosítja üzleti stratégiáját: ennek keretében elhalasztja a korábban tervezett beruházásait, illetve a tervezett létszámfelvételt, vagy emeli termékei árát. A vállalkozások 19%-a tervez foglalkoztatásra vonatkozó lépéseket: ezeknél a cégeknél már sor került, vagy sor fog kerülni elbocsátásokra, a munkakörök, feladatok módosítására, vagy arra, hogy részmunkaidős foglalkoztatássá alakítják át a béremelésben érintett dolgozók foglalkoztatását. Azon vállalkozások aránya, amelyek az érintett dolgozók béren kívüli juttatásainak vagy mozgóbérének csökkentését tervezik, 18%-os.

A vizsgált kilenc lépés bevezetésében való érintettség szempontjából a vállalatméret növekedésével csökkenő tendencia tapasztalható: az 50 főnél kisebb méretű vállalkozások nagyobb mértékben, míg a nagyobb cégek kisebb mértékben hajtották végre, illetve tervezik végrehajtani a vizsgált intézkedéseket.

A gazdasági ágazatok szerinti bontás azt mutatja, hogy a béremelés hatására leginkább a kereskedelem területén tevékenykedő vállalkozások tervezik a vizsgált lépések végrehajtását.

A vállalatok tulajdonszerkezet szerinti vizsgálata azt mutatja, hogy statisztikai értelemben (95%-os megbízhatósági szinten) a tisztán hazai, illetve a részben/döntően külföldi tulajdonú vállalatok nem különböznek a vizsgált intézkedések tekintetében, vagyis a minimálbéremelésre adott reakcióik érdemben nem térnek el.

Az exporttevékenység szerinti bontás mentén kirajzolódik, hogy a minimálbéremelés legkevésbé a döntően exportáló cégeket érinti. A nem exportáló, valamint a részben exportáló cégeknek egyaránt nagyobb arányban kell, illetve kellett lépéseket tenni a béremelés következményeként.

(Forrás: MKIK GVI: Gazdasági Havi Tájékoztató, 2019. július, Budapest)

A Vállalkozás rovat támogatója: STARJOBS Magyarország Kft.

Cég és szolgáltatás kereső
Twitter megosztás Google+ megosztás
A szerkesztő ajánlja