Február 8-án kezdődött majom éve. A kínai holdújév a világ legnagyobb ünnepe: ilyenkor ünnepelnek a legtöbben, költenek a legtöbbet, és indulnak útra a legnagyobb számban.
A 2014-es holdújév alkalmából a kínaiak nagyjából 610 milliárd juant (100 milliárd dollárt) költöttek, ami hozzávetőlegesen kétszerese a hálaadás hétvégéje egyesült államokbeli forgalmának – idézi fel Qing Shan Ding, a University of Huddersfield oktatója a The Conversationban megjelent cikkében.
A kínaiak közel kétharmada (65 százaléka) vásárol ajándékot a szüleinek és az idősebb családtagoknak – derül ki a NetEase163.com felméréséből. 61 százalékuk költ kisebb-nagyobb összeget díszítésre és tűzijátékra, több mint egyharmaduk a barátoknak is vásárol ajándékot, és nem sajnálja a pénzt a partizásra sem.
A barátoknak és rokonoknak kínai szokás szerint vörös borítékban ajándékoznak pénzt (hongbao), amit az internetes cégek már két évvel ezelőtt „megtaláltak”: a népszerű WeChat applikáció például az üzenetküldés révén segít pénzt megtakarítani. Tavaly az alkalmazáson keresztül 500 millió jüant küldtek (80 millió dollár), ez az összeg az idén minden bizonnyal nagyobb lesz.
A kínai holdújév a legnagyobb népvándorlás is a világon: a családtagok, bármilyen messzire szakadtak is otthonuktól, ilyenkor hazatérnek, hogy együtt ünnepeljenek. Ez országúton, vasúton, hajón és repülőn a gazdasági tervezésért felelős „Nemzeti fejlesztési és reformbizottság” becslése szerint mintegy 2,91 milliárd utazást jelent.
Az országban nagyjából 278 millió „belső migráns” élhet, aki a falvakból a városokba költözött, és ott dolgozik: az ő számukra gyakran a holdújév az egyetlen alkalom az évben, amikor a családtagjaikkal – köztük a jellemzően a nagyszülőkre bízott gyerekekkel – találkozhatnak. Nem mellékesen ekkor viszik haza a megkeresett pénzt, amiből a családok jobb otthonokba költözhetnek, a gyerekek pedig iskolába járhatnak.
A gazdagabbak más utakat választanak (a szó szoros értelmében): tavaly a holdújév idején 5,2 millióan „menekültek” külföldre az ünnepi zűrzavar elől; a többségük Kelet-Ázsiába, az Egyesült Államokba vagy Ausztráliába.
És akiknek külföldi útra telik, azoknak másra is: 2015-ben a kínai vásárlók több mint 100 milliárd dollárt költöttek luxuscikkekre – ennek 80 százalékát külföldön. Az euró és a jen gyengülése miatt a tradicionális hongkongi és makaói vásárló utakkal szemben egyre népszerűbb desztináció Európa és Japán is.
A holdújév a turizmus és a szórakoztatás bevételeinek növelésével nagyban hozzájárul a kulcsfontosságú gazdasági átalakuláshoz, amelynek során a súlypontot a feldolgozóiparról a fogyasztásra és a szolgáltatásokra kívánják áthelyezni – zárja cikkét Qing Shan Ding.
