2017. március 20. hétfő, 09:29
életmód, alvás, World Sleep Day, közlekedés, baleset, oktatás, szállodaipar
Az elalvásos közlekedési balesetek megelőzése és a gyermekek reggeli (kényszer)ébresztése is szóba került az Alvás Világnapjának magyarországi konferenciáján. A rendezvényen három szállodát jutalmaztak Alvásbarát Hotel címmel.

Idén már tízéves az Alvás Világnapja projekt, amelyhez Magyarország az elsők között csatlakozott. Március 17-én a budapesti konferenciával, ha nem is feltétlenül egy időben (volt, ahol már vagy még aludtak), 72 országban foglalkoztak orvosok, kutatók és civil szervezetek a témával.

Mennyit árt a nulladik óra?

Az álmosság és a kialvatlanság néhány természeti nép kivételével a világon mindenhol népbetegséggé vált, kezelésére egyre több helyen fordítanak pénzt és figyelmet, a megelőzésére viszont kevesebbet. Magyarország talán mindkét területen jó helyen szerepel, a konferencián tapasztalt szakmai összefogás legalábbis erre utalt.

A Budapesti Alvásközpont és a World Sleep Day Hungary Iroda szervezésében tucatnyi előadással járták körbe a problémát. Magyarország nem lóg ki a sorból, a világ lakosainak több mint egyharmada küzd alvásproblémákkal vagy nem pihen megfelelően, nem töltődik fel energiával. Ez az arány itthon a felnőtt lakosság körében 32,1 százalék – mondta bevezetőjében G. Németh György.

A Budapesti Alvásközpont/Benyovszky Orvosi Központ igazgatója megismételte, amit korábban a KamaraOnline-nak adott interjúban is elmondott: el kellene gondolkodni az iskolai nulladik órák eltörlésén, mint ahogy azon is, hogy jó lenne bevezetni a mediterrános, déli sziesztás munkarendet. Ezekre nyilván nem a közeljövőben kerül sor, mint ahogy az sem valószínű, hogy elfelejthetjük a sokak által feleslegesnek ítélt tavaszi/őszi óraátállítás „intézményét”.

Utóbbinál amúgy számszerűen kimutatható, hogy növekszik a közlekedési balesetek száma. Aki ült már kialvatlanul kormány mögé, az tudja, mennyire veszélyes fáradtan vezetni. Halmosi Zsolt vezérőrnagy, rendészeti országos rendőrfőkapitány-helyettes arra nem vállalkozott, hogy számosítsa: a halálos balesetek hány százalékáért felelős a vezetés közbeni elalvás.

Halottak az országutakon

Azt viszont elmondta: az Európai Unió (alighanem nehezen teljesíthető) tervei között az szerepel, hogy 2050-re egyetlen halálos baleset se legyen az uniós országutakon. Brüsszel országokra is lebontja, hogyan kell visszaszorítani a tragédiával végződő balesetek számát. Magyarországon tavaly maximum 518-an halhattak volna meg az utakon – helyette 607 volt az áldozatok száma. Vérfagyasztóan hangzik, de a 2020-ra megcélzott szám legfeljebb 370 lehet.

A magyar rendőrség több közúti akcióval, „Inkább tartson pihenőt!” típusu óriásplakát-kampányokkal, felvilágosító, megelőző munkával is jelen van az utakon. Tudván, hogy Magyarországon, ahol nem csak a focihoz, de a vezetéshez is mindenki ért, a traffipaxos vagy intézkedő rendőrben inkább a „gonoszt” látják sokan, a szabálytalankodóban pedig az „utcai hőst”.

A magyar a sofőrülésben is szeret hetvenkedni és bizonyítani, miközben fogalma sincs arról, hogy 4,5 órányi folyamatos vezetés után vészesen csökken a reakcióidő, hatványozottan jelentkeznek a fáradtság tünetei. Természetesen a rendőr is lehet fáradt, bár a szolgálati szabályzat előírja, hogy pihenten kell szolgálatba állnia. Ehhez segíthet egy egyedülálló országos kezdeményezés, az alvástréning program.

Bartucz Éva igazgató (Vezetőképző Akadémia) és dr. Szalay Katalin vezető alvástréner (Budapesti Alvásközpont) arról számolt be, hogy a Belügyminisztériummal együttműködve már száznál több rendőr és belügyi dolgozó jár a tanfolyamukra, amelyet innovációs újításként más területeken is alkalmazni szeretnének.

Messze még a mediterrán álom

Voltak persze sokkal hétköznapibb témák is a konferencián. Például az, hogy már a kisgyermekek is egyre később fekszenek le, s mivel az iskolákban mindenhol intézményesítették a nulladik órát, a reggeli kényszerébresztés inkább kárral jár, mint haszonnal. Mérések szerint a 10-14 évesek az alvással töltött időnek is csupán a felét „hasznosítják” teljes értékű regenerálódásra. Adja magát a kérdés: ha nyolckor vagy kicsit még később kezdődne a tanítás (8,30-kor?), a szülők hogyan tudnák iskolába vinni a gyereket, hiszen anya és apa ilyenkor többnyire már a munkahelyen van.

A munkahelyen, ahol a mediterrán felé hajtó magyar világunkban szintén jó lenne legalább egyórás pihenőt tartani, mert azt követően sokkal hatékonyabban lehetne dolgozni. Ehhez viszont a munkahelyek döntő többségében nincs is meg a lehetőség, pihenő/rekreációs szobát alig találni néhány multinál.

Eleve kérdéses, hogy mennyire (ki)pihenten megyünk tanulni vagy dolgozni. A 18 éven felülieknek 7-9 óra jó minőségű alvásra lenne éjjelente szükségük. A magyar felnőttek alvási átlaga 7 óra 21 perc, a nők valamivel többet alszanak. Ahogy arra már volt utalás, elég gyatrán alszunk, bár ezt főleg műszerekkel lehet csak kimutatni. Mert ha megkérdezünk valakit, hogyan aludt, általában nem mondja, hogy kifejezetten rosszul.

Az alvásminőséget rontó TOP 3 tényező: a rendszeres alkoholfogyasztás, a későn végzett munka, illetve az elhízással párosuló mozgáshiány. Ezeken pedig a legjobb alvásorvos sem tud változtatni, legfeljebb elmondhatja a páciensnek. Utóbbiakból tulajdonképpen sok millió él Magyarországon, csak épp ezzel a problémával nagyon kevesen fordulnak orvoshoz. Mint ahogy még kevesebben élnek tudatosan, egészségesen. Vannak, akik még büszkék is rá, hogy különböző okok miatt csak néhány órát alszanak - évek óta.

De ha már alvás! A magyar az alváson is spórol. A többségnek mindegy, milyen hálószobában, ágyban, matracon hajtja álomra a fejét. A bútoráruházban biztos azok vannak elenyésző kisebbségben, akik a drágább, de jobb matrac mellett döntenek. Arról meg valószínűleg alig hallottak, hogy az lenne az ideális, ha személyre szabott matracot választanának/választhatnának.

Újabb alvásbarát szállodák

A matrac a szállodákban is nagyban meghatározza a vendégek elégedettségét. Gondolom, az olvasó is aludt már olyan hotelben, amelyben a pokolba kívánta az ágyat, és reggel sajgó derékkal mászott ki a gödrösre ereszkedett fekhelyből. Az biztos, hogy ahol ilyen ágyak vannak, még véletlenül sem kaphatják meg az Alvásbarát Hotel kitüntető címet. Sőt, Magyarországon több mint száz kritériumnak kell megfelelnie a címet kapó helyeknek.

Az Alvás Világnapján 2017-ben egy külföldi, egy budapesti és egy vidéki hotel részesült az elismerésben. A Sleepfriendly Hotel díjat a Mali Losinj-i (Horvátország) Hotel Bellevue, a Mamaison Hotels & Residences Izabella (Budapest) és a Kolping Hotel Spa & Family Resorts (Alsópáhok) nyerte el. Mindenhol évek óta tart a program, amely már-már tudományos alapokra helyezte az alváskultúrát.

Szerdahelyi Csaba


Cég és szolgáltatás kereső
Twitter megosztás Google+ megosztás
A szerkesztő ajánlja