2017. október 10. kedd, 09:10
kohéziós politika, Európai Bizottság
Magyarországon az uniós kohéziós politika keretében biztosított források becslések szerint a közberuházások mintegy 55 százalékát tették ki a 2015–2017-es időszakban – áll az Európai Bizottság közleményében.

Az Európai Bizottság hétfőn tette közzé a hetedik kohéziós jelentést. A dokumentum helyzetjelentéssel szolgál az uniós régiókról, levonja a válság során nyújtott kohéziós támogatásokkal kapcsolatos tanulságokat és felvázolja a kohéziós politika 2020 utáni időszakra vonatkozó jövőképét.

A jelentés megállapítja, hogy az európai gazdaság kezdi visszanyerni az erejét, a tagállamok között és a tagállamokon belül azonban továbbra is egyenlőtlenségek tapasztalhatók. Az EU-ban a közberuházások még mindig nem érik el a válság előtti szintet, a tagállamok pedig a jelenleginél is több támogatást igényelnek ahhoz, hogy megbirkózzanak a digitális forradalom, a globalizáció, a demográfiai változások, a társadalmi kohézió, a gazdasági konvergencia és az éghajlatváltozás kapcsán jelentkező kihívásokkal.

A jelentés újabb szempontokat kínál a 2020 utáni kohéziós politika kialakítását szolgáló munkához. Olyan, uniós szintű kohéziós politika kidolgozását szorgalmazza, amely három fő célt szolgál: a globalizációban rejlő lehetőségek kiaknázását, a „senkit sem szabad hátrahagyni” elv érvényre juttatását és a strukturális reformok támogatását.

  • A globalizáció kiaknázása: A régióknak korszerűsíteniük kell gazdaságukat és értéket kell teremteniük. További beruházásokra van szükség az innováció, a digitalizálás és a dekarbonizáció terén. A magyarországi régiók a regionális innovációs eredménytábla tanúsága szerint a mérsékelten innovatív térségek közé tartoznak az Unión belül.
  • Senkit sem szabad hátrahagyni: Egyes régiókban óriási gond a tömeges elvándorlás, sok város számára viszont épp az újonnan érkezők – köztük a migránsok – odaáramlása jelent kihívást. Bár az uniós foglalkoztatási arány ismét magas szintre emelkedett, a munkanélküliségi ráta – különösen a fiatalok körében – még mindig meghaladja a válság előtti szintet. Magyarországon a munkanélküliek aránya Nyugat-Dunántúlon (2,7 százalék), Közép-Dunántúlon (3 százalék) és Közép-Magyarországon (3,8 százalék) a legalacsonyabb, és az Észak-Alföldön a legmagasabb (9,3 százalék).
  • A strukturális reformok támogatása: A közigazgatás fejlesztése elengedhetetlenül fontos, ha ösztönözni akarjuk a versenyképességet és a növekedést, és ha maximalizálni kívánjuk a beruházások hatását. A kormányzás minőségére vonatkozó európai index, mely azt mutatja, milyennek ítélik a lakosok a térségükben a közintézmények és a szabályozás színvonalát, Magyarország valamennyi régiója esetében az uniós átlag alatt mozog.

A kohéziós politika az elmúlt két évtizedben valamennyi uniós régióban kézzelfogható eredményeket hozott, és jelentős beruházási forrást jelentett. Különösen igaz ez Magyarország esetében, ahol a kohéziós politika keretében biztosított források becslések szerint a közberuházások mintegy 55 százalékát tették ki a 2015–2017-es időszakban – olvasható az Európai Bizottság közleményében.


Cég és szolgáltatás kereső
Twitter megosztás Google+ megosztás
A szerkesztő ajánlja